Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Arab ferjek
Torolt_felhasznalo_852005
Létrehozva: 2005. november 28. 06:56
Sziasztok!
Nem tudom, hova tettem a topicot, igy ujra leirom.
Szoval.. az en ferjem egyiptomi, Olaszo-ban elunk. Kivancsi vagyok, hogy ti hogyan jottok ki az arab ferjetek csaladjaval es forditva o hogyan jon ki a tietekkel. En az o csaladjat imadom- igaz ritkan talalkozunk- de minden alkalommal ugy fogadtak, mintha a lanyuk lennek. Forditva viszont , sajna mar nem igaz. Az enyeim- igaz apukam mar nem ismerte meg Mohat- vizont alig tudjak elfogadni igy, negy evi hazassag utan is. Mindig van avalami, ami miatt nem a megfelelo ferj. Ismerek itt olasz- arab csaladokta, nagyjabol ugyanaz a helyzet.
Ti hogy vagyotk ezzel?
Pussz
Sziasztok!
èn még új vagyok itt. Nekem (még)nincs arab férjem,török barätom van,akivel nemsokära összeköltözünk Németorszägban.Nagyon szeretjük egymäst. sajnos a csalädom egy része nem fogadja el,nagyon csúnyän bännak velem.
Szeretnék mäs magyar länyokat is megismerni,barätokra lelni,tapasztalatokat cserélni.
Hogy hogyan tudtätok elfogadtatni a csaläddal,mert nekem mär nincs több ötletem,lassan belefäradok.De nem adom fel,mert ennyire még nem szerettem senkit.
Nem. Kuvaiti perzsa-de ugye Irak es Kuvait koze vegulis a britek huztak egy hatart a sajat erdekuk szerint, es ez a terseg tortenelmileg elegge egy volt-nalunk a nagymama iraki felig...az anyja azt hiszem 10 vagy 12 eves volt, mikor jott erte a neger rabszolga, hogy az uj csaladjaba vigye:--) Regi idok...!
egyebkent a nyelvjaras is nagyon hasonlo, en nem is tudok olyan szignifikans kulonbsegeket.
Jó,szerintem teljesen mindegy,hogy a siíta robbantja a szunnitát vagy fordítva,a lényeg a lényeg,s ezt én is a hírekből tudom,nem tőle,mivel őt már nem is érdeklik a hírek és nem hallgatja,annyira fáj neki,csak a családjától tájékozódik.Megértem,hogy nem büszke az országára,legalábbis a jelenlegi helyzetre nem,ettől még a származására büszke,de nem tudna ott élni.Elég európai a gondolkodása, s tudja,hogy a jövője érdekében itt kell élnie.Attól még a kultúrája,gondolkodásmódja természetesen arab marad.Szerencsére ír állampolgár is,mint írtam,s ez jelentős előnyöket ad neki.(EU tag)
A te férjed is iraki???
Hat ez bajos, de szerintem leginkabb a hirekbol tajekozdoj, ne csak a szivszerelmedre hallgass a cset romantikajaban, mert Irakban a szunnitak robbantanak hetente emberekkel teli siita mecsetet-eleg ronda dolog a siitaktol, hogy felduhodnek es bosszut akarnak allni, de ugye az emberi termeszet...Bocs, csak ugye anyosom egy eve volt kint es pont egy nappal utana utazott vissza, mielott megint robbantottak volna egy echte sia keruletben-ferjem biztos rossz neven vette volna, ha felarva lett volna.
Ez amugy furcsa, a legtobb arabtol mindig azt hallom, hiaba hatalmas a zurzavar az orszagaban, hogy imadja, es ok a legjobbak, csak a vezetok...:p
Amugy Irak rettentoen erdekes hely lehet, evezredes multtal, megerdemelnek vegre a beket...
Szia! Köszi a válaszodat!Én is remélem,hogy ha nem is veszem fel az iszlámot,tudom tolerálni nála.Eléggé szimpatizálok vele,de a formai dolgokat(kendő)nem hiszem,hogy be tudnám tartani,de pl.a ramadánt igen,bár arra is lelkifelkészülés kéne...Angliában amúgy a kendő nem lenne nagy ügy,ott fel sem tűnik,mi van rajtad,vagy honnan jöttél.Itt,nálunk biztos okozna gondot!A szüleimmel szerencsére nincs gond,tudnak róla,s elfogadták a tényt,bár szereintem ők még nem veszik komolyan.De már volt egy ír pasim 4évig és egy nigériai 2évig,így ők már semmin nem lepődnek meg...
A véletlen hozta így,hogy a komoly kapcsolataim mind külföldiek voltak,de úgy néz ki,ez a karmám..S talán az igazi,a férjem is egy külföldi lesz,ha minden jól megy,s nem is bánom.Abban igazad van,hogy nálunk tényleg csak a belső dominál,megismerem a lelkét mélyen még a teste előtt,s így még nagyobb lesz a vonzalom és az öröm..
Igen,én is hallottam rengeteg olyat,hogy vissza akartak menni a hazájukba,amitől félek is,mert Irakban pont nem élnék.Ő sem akar,azt mondja,gyűlöli az országát,ami érthető,histen mi zajlik most ott?A siíták gyilkolják a szunnitákat,már az apukáját is megfenyegették halálosan.(egyetemi tanár)A szülei amúgy Dublinban tanultak,egyetemi tanárok,s ő ott is született,ezért 2ős állampolgársága van.(ír-iraki)
Remélem,később sem szeretne hazamenni,s azt mondta,a szüleit is el akarja hozni Európába,hiszen veszélyben élnek.
Ti Palesztinában éltek?Mióta vagytok házasok?Van gyereketek?
Én 29 vagyok,tehát nekem is ideje megállapodnom..Ha gondolod,priviben is írhatsz.Köszi előre is!
zia!
Én felvettem az iszlámot még az esküvőnk előtt, de nem az ő kedvéért, sőt, ő mindig azt mondta, hogy nehogy miatta megtegyem. De azért nagyon örült neki. Hogy a házasságban okoz-e gondot a különböző vallás, az szerintem attól függ, hogy ő mennyire vallásos, és te mennyire ragaszkodsz a keresztény szokásokhoz. (bocs, megelőlegeztem neked a keresztényt, de javíts ki, ha tévedtem
). Mindenesetre ezeket jó előre tisztázni. Ami a későbbiekben még bökkenő lehet, az szerintem a szülők hozzáállása, legalábbis nálam ez az abszolút kritikus pont. Nem tudom mennyi idős vagy, lehet, hogy neked már nincs szükséged az engedélyükre, vagy a szüleid elég rugalmasak ahhoz, hogy befogadjanak a családba egy arabot, de ha nem, az okozhat még álmatlan éjszakákat. Az meg külön problémakör, hogy a vallásunkat is elfogadják. Ezért aztán a családunk nem épp a nyugalom szigete mostanában, és a vallási előírásokat is lehetetlenség úgy betartani, ahogy kellene. (mondjuk itt Európában eleve egy speciális helyzetben vagyunk). Mert képzeld, mi lenne akkor, ha még kendőbe is öltöznék és szabályosan végezném az imákat itthon. Így is épp elég békát nyelek le. De majd eljön az az idő is. Nehéz dolog egy más kultúrájú embert elfogadni, és férjül választani, nagy nyitottság kell hozzá, és türelem. Nekünk legalábbis többször egy hajszálon múlt, hogy nem ment szét a dolog amiatt, hogy félreértettük, nem értettük meg egymást tökéletesen. Most bezzeg már tudom minden kis titkát és jobban szeretjük egymást, mint valaha. Ti szerintem helyzeti előnyben vagytok. De komolyan, azokkal szemben, akik találkoztak is, és ezért a fizikai való elnyomja a belső hangokat. Bár egy idő után azért fontos a személyes talákozás is.
Ami még fontos lehet, hogy te mennyire tudod elfogadni, megszeretni az ő kultúráját, és az országát. Ok, Angliában élnétek, de egyszer vége lesz a háborúnak, és sokszor lehet olyat hallani, hogy mikor megszületett a gyerek, az apában feltámadt a vallásosság, a gyökerek iránti igény, és vissza szeretett volna költözni a családjával. Nem törvényszerű, de gondolni kell a lehetőségre. Meg hát a leendő anyósodékhoz is ki kéne azért menni majd, gondolom. Úgyhogy mindenképp gondold át, tudnál-e ott élni. Persze békés körülmények között. Nekünk ez egy nagy dilemma volt eleinte, mert én elképzelni sem tudtam, hogy a kényelmemet föladva Palesztinába költözzek, de ma már másképp látom. Pech, mikor annyi más békésebb, gazdagabb arab ország van, de időközben sok mindenre rájöttem, megértettem, és nem sok országról tudok, amely ilyen történelemmel, csodálatos műemlékekkel, természeti adottságokkal és szent helyekkel rendelkezne, mint Palesztina. És egyszer csak vége lesz a háborúnak is valahára. Hát, ennyi jutott most eszembe, kérdezz nyugodtan.
Sziasztok!
Szeretnék csatlakozni az 'arabos'témához,de komolyan várom a tanácsaitokat,tapasztalatotokat.Megismertem egy iraki fiút chaten,s már 3 hónapja szinte minden nap msn-ezünk,webcamerázunk,rengeteget beszélünk.Nagyon furcsa,de szerelem alakult ki,beleestünk 1másba,ha 2napig nem'találkozunk'hiányzunk1másnak.Nyáron jön hozzám(ő amúgy Walesben él,elhagyta Irakot),s tervezzük a jövőnket.Már mindent elterveztünk,ha bejövünk 1másnak az életben is,kiköltözöm hozzá..(régóta készülök külföldre,a UKba)Több szempontból is érdekes ez a kapcsolat,1részt,mert még sosem találkoztam vele,s nem volt még netes kapcsoaltban részem,de vhogy érzem,hogy nem csalódnék az életben sem.Beleestem,a hangjába,a személyiségébe,a kultúrájába,mindenbe.Imádnivalóan kedves,érzékeny,vicces(rengeteget nevetünk)de rengeteget beszélünk a kultúrájáról,az iszlámról,stb.Számítógépes mérnök,most végez,és én is,így a vizsgák után miénk a világ...Számoljuk a napokat.Nagyon boldog vagyok,s egyben izgulok is.Érdekel a muszlim vallás is,bár nem biztos,hogy mindent be tudnék tartani,ha arra kerülne sor.Ő egy szóval sem mondja,hogy vegyem fel.Ti hogy álltok az iszlámmal?Felvettétek vagy sem,ha igen,mit tapasztaltok,ha nem,mennyire zavar ez be a házasságotokba?Minden érdekel.Persze,ez még nem központi kérdés,de vele már a gyerektémától kezdve mindent megbeszéltünk,azt is,hogy be fog-e jönni velem a kórházba ha szülök,vagy sem,stb
/P>
Ő is olyan álmodozó,mint én,s ennek nagyon örül,hogy rokon lélekre talált...Nos,nyáron mindent kiderül,addig is írjatok!
Remélem 1 napon én is arab férjjel rendelkezem.
Sziasztok,
Nálunk a nevek miatt nem voltak nagy viták. A fő szempont itt is ott is jó legyen. Nekem a fő szempont, hogy legyen névnapjuk, apóst Dawudnak hívták és igy Dávid a kisfiam, ikertesója meg Jázmin , ha Jázminka kisiú lett volna akkor apukám nevét kapta volna. A legszebb, hogy Dávidkát "apucikának" becézzük, a nap 24 órájában. Szeptemberben voltunk Jordániába és ott néhány rokon megjegyezte , hogy milyen szép neve van, csak nem tudták kimondani az "apucikát".
sziasztok:Gabi
Szerintem Rahmának van igaza, talán az is közrejátszik, hogy ha már a vezetékneve arab, jobban passzol hozzá az arab keresztnév is. Meg aztán nálunk a férjemnek három keresztneve van, a sajátja, az apukájáé, meg a nagypapájáé. Sőt, ezek már inkább a vezetéknév részei, azt mondta, így szokták náluk, mert egyébként a fél falunak ugyan az a vezetékneve, meg aztán ott is vannak favoritnevek, hát nem is lehetne megkülönböztetni őket. Pl. a férjemnek volt egy padtársa, akivel csak a két középső nevük különbözött, volt is belőle kalamajka.
Amin meglepődtem viszont, hogy a lányoknál is így van. Tehát például: Meriam Achmed Hassan ... Nekem nagyon fura. De hát mindent meg lehet szokni. 
Az én anyukám nevét tuti nem adnám a gyerekeimnek, ha magyar apukájuk lenne sem, mert anyukám annyira utálja a sajátját, hogy már meg is akarta változtatni. Apukámét meg egy külföldi sem képes kimondani, mivel zs betű is van benne.
Sziasztok,
az en ferjem egyiptomi, most varjuk az elso babat. Nalunk a nevvalasztassal tul sok gond nem volt: arab neve lesz a kicsinek, mert olyan hulyen nez ki a magyar nev az apja arab vezeteknevevel. Aztan arra is torekedtunk, hogy jo hangzasa legyen, meg otthon is, itt is OLaszorszagban konnyen ki tudjak ejteni, de nagy szerepet kapott a nev jelentese is. Na, szoval igy esett a valasztas az Amira nevre- ami hercegnot jelent- csak hat kozben kiderult, hogy le kell roviditeni Amir-ra.
Annyira a szivunkhoz nott az Amira, hogy egyszeruen nem sikerult masik nevet talalni. Nekem tetszett meg a Hany nev- ami jatekos, vidamat- jelent, de kepzeljetek el, hogy ha valami fontos ember lenne a fiunkbol, hogy hangzana a Hany nev. Na szoval, mi a jovore is gondoltunk.
Szia
Judit
En abszolut megertelek, ha az en ferjem igy kijelentette volna kategorikusan a dolgot akkor ez bennem is ilyen reakciot valtott volna ki, az biztos! Egyetertek, hogy "miert az O szulei,nem az enyemek", de en ugy vagyok a nevekkel, hgy ezen nem eri meg nagy balhet csinalni. Ami a neve lesz az lesz a neve a gyereknek, azt fogod te is megszokni, mast el sem tudsz majd kepzelni neki. Amugy megkerdezted a ferjedet, hogy miert csak az O szulei nevei johetnek szamitasba? Nalunk az aposek ezt fel sem hoztak. A nagyobbik lanyom masodik neve az en anyukam neve, a kisebbik lanyom masodik neve pedig a ferjem anyukajanak a neve. De ezt csak ugy, szeretetbol es tiszteletbol akartuk igy, senki nem "kervenyezte", meg csak celzast sem tett ra. Ne legyel merges, foleg igy elore
, beszeld meg a ferjeddel, hogy akkor most mi van??? Amugy nem is tetszenek neked az o szulei nevei? A sajat szuleid nevet adnad a picinek? Mert az en apukamnak pl. olyan neve van ami nekem abszolut nem jon be, sot annak idejen ok sem neveztek az ocsemet apu utan, mert nekik sem tetszett a nev 
. Az nem lehet, hogy mondjuk egy magyar nev, egy arab nev? Csak van valami kozos nevezo.
Na, csak azert kerdeztem, mert biztos en vagyok a bolond, de ez a vesszoparipam, dehat mindegy is, meg varni akarunk a babaval
Sziasztok! Az en ferjem jordaniai, de az USAban elunk. Olyan nevet akartunk a gyerkocoknek ami itt is, Magyarorszagon is kiejtheto es mind a ket par nagyszulo szamara sem okoz "nehezseget" megjegyezni
. Nalunk en valasztottam az arab neveket a lanyaimnak, nagyobbik Leila, kisebbik Amira, mert mind a ket nev tetszett. Valamelyikotok irta, hgy egzotikusabb is, igazad van, ezert is tetszett gondolom. Anyosomek mindig nevetve es kicsit buszken meselik a rokonoknak, hgy en valasztottam a neveket es lam, milyen szep arab nevek. A kisfiam nekem is Sami, o a ferjem batyja utan kapta a nevet, aki elhunyt negy eve. Tudtam, hogy a ferjem nagyon szeretne ha igy neveznenk el a picit, en eloszor kicsit viszakoztam, mert meg friss volt a sogorom halala bennem, de aztan lattam mennyire fontos ez a ferjemnek es igy aztan Sami lett a baba. Pedig nem eroltette egyaltalan. A szokast igy aztan "megszegtuk", hogy az apos utan legyen elnevezve az fiu unoka, de nem bantak, orultek, hogy a masik fiuk nevet kapta a kicsi, imadjak is rendesen (eppen epret eszik itt mellettem a draga 
 
. Ha nem a sogorom nevet kapta volna akkor sem lett volna az aposrol elnevezve szerintem, mert mas neveken is gondolkodtunk, az apose szoba se jott. Nekem is tetszik a Meriam nev, aposom egyik testveret igy hivjak. Sok arab nev tetszik, szerintem nagyon szep neveik vannak.
Nálunk is pont ugyan ez a helyzet, a férjem apukája Mohammad, ezért az ő kívánsága az, hogy az első fiúnkat is majd így hívják.
Nekem tetszik az anyukája neve is (Maliha), vagyis azt hiszem, bárhogy hívnák, tetszene.
Bár még nem is ismerem, de sokat hallottam róla, és mivel a férjem anyukája, iránta való tiszteletből szívesen nevezném el róla az egyik lányunkat, de mivel neki nem tetszik a saját neve, és a férjem szerint sem divatos, letettem róla. Nekem nagyon bejönnek amúgy az arab nevek. És talán azért adjuk mi lányok a gyerekeinknek inkább, mint a magyar neveket, mert vagy kint élünk, vagy kint fogunk élni, vagy nagyon sokat vagyunk kint. Meg aztán olyan egzotikus is, nem?
A mi kislányunk is Mariem lesz, és mennyivel jobban hangzik ez, mint az, hogy Mariska.
Sziasztok
Az én férjem is egyiptomi, kislányunk nevét én választotam. Kármen..ez nem arabos, úgyhogy van kivétel
Sziasztok!
Engem is mar ismernek tobben innen.En is megyek nagyon hamar Kairoba es szivesen talalkoznek veletek.
En dontottem a lanyaim nevet el a fiam nevet az apja de azt kikotottem hogy sem az aposom se az anyosom nevet nem kaphatja sot meg a csaladban sem lehet ugyan az a nev.