Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Önálló,függetle n,erős?nő
Torolt_felhasznalo_277841
Létrehozva: 2004. október 11. 22:49
Sziasztok!
Lehet, hogy csak én vagyok így, de nagyon szeretnék néha kibújni a bőrömből,elbújtatni/eltagadni a valódi életem.
Azt hiszem, szerepzavarba kerültem.
Egyrészt: családfenntartó, ellátó vagyok. Kívülről minden rendben. A válás után megteremtettem egy nyugodt, harmonikus otthont és életet. Megdolgozom érte, hogy így maradjon. Büszke vagyok magamra ezért. Elégedett vagyok, de nem boldog.
Másrészt: Ha megismerkedem valakivel, akkor megkérdőjelezi, hogy komolyan gondolhatom-e egyáltalán a kapcsolatot,hiszen szemmel láthatóan kiegyensúlyozott, harmonikus az életem,amit "biztosan nem adnék fel senki kedvéért"... "Ugyan mi hiányozhat nekem??!"
Ettől meg tudok őrülni!!!
Miért hiszik egyes férfiak, hogy ha önállóan meg tudok állni a lábamon, akkor már nem is hiányzik a társ,a gondoskodás, hogy néha gyengéd/gyenge lehessek?
Vagy hová lettek azok a férfiak,akik képesek és hajlandók egyenrangú párkapcsolatra?Akik nem félnek az "erős" nőktől? Vagy aki a korosztályomból ilyen,az mind nős, családos?
(Hozzá kell tennem,hogy vidéki értelmiségi nő vagyok, és a tapasztalat a 40-50 éves korosztályra vonatkozik)
Lehet, hogy csak én vagyok így, de nagyon szeretnék néha kibújni a bőrömből,elbújtatni/eltagadni a valódi életem.
Azt hiszem, szerepzavarba kerültem.
Egyrészt: családfenntartó, ellátó vagyok. Kívülről minden rendben. A válás után megteremtettem egy nyugodt, harmonikus otthont és életet. Megdolgozom érte, hogy így maradjon. Büszke vagyok magamra ezért. Elégedett vagyok, de nem boldog.
Másrészt: Ha megismerkedem valakivel, akkor megkérdőjelezi, hogy komolyan gondolhatom-e egyáltalán a kapcsolatot,hiszen szemmel láthatóan kiegyensúlyozott, harmonikus az életem,amit "biztosan nem adnék fel senki kedvéért"... "Ugyan mi hiányozhat nekem??!"
Ettől meg tudok őrülni!!!
Miért hiszik egyes férfiak, hogy ha önállóan meg tudok állni a lábamon, akkor már nem is hiányzik a társ,a gondoskodás, hogy néha gyengéd/gyenge lehessek?
Vagy hová lettek azok a férfiak,akik képesek és hajlandók egyenrangú párkapcsolatra?Akik nem félnek az "erős" nőktől? Vagy aki a korosztályomból ilyen,az mind nős, családos?
(Hozzá kell tennem,hogy vidéki értelmiségi nő vagyok, és a tapasztalat a 40-50 éves korosztályra vonatkozik)
Ez nem szerelem. (Konyhapszichológia, tudom). Sztem már most abbahagyod. Nem bírsz vele beszélniM?
De Te nem változtadhatod meg a Nagylány apját, keress másikat! Már ha ilyen egyszerű vóna. . . .
Én át tudom érezni asszem mindannyiótok zűrjét, hasonló a helyzet nálam is. . . . Csak én téllleg nem tudom elviselni, ha a seggem alá akarnak tolni mindent, ha helyettem akarnak gondolkodni. . . . kb. két hónapja ismerem a pasit, most már autót akar venni nekem. Hétvégén nélküle voltam vidéken és lejött utánam, mert Ő "féltett" ne féltsen már könyörgöm, nagylány vagyok, tudok vigyázni magamra, amíg nem volt, addig is tudtam. Beteg vagyok, tegnap ide jött a munkahelyemre egy doboz Neocitránnal, Bió mézzel, meg 3 fürt szőlővel. . . nem bírom. . . . ha már meg akarok pusztulni, úgyis elmegyek a gyógyszertárba, vagy dokihoz. . . .
Miért kell egy nőt úgy kezelni, mintha tök hülye lenne???
Ahogy elutaztam találkozott vmi falsh indokkal egy fiúbarátommal és kérdezgette rólam? Mi vagyok? Valami külön faj? Annyira fel vagyok háborodva. . . . nincs szükségem arra, hogy valaki eldöntse helyettem, hogy mi a helyes. . . mit szabad és mit nem szabad. . . apám sem tudja elviselni, hogy saját gondolataim vannak, hétvégén megint összevesztünk, mert elfelejtettem bólogatni. . . másnak sem fogok. Meg tudok teremteni mindent, amire szükségem van, persze nehezebb, mintha ketten hoznánk össze, de ez így nekem jó. . . Nem sok pasi tudta ezt elviselni idáig, de mind szerelem volt, amelyik igen. . . . nem akaszkodtak rám, nem féltékenykedtek. Ja, a legjobb: vmelyik este felhívott, hogy mit csinálok, erre mondtam, hogy vacsorázok. Erre én annyit válaszoltam volna, hogy jó étvágyat, na ő: Hol? Kivel? Miért? Meddig? stb. Mondtam, hogy miután nem ő hívott el, hanem más, szeretném neki megadni a tiszteletet és nem végig telefonálni az egészet. . . erre meg besértődött. Elmeséltem az elmúlt 4 napot barátnőmnek, erre közölte, hogy engem ismerve, még kb. 3 napja van. . . én is így érzem. Miért nem lehet elfogadni, hogy önálló lény vagyok saját gondolatokkal és saját élettel?????
Tudod az én lányomnak is szüksége lenne egy apukára, aki foglalkozik vele. De még arra sem lehet megkérni, hogy küldjön neki képeslapot. Gazellásat kért. Tegnap jól lecs. . . telefonon, amiért még nem jött a lap. - aztán interneten küldött képeslapot neki, de őzike volt rajta. teljesenfelháborodott.
Persze 4, 5 éves. . .
Vicces, még senki nem udvarolt a neten!
Már el is képzeltem dús hajadat a párnámon, a karomon pihentetve:)). . .
Könnyen gyűrödik a ruhád?
Jól mutatna egy kupacban az ágyam előtt:)))
Soha fel nem ajánlotta, hogy segít, amikor a gyerek beteg volt, inkább fel sem hívott, hogy kell-e valami segítség, hozzon-e kenyeret. . . Félt, hogy elkapja.
De dugni, azt igen. . . na mindegy, ki van rúgva.
jó a fedőneved :-DDDDDDD
Szerintem rossz helyen keresgélitek a problémát. . . Nagyon sok férfit ismerek, akit nem zavar, ha a barátnője, felesége önálló, határozott nő! Ami inkább zavarja őket, az az önállóság folyamatos hangoztatása és az erőszakos, fiús stílus. Senkit nem akarok megbántani, de van ilyen barátnőm nekem is. Nézzetek picit magatokba, kérjetek véleményt barátoktól és ne sértődjetek meg! Ja, és ne gondoljátok, hogy csak az a nőtípus létezik, amilyenek ti vagytok és a szőke cicababák. Félre a rosszul értelmezett büszkeséggel, éljétek meg az életet nőként, játszva, örülve!
Ez így nektek sem jó. Egy nő legyen nőies. A férfi viszont férfias, "családfő" típus az én mércém szerint.
- jaj, Rabbi, döglenek a libák.
- Hát fiam adjál nekeik brómot.
Egy hét múlva újra előkerül és jajveszékel:
-Jaj Rabbi, megfogadtam, amit mondtál, de még mindig döglenek a libák.
- Hm. Nehéz ügy fiam, keverj az ételükbe porrá tört tojáshéjat.
Egy hét múlva a Rabbi megint ajánl valami más, újabb gyógymódot.
Egy további hét múlva jön újra Kohn és mondja:
- Hát Rabbi, az összes libám megdöglött.
- Milyen kár fiam, pedig még mennyi jó ötletem lett volna!
Nem válaszoltatok a 65-ös-ben feltett kérdésemre!