Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Lombik 40 felett
Torolt_felhasznalo_604696
Létrehozva: 2005. május 5. 17:41
sziasztok! a sok lombikos topik mellett gondoltam, hogy egy kicsit leszűkítve a kört, nyithatnánk egy olyat, amiben szerintem szintén sokunk édekelt. Vagy rosszul gondolom és mégsem vagyunk olyan sokan? Nagyon örülnék, ha megoszthatnánk aggályainkat, tapasztalatainkat egymással.
Magamról: idén leszek 42, az első két sikertelen lombikon vagyok túl, következik a harmadik, és addig nem adjuk fel, amíg az orvosunk azt nem mondja, hogy nincs tovább!
Magamról: idén leszek 42, az első két sikertelen lombikon vagyok túl, következik a harmadik, és addig nem adjuk fel, amíg az orvosunk azt nem mondja, hogy nincs tovább!
Kedves Carol, jól esik nagyon, amit írsz, olyan jó lenne, ha egyre több felvilágosult nő, pár lenne itt Magyarországon, akik hozzánk hasonlóan gondolkodnak. Tudjátok, a mi esetünkből is, illetve hallok környezetemben is elképesztő történeteket, nagyon sokszor azt látom, hogy mindenki csak arra tud hagyatkozni, ami itthon a bevett szokás, persze muszáj, hogy olyan orvost vagy intézményt találjunk, akiben, amiben megbízunk. Nekem itt a Versysben ez hozott igazi megnyugvást, hogy egy helyen letudtam szinte az összes vizsgálatot, nem kevés időt és energiát spórolva nekünk, hiszen ha Ti is végigjártátok -ha nem is ilyen mértékben-, amit mi, az állandó aggódáson, stresszen kívül még azt is összeegyeztetni, hogy mindenhova ugyanúgy érjünk oda, már nem is tudom, hogy csináltuk korábban végig.
Nem mellesleg annyi szálon foglalkoztak velünk, amiben szerintem ők különlegesek is, mint sehol máshol. Így együttes erővel -Dr. Vereczkey Attila az orvosom és rajta kívül minden dolgozó nagyon drukkol nekünk a kezelés elejétől-végre azt mondhatom nemsokára Anyuka leszek! :-) Hamarosan beteljesül az, amire olyan régóta vágyunk. Köszönöm Nektek is a támogatást!
Nektek is nagy gratula, Blanka!
Az itteni törzstagok döntő többségének végül így vagy úgy, de leginkább több lombik után spontánul jött össze a baba és mostanában már nőnek a gyerekek, mi meg topikilag gyakorlatilag kihaltunk, sajnos.
Anno annyi mindent kipróbáltunk, már nem is emlékszem mindenre, de a C és E vitamin volt az alap, meg a Maca Vibe, de a végén a plüss tigrisek is bekerültek a hálószobába, mert valami Feng shui könyvben azt olvastam... Szóval jó kis csapat voltunk...
Kedves Clarissa!
Szívből gratulálok és veled örülök ismeretlenül. Meghatott amit olvastam tőled, mert bár nem ennyi kitartás után, de szintén sok megpróbáltatás után mi is a harmadik trimeszterben várjuk nagyon boldogan az iker pici fiainkat.
Ami nekünk szerintem rengeteget segített az utolsó beültetés előtt (azok után, hogy az orvosok szerint mindig minden rendben volt velünk, de mégsem maradtak meg a korábbiak), glutén mentes diéta, d vitamin szint helyre hozása, e vitamin szedés, folsav, aviva torna és egy hosszú szabadság sok pihenéssel előtte.
Mindenkinek kívánok mielőbbi boldog sikereket!
Nekem az volt a mániám anno, hogy minden sikertelen lombik után kellene valamit újítani, valami vizsgálatot, valami új szert, eljárást, orvost, bármit, mert különben mitől lenne esély a sikerre? Mondom ezt úgy, hogy nem is lombikoztam... Volt itt olyan lány, akinek több lombik után valami kezdő orvos vett észre egy kis méhpolipot, azt kiszedték és a következő lombikra várva egy inszemet beiktattak és iker lányai születtek. Szerintem mindig keresni kell valamit, a Ti esetetek is ezt mutatja. Ügyesek vagytok!
Gambi, közben megnéztem ugyan a húsvétot, de megint elfelejtettem, mikor lesz... Bár úgyis itthon leszünk, úgyhogy ennyiből nincs jelentősége. Nagyon kíváncsi vagyok Rátok! Eléggé el nem itélhető módon, mindig a legkisebbre...
Kedves Gambi, Carol, nagyon szépen köszönöm a jó kívánságokat, nagyon jól esik, mi is repesünk!:-)
Gambi, igazad van, valóban így hangzik helyesen, Vereczkey doktor is mindig türelmesen mondta ezt el nekem, pedig tényleg átlagon felülinek tartom a felfogó képességem :-D
Örülök, hogy hallottál már róluk, igen a Versysben van egyedül ilyen magas szinten ez a vizsgálat. Carol, tudod hányan voltak a környezetünkben, akik az új dolog hallatán inkább óvatosságra intettek volna? Jól esik tényleg, amit írtok, komolyan, ezért már megérte megosztanom a történetem:-)
Ördög Nórát én is olvastam és nagyon örültem neki, sok sorstársunknak reményt ad, az biztos!
Igen, nekem is szörnyű belegondolnom, hogy egyrészt a picijeink helyett esetleg ismét nem jött volna össze a terhességem...szerintem ezért (is) óriási, ami folyik a Versysben, tényleg meglepő volt, de mindenre kiterjedő volt a kezelésünk, és ami a legjobb érzés, hogy egy emberként szurkolnak nekünk az elejétől fogva, ez nagyon nagy biztonságérzetet adott és ad mai napig...
Clarissa, először is gratulálok nektek az ikerterhességhez, és hogy nem adtátok fel! A legjobbakat kívánom!
Annyiban javítanám ki, amit írtál, hogy a PGS (preimplantation genetic diagnosis) során nem a petesejteket vizsgálják, hanem a megtermékenyített petesejteket (beültetésre váró embriókat).
Ha jól tudom, otthon csak a Versys Clinics végzi, az OEP nem támogatja a vizsgálatot.
Akkor nem unatkozol, Gambi. Tibike nagyon szerelmes anyaba - teljesen megertem... Ez a beazas eleg rosszul hangzik. Remelem husvetkor osszefutunk. Mikor lesz husvet?
Clarissa, nagy gratula az ikerterhesseghez! Jol csinaltatok, hogy kerestetek valami ujat. Ha belegondolok, hogy ha ez nincs, akkor a 13-bol vajon melyik kettot ultettek volna be, es mennyire lett volna eredmenyes a hatodik lombik? A 39 ev mifelenk tininek szamit...
Hallottatok, hogy Ordog Nora is megint babat var? Persze ez nekunk nem ujdonsag, hogy lombik utan spontan osszejon. Sot, nalunk az volt a divat, hogy szamtalan sikertelen lombik utan jottek a spontan babak.
Sziasztok, bár én még nem vagyok 40, inkább közelebb vagyok a 40-hez, mint a 30-hoz, idén leszek 39..
Nagyon sokat gondolkodtam azon, hogy egyáltalán leírjam-e, ami velünk történt..de mivel annyian tudtok vele azonosulni, és nekem is könnyebb lehet, teszek egy próbát..A mi helyzetünk most már megoldódni látszik, tavalyi évben már a 6.lombikomon voltam túl, ebből 5 volt OEP finanszírozott, a 6.at már mi fizettük.Ebből a 6 terhességből 2-szer elvetéltem, 4 pedig sajnos meg sem tapadt..Ilyen elkeserítő statisztikával gondolhatjátok, hogyan vágtunk neki a 6.nak..úgy voltunk vele, ha most nem, akkor soha nem lesz gyerekünk, így elkezdtem kutatni- barátnőimhez hasonlóan- a világhálón, hasonló történetek után, mert most már amennyire erre van esély, biztosra szerettünk volna menni..
Életem szerencséjének mondom mai napig, amelyben a benne szereplő alany egy itthon teljesen új technikának számító ún.PGS-módszernek köszönhetően esett teherbe. Azt is megtaláltam, hogy ma Magyarországon egy helyen végzik ezt a genetikai vizsgálatot a legpontosabban, aminek a lényege, hogy beültetés előtt megvizsgálták az én petesejtjeimet is. Bár intelligens nőnek tartom magam, ebből annyit szerettem volna megérteni, hogy a vizsgálatnak köszönhetően olyan petesejteket ültetnek be nekem, amik jó eséllyel megtapadnak, mert már nem bírtuk volna ki az újabb megrázkódtatást, amit előtte 5-ször..Így belevágtunk Férjemmel! Úgy voltunk vele, hogy most az egyszer még megpróbáljuk, 17 éve vagyunk együtt, csak egymással tudjuk elképzelni az életünket..így ezt is együtt csináljuk végig, akárhogy is történik! A PGS-sel összesen 13 petesejtemet vizsgálták meg, és ez alapján 2-t találtak olyannyira egészségesnek, hogy beültették. Jelenleg ikreket várok, mert mindkét drágaságunk meg is maradt és felhőtlen az örömünk!!:-) Most már a 3. trimeszterben vagyok és minden rendben velem és a kicsikkel is, nagyon izgatottak vagyunk..végre találtam egy olyan orvost, akit bár hívtak többször külföldre, inkább hazahozza azokat a technikákat, amivel itthon nekünk tud segíteni. Köszönet érte!
Igen, szültem volna én is már 39 évesen, de Gábris váratott magára.
Köszönöm, jól vagyunk, leszámítva a köhögést-náthát. Gábris kezdte, aztán én és Tibike együtt. Most már gyógyulóban vagyunk.
Úgy hiányzott, mint fenekemre egy pattanás...
A lakásunkban hadiállapotok uralkodnak, mert 2 hete beáztunk a 2. emeletről (mi fszt-en vagyunk), vízcsőtörés volt. Azóta működik nálunk 2 szárítógép, a konyhabútor egy része és a nappaliból a beépített irattartó szekrény mindenestül a vendégszobában van. Az ottani szekrény a szoba közepére tolva, az ágy szétszedve. A gyerekszoba új beépített szekrénye szintén kipakolva előre lett tolva. De legalább eddig úgy tűnik nincs nagy kárunk, csak a konyhát és a vendégszobát kell majd kifestetnünk, bízom benne, hogy a bútorok épségben visszakerülhetnek a helyükre, csak utálok belegondolni, hogy mennyit kell majd vele dolgozni.
Tibike már mászik, feláll, kutat és pakol, sokszor van déjá-vum, mikor ugyanazokat a dolgokat csinálja, mint Gábris 4 éve (porszívón lovaglás, újságok szétrámolása, ruháskosárban levő tiszta ruha szétdobálása a fürdőszoba és az előszoba között, stb.). Jó étvágyú gyerek továbbra is, és eddig sokkal kevésbé válogat mint Gábris (vagy az apjuk). Egyedül a táptejet nem hajlandó meginni, próbáltunk már többfélét, több módon, neki továbbra is csak a cici kell reggel-délben-este és éjszaka. Sok tejem már nincs, szerintem csak a testközel miatt igényli inkább, de ha nem kapja, akkor kibírhatatlan: nyekereg vagy ordít, mindenhova követ, ha elér, akkor cibálja a lábamat, karomat vagy a ruhámat. Ez nekem új, Gábris nem volt ennyire rákattanva a cicire, minden cirkusz és könnyek nélkül váltottunk táptejre. Így a műtét is csúszik, a tavaszról már lemondtam.
Húsvétra tervezünk hazamenni, majd megírom pontosan mikor, hogy össze tudjunk hozni egy talit.
Sziasztok!
Remélem azért még néha olvas minket valaki :-)!
Gambi, elolvastam a cikket, szerintem is igazuk van az orvosoknak, előbb kell szülni.
De : van aki nem önszántából szül 40 felett, szülte volna hamarabb, csak nem volt hová, nem volt kinek, stb., és van aki szült már korábban, de szeretne még. A grafikonból is látszik, hogy leginkább a többedik gyereket szülik 40 felett egyre többen.
Én minden ismerősömnek mondom, akik 30 körüliek és az én példámból kiindulva azt mondják, hogy akkor nincsenek lekésve semmiről, mert lám, nekem is sikerült 43 évesen szülni, hogy ne várjanak, mert abból baj lehet, az is megtörténhet, hogy lemaradnak erről a "csodáról".
Hogy vagytok? Jöttök mostanában Mo.-ra? Találkozhatnánk...
Sziasztok!
Örülök, hogy legalább Ani írt ide karácsony alkalmából, de remélem, hogy azért a többiek is olvasn(án)ak (ha lenne mit...)
Sajnos a hasam nem javul semmit. Ha leveszem a haskötőt, egész laposnak tűnik, örömködök is rajta, aztán ha 1 napig nem hordom, már ugyanolyan, mint előtte. Mostanában itthon többször kihagytam, mert a nagytakarítás közben megizzadtam alatta, és melegkiütések is jöttek ki, amitől úgy viszkettem, mint a bolhás kutya. Tibike továbbra is szopik, tejem is van elég, és Tibike nem hajlandó meginni a táptejet. Most nekem nem úgy tűnik, hogy 1-2 hónapon belül el tudom választani, akkor pedig valószínűleg tolódni fog a műtét.
Tibikének 2 hónapja piros kiütések jöttek elő hátul a nyakán kis csoportokban, először azt hittem megcsípte valami, aztán meg hogy allergiás kiütés, de mivel aztán a fülén is lett 1-1 pötty, meg a tokáján az álla alatt is egy csoport, a többi meg nem múlt el, inkább hólyagok lettek belőle meg utána sebek, elvittem orvoshoz, bár nem volt semmi más tünet, nem lázasodott be, jó kedélyű volt, és evett is rendesen. Az orvos kérdezte, hogy nem lázas-e, eszik-e rendesen, fájnak-e neki a kiütések, aztán meg csak ingatta a fejét. Vettek Tibikétől vért, és az eredményből rögtön látta, hogy ez valamilyen vírusos fertőzés. Szerinte vagy herpesz simplex vagy övsömör, de inkább az előbbi, mert az utóbbi fájdalmas lenne. Azt mondta, hogy 1 év alatti babáknál ez veszélyes lehet, mert az immunrendszerük még nincs rendesen kialakulva, és legrosszabb esetben lehet belőle akár agyhártyagyulladás vagy vírusos tüdőgyulladás is, és ha lázas lenne, rögtön menjek vele vissza hozzá vagy az ügyeletre. Hála Istennek a kiütések szépen leszáradtak, és nem lett nagyobb baj. De vigyáznunk kell, mert a herpesz vírus most már a szervezetében marad, és bármikor újra aktiválódhat. Ha lázas lenne a kiütések mellett, azonnal irány az orvos. Nem tudjuk hol szedte össze a vírust, mert nekem nem is szokott ajakherpeszem lenni, a férjemnek igen, de mostanában neki sem jött elő, Gábrisnak sem volt még sosem. Másokon sem láttam herpeszt, akik Tibikéhez nyúltak. Passz... Arra gondoltam utána, hogy Gábris viszont most jó eséllyel elkaphatta Tibikétől, mert az elején nem különítettük el őket. Jött is rá néhány napra valamiféle pirosság meg valami kezdődő hólyagféle Gábor arcán, amit rögtön bekentem neki Aloe Veraval (levágtam a növénykém leveléből egy darabot) meg teafaolajjal, és nem is lett neki csúnya hólyag belőle, és nem is nézett ki egyértelműen herpesznek (mondjuk Tibikénél sem...). A férjem szerint nem is herpesz volt az, hanem Gábris csak ledörzsölhette a bőrt vagy megégette egy kicsit az arcát, csak én fújtam fel a dolgot. Mindegy, elmúlt, ez a lényeg.
Tibike egyébként szépen fejlődik, 71,5 cm és 8290 gramm volt 7 hónaposan. Gábris 9 hónaposan volt csak ekkora. Tibike erős gyerek, feküdni már nem nagyon akar, csak ülni, de legszívesebben már felállna és menne a többi gyerek után. Pár napja kezdett el hátrafelé kúszni, valószínűleg néhány hét múlva már nem lesz nyugtom, mert körbemássza a lakást. 2 hónapja kibújt az első 2 alsó foga, és elkezdtük kóstoltatni a püréket. Az elején még nagyobb volt a lelkesedése mint a tehetsége, teljes izgalommal várta, ha készítettünk neki valamit, majd kiesett az etetőszékből, de a szájtátogatás és a nyelés koordinációja még nem ment neki igazán, meg kellett küzdenünk minden falattal. Azóta már belejött, nem válogatós gyerek, eddig mindent megevett, amit kínáltunk neki, max. fanyalgott az első falatok után.
Jó étvágyú gyerek, ebben éppen Gábris ellentéte. A férjem "zabazsák"-nak (Fresssack) szokta nevezni. Éjjel általában 2x kell kelnem hozzá, kivéve, ha olyan sokáig szöszölök, hogy az első ébredésénél (éjfél felé) még fenn vagyok, mert akkor csak 1x ébreszt. 
Napközben nem akar aludni, ha leteszem a kiságyba, csak ordít. Ha szoptatás után dajkálva sikerül elaltatnom, csak addig alszik, míg a karomban tartom. Ha leteszem, negyed órán belül tuti ébred, és addig sír, míg fel nem veszem újra. A babakocsiban tologatva meg az autóban viszont jókat alszik órákon át. Tibike egyébként teljesen odavan a bátyjáért, hangosan kacarászik, ha az játszik vele vagy bohóckodik neki, és azt se veszi zokon, ha Gábor nem éppen finoman bánik vele. Most még azt is elnézi neki, ha elveszi tőle a játékát. Vajon meddig...?
Szeretetteljes karácsonyi ünnepeket kívánok nektek!
Sziasztok!
Látom régen nem írt senki...
Gambi, hogy vagytok, hasad jobb lett, vagy tényleg kell a műtét?
Nálunk minden rendben, Peti már olyan nagyfiú, szeretne kistestvért, de mondtam neki, hogy ilyet én már nem tudok produkálni, sajnos.
Mindenkinek kívános Békés Karácsonyt és Boldog Új Évet!!!
Helló, helló,Vagyunk még ha már csak a háttérben olvasgatunk is, de vagyunk.
Néha benézek, beleolvasgatok a történésekbe, de nem lépek be, nem szólok hozzá a témához. Jó pár hónapja nem voltam, most olvastam még el a májusi és juniusi privát leveleket is.
Éppen írni akartam neked Gambi, hogy Várok már egy kis Tibike híreket. Én valahogy a születése óta nem is hallottam róla. Örülök, hogy jól vannak a srácok és a kicsi egy vasgyúró. Neked jó egészséget kívánok.
Írjon már egy pár sort mindenki magáról, hogy kivel mi van, hogy vannak, mekkorák már a gyerekek.
Mi is jól vagyunk, a srác már 2.os. Jól tanul, jól sportol.A szorgalommal és a magatartással akadnak gondok. De imádom. Mostanában nyaggat, hogy miért nem akarok neki tesót. Elkésett, én már lemontam a családalapításról.
Szeretettel ölelek mindenkit.
Tabtab.
Lányok, ha én nem jövök, senki nem jár erre?
Carol és Ani, nagyon jó volt találkozni veletek és a fiúkkal! Gábris különösen az IKEA-t élvezte nagyon Lokival. Kár, hogy Logo nem volt akkor Budapesten a gyerekekkel. Tami, ha olvasod, olyan jó lett volna benneteket is látni! Tettem fel képeket a taliról az iwiwre (a 2012 májusiról is
).
Gábris elkezdte a 2. évet az oviban, kibővült a csoportjuk, most 20-an vannak, így nagyobb termet kaptak és 2 állandó óvónénit. Jövő héten lesz szülői.
Tibikével a héten mentünk az esedékes orvosi vizsgálatra, már 7 kiló, erős gyerek, feküdni már nem nagyon akar, csak ülni, de legszívesebben már felállna és menne a többi gyerek után.
Megkapta az első szuriját, épp csak egyet nyikkant.
Én is elmentem az háziorvoshoz a furcsa hasammal, megnézett UH-val és elküldött a klinikai sebészetre, mert nem tudta megállapítani, hogy hasfalsérvem van-e vagy rectus diastasis (hasizomszétválás). A sebészeten is UH-ra küldtek, jó alaposan megvizsgáltak, megnézett egy sebész főorvos is. A hasfalsérvet kizárták, ami jó, mert az életveszélyes is lehet, ha kizáródna egy bélszakasz. Van viszont hegsérvem és 4,1 cm-es hasizomszétválás a köldökömtől a szeméremcsontig (a 2 hosszanti hasizom 4 cm-re távolodott el egymástól), amit elvileg csak műtéttel lehet helyrehozni. Hogy ez a terhesség következménye vagy a császáros szülésé, nem tudják, vagy csak nem mondják meg védve a mundér becsületét. Én az utóbbira szavazok, mert rémisztően nézett ki a hasam a szülés után, annyira tele volt bevérzésekkel, hogy a szivárvány minden színében játszott, nem véletlenül adtak rá hűtőtasakot meg túrópakolást, meg rajzolták körül a piros felületet és fényképezték le, és néztek extra vérképet, hogy van-e gyulladásra utaló jel a szervezetemben. A hasam azóta sem jött rendbe, és ezek szerint magától nem is fog, hiába nyomom a hasizomgyakrolatokat. Sőt, a főorvos azt mondta, hogy a szokásos hasizomgyakorlatok csak rontanak a heyzeten, ne is csináljam, és hordjak a műtétig miedert. A neten találtam speciálisan rectus diastasishoz való gyakorlatokat, azokat végzem, hátha mégis segít valamit, és mégsem kell megműteni. A műtét nem sürgős, várhatok vele addig, míg Tibike már nem szopik, de utána kés alá kell feküdnöm, mert a sebész főorvos szerint ez jobb nem lesz, csak idővel rosszabb, és akkor már nemcsak szépészeti problémát okoz, és nehezebb lesz helyrehozni.
Hát ez van... Nem túl jó hírek, de most már legalább azt tudom, mitől van az a labda az alhasamban. Egyébként a klinikán megmértem magam, 51,6 kg vagyok, kb. másfél kilóval a versenysúlyom felett. Valószínűleg ezért is látszik annyira ez a hasizomszétválás, ha lenne rajtam körben-körben vastagabb úszógumi nem is tűnne fel annyira.
De jó, hogy válaszoltál!
Már azt hittem senki nem akar velünk találkozni. 
Szept. 1 nekünk sajnos már túl késő, mi 29 vagy 30-án tervezünk hazajönni.
Privit küldtem.
Bocsánat Gambi, hogy ilyen későn válaszolok, nyaralni voltunk... Meg persze mindenki. Logóval beszéltem, neki csak szeptember 1 után lenne jó, addig a Balatonon vannak, de ha minden kötél szakad esetleg előbb is el tud jönni. Carol szombaton jön haza, gondolom már nem utaznak el. Légyszi adj priviben egy elérhetőséget, majd beszélünk, ha itt vagytok.
Várunk :-)!
Sziasztok!
Aug. 18 körül tervezünk hazautazni kb. 2 hétre. Én is örülnék, ha tudnánk találkozni. Lányok, beszéljetek egymással hol és mikor lenne nektek jó. Mi még aug. 27-én kívül nem vagyunk elkötelezve sehova.
Sziasztok!
Úgy látom a legtöbben már kismamák vagytok ezen a fórumon. De a próbálkozóknak ajánlanám, hogy nekünk megmaradt jó pár doboz Merckformin 500 mg és Prontogest injekció. Szívesen átadom ha kell valakinek. Mi 5 beültetés után feladtuk.
Sok sikert!
Nagyon gratulálok Dindis, örülök, hogy simán ment a szülés és Abigél is, Te is jól vagytok!!!! Majd beindul az a súlygyarapodás, már a születési súlya sem kevés :-). Nekem anno 2 hét volt, mire beindult a tejem, én is aggódtam, hogy nagyon le fog fogyni Peti, de végül belejöttünk. Majd azért gyere még, mesélj !!!
Gambi, látom nálatok is rendben van Tibike ( és Gábris is :-) ). Azt mondják, hogy a második gyerekkel már sokkal kevesebb a gond és kevésbé sírós. Ez majdnem mindig be is jön.
Jobbulást Neked, most már csak meggyógyul az a seb is. Mikor jöttök haza? Jó lenne majd találkozni!
Sziasztok!
Dindis, ezért a hírért érdemes volt ilyen későn (alvás helyett) benéznem ide.
Jó egészséget és sok boldogságot kívánok nektek! 
Szép nagy baba lett Abigél!
Mi jól vagyunk, Tibike szépen nől, sokat eszik. Az 1. hónapban 1,3 kg-ot hízott, szerintem most a 2.-ban is kb. 1 kilót, majd szerdán megmérik a tanácsadáson. A férjem "zabazsák"-nak szokta nevezni. Szerencsére nem olyan hasfájós, mint Gábris volt, ezért kevesebbet is sír, és bár ő is bukik csaknem minden evés után, a sugárban hányások sem jellemzőek rá, ezért nem kell őt éjjelente átöltöztetni, ágyat húzni, mint Gábrisnál, amit cseppet sem bánok. Tejem van elég, de esténként szoktunk neki a békesség kedvéért kiegészítésként tápszert adni, mert akkor 2 óránként enni kér, és általában annyit nem tudok produkálni, amennyi neki kellene ahhoz, hogy szépen elaludjon. Legtöbbször csak 10-20 ml táptej kell neki, de enélkül képes fél órát is üvölteni.
Én a szülés után jóval nehezebben jöttem helyre, mint Gábrisnál. A császárnál szerintem elizéltek valamit, mert a hasam kék-zöld-lila volt 2 hétig, tele puklikkal. Már a klinikán adtak rá hideg borogatást meg túrópakolást, és nézték többször a vérképet, hogy nincs-e gyulladásom, de az szerencsére nem volt. A varrat maga szép volt, most is az, csak a hasam felette nem. A nőgyógyászom a 6 hetes kontrollon azt mondta, hogy a hasizmom vérezhetett be a szülés alatt, mert maga a varrat szép, és a méh is rendben volt az UH-n. A szülés utáni 3. héten nagyon elkezdett fájni a heg, már a babahordót is alig tudtam vinni, és fájt felkelni az ágyból, felállni a székről, meg menni is. Gátmasszázs-olajjal masszíroztam a heget, meg leálltam a házi munkákkal, sétákkal és utána jobb lett, majd pár nap múlva elmúlt a fájdalom. Nem tudom mitől jött elő ez hirtelen, előtte már nem is fájt egyáltalán a heg, de akkor olyan érzés volt, mintha szakadna szét a varrat. Arra tippelek, hogy meghúzhattam talán egy rossz mozdulatnál, vagy sok volt, ahogy elkezdtem a babakocsit tologatni hegyre fel-le.
Gábris szereti Tibikét, nagyon büszkén mutogatta az oviban, hogy ez az ő kistestvére. Velem szemben viszont napokig utálatos volt a kórház után, az anyák napi ajándékot is csak odavetette, se puszi, se semmi. Mikor az apja kérdezte, hogy miért ilyen rossz velem, akkor azt válaszolta azért, "mert a mami jobban szereti a Tibikét, mint engem". Most már jobb a helyzet, látja, hogy szeretetből és szidásból is mindketten kapnak, meg Tibikének is várnia kell a sorára, ha éppen vele foglalkozok. Az biztos, hogy még apásabb lett, merthogy a férjem igyekszik vele minél többet játszani, amire nekem viszont nincs időm a kicsi, a háztartás meg a kerti munka mellett.
Ha majd lesz valamikor időm, megírom miért lett végül császár, de most már megyek lefeküdni.