Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Gyűjtsük álmainkat!
Létrehozva: 2006. február 21. 21:43
Gyűjteni nagyon jó! És bármit lehet! Szabad hirtelen, meggondolatlanul határozni, és azonnal, mintegy varázsütésre gyűjtővé válni! Varázspálca sem kell hozzá. De ha úgy gondolod, mégis kell, azonnal csapj fel varázspálcagyűjtőnek!
Tegnap még nem voltál gyűjtő, ma gyűjtő vagy! Gyűjtsünk együtt! Én mindenféle kacatot gyűjtök. Babákat. Bohócokat. Kőtojást. Kőgolyót. Amarillisz t. Csigát. Kavicsot.
De legesleginkább álmaimat gyűjtöm. És emlékeimet. Mindent megőrzök, amihez szeretet fűz. Ezért aztán gyűjtök mosolyokat, tekinteteket, sőt gyűjtök hangsúlyokat is. És érintéseket, kézfogásokat.
Gyere velem! Legyél gyűjtő te is! Gyűjtsünk együtt! Mondd el, gyűjteményednek mi a legújabb darabja. Mi a legrégebbi. Talán egy mese. Talán egy versidézet. Egy gondolat, ami nem hagy békén. Egy színes kavics az udvarodról. Egy tojás, melynek rendellenes a formája, ezért megőrizni érdemes. Hangkazetta vagy fénykép. Gyűjtsünk együtt, fejtegessük együtt az élet titkait. Oszd meg velünk gyűjteményed legféltettebb darabját, így még inkább tiéd lesz, örömünk megsokszorozza örömödet. Ha örömöt gyűjtesz, mondd el azt. Ha embereket gyűjtesz, mondd el őket. Ha barátokat, róluk beszélj! Hozd el ide gyűjteményedet!
talán nem is tudod,hogy gyűjtő vagy! Fedezd fel a gyűjtőt magadban! Gyere, gyűjtsél velem! Remélem: velünk!
Kata, a halál gondolata, tapasztaltatom szerint - fiaimmal is így volt, és most Benivel is -, 4-5 éves korukban kezdi foglalkoztatni a gyermekeket. A három kislánynnyal hogy volt? Fiaimmal nagyon egyszerűen elintéztem, akkoriban sokkal könyedebb voltam, mint manapság: elővettem néhány fényképet, születésük előtti időkből, és megkérdeztem tőlük: "Ekkor még nem léteztetek. Rossz volt?" "Nem", mondták. "Na, látjátok, hasonlóképen lesz halálunk után."
Most, bizony, mulatok ezen. Tényleg elég "könnyed" voltam,
de abban igazam volt, hogy amiből nem csinálunk nagy ügyet, abból gyerekünk sem. Még hozzátettem nyugtatásul, vesztemre, hogy csak a nagyon öregek halnak meg. Sziszikém aztán - túl negyedik életévén - kajánul vágta akkoriban velünk élő, nagynéném fejéhez, aki túl volt a nyolcvanon: "Te már hamarosan meghalsz, mert öreg vagy!" És ő, aki, szegény, bölcsességben nem gazdagodott az idő múlásával, a gyerek szavaira sírvafakadt. Alig győztem fiacskámat mentegetni. Arra már nem emlékszem, hogy őt mivel tartottam féken ez ügyben a továbbiakban. Csak sejtem, hogy olyasmit mondhattam, hogy ezzel megbántja a másik embert, vigyázzon.
Aztán olvastam egy topikban, hogy a kisfiú dadogni kezdett nagyapja halálakor. Ekkor határoztam el, hogy Benikémet, aki nagyon szoros, meghitt kapcsolatban van velem, felkészítem halálomra, ami, ugye, be fog következni. Az időpont ismeretlen. Azt szeretném, ha úgy nézne az elmúlásra, mint ahogy a természeti népek teszik, és ahogy én is: a természet örök körforgásának része, és ennyi. Ami persze nagy hiányérzetet és bánatot okoz, ha szeretett személyről van szó. Szeretném, ha majd fájdalma minél kisebb legyenne. Most ott tartunk, hogy mindig vele leszek, habár nem láthat, amikor rám gondol.
Ha a dalai láma boldogság könyvét elolvastam - még majd idézek szándékom szerint, sokat belőle -, utána előveszem tőle az Elmúlást. Persze lehet, hogy kényelmetlenséget okozok vele, mert többségünk szívesen elhessegeti az ilyesféle gondolatokat. Holott az sem tesz halhatatlanná.
- A boldogság keresése felé tett első lépés a tanulás. Először meg kell tanulnunk, hogy a negatív érzelmek, a negatív viselkedés káros, míg a pozitív érzelmek segítségünkre sietnek. Azt is fel kell ismernünk, hogy a negatív érzelmek nem csupán ránk nézve rosszak és károsak, hanem károsak a társadalomra és az egész világ jövőjére nézve is. Ez a felismerés megerősíti elhatározásunkat, hogy szembesüljünk velük és legyőzzük őket. Fel kell azonban ismernünk a pozitív érzelmek és a pozitív viselkedés áldásos következményeit is. Amint megérik bennünk ez a felismerés, megszületik az elhatározás is, hogy ápoljuk, fejlesszük, fokozzuk a pozitív érzelmeket, bármilyen nehéz legyen is. Ez a szándék sponntán módon, belülről indul meg bennünk. Tehát a tanuló és az elemző folyamat során, amikor elkülönítjük az áldásos és káros hatású gondolatokat egymástól, fokozatosan kialakul bennünk a szilárd elhatározás a változásra, azt érezzük: "Most már itt van kezemben a saját boldogságom, a saját bíztató jövőm titka, nem szabad elszalasztanom ezt a lehetőséget!"
Idézet a dalai láma könyvéből
"...a boldogságot inkább az ember tudatának állapota határozza meg, semmint a külső események..."
Bonca, ezt azért Neked címeztem - mehetett volna bárkinek -, hogy megkérdezzem: rátaláltál-e a homeopátiás szerre hozzászólásomban? Most megismétlem: PULSATILLA C30
Napi 1x5 bogyó.
A hangok... nagyon kellemes tud lenni egy váratlanul jött kedves hang. R.R. nekem is kedves színészem. Már tűnődtem rajta, miért is szép valaki mindenkinek, amikor nem is szép! Talán, mert az a szeretet és megértés sugárzik belőle, ami benne van. Ami tanulhatatlan, legfeljebb kifejlődik bennünk, ha alkalmasak vagyunk rá. De mitől alkalmatlanok némelyek? (Kevesen lehetnek, mert én még egy ilyennel sem találkoztam, csak hallottam róluk.) Talán azért, mert hiába keresték boldogságukat, amely elérése minden ember legfőbb célja. De mindjárt idézek erről, sokkal szebb, pontosabb és lényeglátóbb megfogalmazásban, mint amire én képes vagyok.
A Boldogság művészete című könyvből idézek, amely Kézikönyv az élethez, és szerzői Öszentsége a Dalai Láma és Dr. Hovard C. Cutler.
A továbbiakban ezt nem tüntetem fel.
Magdikám, az új gyógyszer beválik-e? Lábaddal mi a helyzet?
Szegény nővéred. Szegény fia. Ki tudná megmondani, hogy kinek miért ilyen vagy amolyan életet szánt a sors?
Jó sokat kell várni a reumatológiára! Nagyon fáj a vállad? Gondolom, írás közben is. Reménykedem, annyira azért nem, hogy elmaradj körünkből... Akkora veszteség volna, mint Benikémnek a nyúl!
Nehz volna elviselni!
Unokáid nagyon helyesek, és menyire hasonlítanak egymásra néha! Most, a tegnapi névnapos - akit Isten életessen sokáig erőben, egészségben, boldogságban -, a kicsire, Benedekre. Aki vívó szerelésében igazi nagy vitéz!
Jó reggelt, Hollómama!
Jó reggelt, mindenkinek!
Igazán nagyon jó volt e szép verssel találkozni, első élményként, a mai napon! Köszönöm. Átadom érte szép piros virágomat.
Jó reggelt! Régen jártam nálatok..egy verssel kívánok szép napot!
WASS ALBERT:
REÁD GONDOLTAM
Reád gondoltam itt, az esti csendben,
Fehérbe omló almafák-alatt,
(Valahol messze, gesztenyeszemedben
Pajkos sugárban ég az alkonyat.)
Gyémánt-porát a rejtett mélybe szórja
A dombok alján csendülő patak,
Neked adnám mosolyomat, ha volna,
Mert fáj nagyon, hogy árván hagytalak.
De ritmusod, bár messziről is, érzem,
S a gondolat míg messze száll veled,
A ritmus bennem versvirággá serken,
Hogy megtalálja tiszta lelkedet.
Szervusz Klára!
Ma jó későn jutottam a géphez, délelőt csak lótottam futottam, annyi elintézni valóm volt. Először a reumatológián előjegyeztek szept. 29-ére, tudod már írtam egszer, hogy januártól fáj a bal válam. Utána végig futottam a városon, az órámba lemerült az elem, kicseréltetni. Majd piac, ebéd után még a nővéremhez is elmentem. Szegényt úgy sajnálom, 80 évesen ellátja a háztartást, még gyúr eladásra is, hogy pótolja a nyugdiját, és eltartsa az 53 éves alkoholista fiát.
Kérdezed, hogy mit csinálnak a fiúk a gépen, Benedek szerintem játszik, de Ádám már dolgozik rajta, ezt még Sára is elismeri.
Különben 17 éves léttére, még elég játékos, ez a maci, még a fejénél van mikor alszik. Őt is beültette a fotelba, hogy együtt vízipipázzanak.
Jo is az a kosarlabda palank. Most aztan biciklizhetsz, dobalhatsz is...
Roppant nehez lehet a gyerekeknek megbirkozni a halal gondolataval. De izgatja , foglalkoztatja oket kicsi koruktol. talan ezert is jok a kedves haziallatok-barmennyire faj is, de altaluk hozzaedzodnek kicsit az elvesztes fogalmahoz.
Beninek igaza van- a falra ne, ha lehet... Aztan johet a masik nyul. A hat eves Michelle-nek volt egy horcsoge Torontoban, a konyhaban lakott, ketrecestul. Unokahugom nem tudta, hogy az evek leforgasa alatt nem egy, de tobb Popeye megfordult a ketrecben. A horcsogok NEM hosszueletuek ezen a foldon. /Hogy sogornomek mikeppen tudtak mindig idoben potolni, fogalmam sincs./
NY-ban jartunk a termeszettudomanyi muzeumban. Peter hatarozott kivansaga volt...Ferjjel mindketten nyugosek, faradtak lehettunk, szemmel lathatoan egyikunket sem erdekeltek a kitomott, gondosan csoportba rendezett allatok tucatjai az uvegfalak mogott. Kozos megegyzessel inkabb beultunk a planetariumba, ahol nagyon izgalmas, informativ eloadast lattunk a Naprendszerrol, meteorokrol, a Hold kialakulasarol.
Nagy oromomre Robert Redford intelligens es jokepu hangja volt a narrator. / hogy ezt ferj nem ertekelte igazan , egyszeruen nem ertem!/!
Mikor baratainkkal a megadott idoben a dinoszaurusz csontvaza elott randevuztunk, ok lelkesen meseltek a vitrinek latvanyarol. persze biztosan voltak ELOlenyek is ott.
Nagyot kosárlabdáztunk Benivel - most nyert értelmet a palánk, amit két éve vettem neki, de a négyéves rá sem fütyült. Közben volt idő beszélgetni, élvezni nagyvonalúságát, hogy elszalad a labdáért, és aranyosan átengedi nekem a kosárradobást. Persze, szedtem én is, és igyekeztem hasonlóan udvarias lenni.
Zöld gumilabdával játszottunk, és ő mesélni kezdett:
- Volt már ilyen szép zöld labdám, szőlőszemnek hívtam, de elveszett. Nóriéknél hagytam, ők pedig elköltöztek, nem tudom, mi lett vele.
- Érnek bennünket veszteségek - válaszoltam -, el kell viselnünk őket.
- Igen. Nekem majd a legnagyobb veszteségem az lesz, amikor Kajla meghal. Mit gondolsz- nézett rám szeme sarkából, láttam a kifejezést keresi mondandójához - feltegyem majd a falra?
- Kajlát? A bőrét?
- A bőrét.
- Vannak, akik kitömik az állatot, de az már nem ugyanaz. Láttál ilyet a múzeumban - mondtam.
- Igen, egy szarvast láttam, szegényt...
- Inkább, ha meghal, temessük el Kajlát a kertben, hadd pihenjen közelünkben, békében.
- Jó - egyezett bele. - És majd veszek másik nyulat.
Szegeny sracok! tenyleg unalmas lehetett nekik azon a vacsoran. Most abban a korban vannak amikor nagyon idegesitheti oket a protokoll, a felnottek dumalasa-mikor annyi egyeb klassz dolgot lehetne csinalni.
Igaz, a szulok a netezest is felhasznaljak buntetesre, de meg sokkal jobb lenne ha meg lenne szabva mennyi idot tolthetnek el naponta. Mindnefele buntetojogi megszoritas nelkul-minden nap. persze roppant nehez "ellenorizni" ezeket a szabalyokat!
Nalunk a TV nezes korlatozasa volt a szigor kulcsa, nem akartam hogy a kepernyo elott toltsek a delutanokat iskola utan-amikor en nem vagyok otthon, csak a nagyanyjuk. dehat ot megsem regulazhattam...Kesobb a gyerekek nagy vidaman meseltek a szappanaoperakrol...hiaba ettem a kefet.
Azt mondod juliskabab? lehet! tudtam, hogy vagy olyan, de nem tudtam milyen. En szeretem mind, a sargat a zoldet, a vekonyat-amit a franciaknal lehet enni, jaj de finom. Meg a feheret, feketet..tarkat!
tavaly szepen kertem a piacon az egyik bio-farmert ugyan ultessen mar olyan francia fajtat-vekonyka mint a ceruza, puha mint a vaj. Itt sosem latni. De csak a fejet csovalta, azzal roppant sok a gond mert allandoan szedni kell, hogy "ne noljon" nagyobbra.
A gyerekekkel voltunk az itteni kis "mezogazdasagi kiallitason" a mult heten. Ki voltak allitva a dijazott zoldsegek, kenyerek, sutik...A legnagyobb sutotok akkora volt, hogy Simonka batran belekoltozhetett volna, ha kis haziko gyanant kifurjak a belsejet. Mint a mesekben...! nagyon tetszett neki. de leginkabb a traktorok erdekeltek,az egyikre fel is ult.
Agnes kivansaga volt hogy ugyan menjek el veluk...igy fakepnel hagytam a vendegeket aznap reggel. mikor a haz ele ertem, Simonka a lepcson uldogelve vart. Kepe felragyogott, szaja fulig szaladt-mikor kiszalltam, folkaptam ezt mondta " I like you the best!" azaz "teged kedvellek a legjobban".
No, akkor ennek tudataban ideje lesz elkapni a munka veget...szepen osszegyult tegnap ota. Nem lotyoghetek orokke....
Jó reggelt!
Ma is kellemes napunk lesz, ahogy kinézek, látom, hogy világít a "táj" a napsütésben. A piros virág pedig csak nő, csak nő, csak nő... lehet, hogy egyszercsak beteríti az egész kertet, a házat?! És majd a puha, hűs szirmok alól kandiálok ki, és kibálok? Hogy szervusz, Magdi!
Örömmel olvastam, hogy jó volt unokáid között, és jó otthon lenni. Én is igyekszem mindenben megtalálni a jót, és ez, érzem, napról-napra jobban megy. Végtére is, mindent tanulnunk kell! Benikémet szoktam ezzel bíztatni, ha valamivel küszködik.
A fiúk mit tevékenykednek a neten? Valahogy erről fogalmam sincs, mert csupán ezt a fórumozást ismerem és a böngészővel való keresgélést. Aminek gyümölcseként egész könyveket, versesköteteket, esszéket elolvashatunk. De hát a fiatalok mások. Igaz, Bazsim is sokat használja, de az más, mert az üzem dolgait intézi vele éjjel-nappal, itthonról is, mintha ott, a helyszínen volna ilyenkor is. Hiszen több gépet is komputer igazgat, benne vannak a rendszerben, rájuk nézhet akárhonnét, aki be tud lépni. Sőt, látni lehet, ahogy dolgoznak az emberek. Nagyon érdekes. Ez a "virtuális munkahely", itthon.
Tegnap hallottam a Spectrumon a netszexről, de, gondolom, a fiúk talán még nem ezzel fogalkoznak. Vagyis csak kicsikét, titokban. Vannak, akik rászoknak, és napi 8-9 órát töltenek vele, minden mást elhanyagolva. Azt mondták a hozzáértők, hogy mindössze annyi a különbség, hogy hiányzik az érintés. És persze, a lényeg, hogy nincs meghitt kapcsolat. Elég nagy különbségek ezek!
A dalai láma könyvében arról beszélt, vagyis nem ő, hanem, aki az interjúkat készítette, a pszichiáter, hogy a meghitt kapcsolattal rendelkezők egészségesebbek, immunrendszerük erősebb, és tovább élnek a magányosoknál. Hálával gondoltam ekkor fiaimra, akikkel nagyon meghitt a kapcsolatunk, már Szilveszterrel is, akit néhány évre mindenkitől elszakítani, illetve elvadítani tudott felesége, és Ágnesre. Zsófimmal is kialakulóban van, de azért ez kissé még más, hiszen egy fiatal és egy idős nő kapcsolatáról van szó. Neki még kissé öregednie kell!!!!
Nekem meg fiatalodnom...
Vajon melyik a könnyebb?
Szép jó estét Klára!
Jaj de jó itthon lenni! Ott is jó volt, mert élveztem az unokák társaságát, de ma már ők is mentek iskolába. Igaz Benedek, egy hetes erdei iskolába megy a Cserhátra. A hétvégén büntetés alatt voltak a fiúk, igaz csak a kicsi tartotta be, Ádám egyszerűen nem vette tudomásul, azt mondta, ő nem szolgált rá. Az volt a baj, hogy pénteken hivatalosak voltak Pestre egy esküvőre, és az azt követő vacsorára. A fiúk a vacsora után, már nagyon unták magukat, és nem hagytak a szülőknek békén, hogy induljanak már haza.
Az az igazság, hogy Sára nem szereti a számítógépet, és ha egy mód van rá, eltiltja őket a használatától. Kérdeztem Benedeket, hogy ne szóljak-e az érdekében, de mondta, hogy Isten őrizz, mert az még rosszabb lesz.
Az iskolával kapcsolatban alkalmazottakban kell gondolkozni, ezt ők úgyis tudják. A barátnőkre a legnehezebb feladat vár: összeszervezni mindent, ellenőrizni és szinten tartani a szakmai munkát, és kézben tartani az anyagi ügyeket, amihez a legmegbízhatóbb emberek kellenek - vagyis saját maguk. Néhány ilyen üggyel találkoztam közelről, onnét ez a hatalmas és lenyűgöző tudásom!
És így van! Jól jöhet egy kedves iskolaorvos!
Ó, a Pillangókisasszony! A Mezzo tévének - ez egy francia csatorna - birtokában van egy előadás, számtalanszor vetítik, én számtalanszor hallgatom így irogatás közben, aztán pityergek a végén! Mert olyan gyönyörű! És néha jó elérzékenyülni, bár ez az időskori elérzékenyülés az agyérelmeszesedés jele - jegyzem meg, hogy jó és megértő legyek magamhoz. Bár a dalai láma szerint (akit szabad így egyszerűen írni, már megtudtam, mert könyvét olvasgatom), a legértékesebb és legfontosabb emberi tulajdonság, amelynek kifejlesztésére törekednünk kell, az együttérzés. Bizony, és ez nem összetévesztendő a sajnálattal vagy a részvéttel - ezt már magam okoskodtam ki.
Sokkal több annál, sokkal nemesebb viszonyulás.
Igen, Kata, nagyon vigyázok, nehogy kitoljak magammal - ma kétszer 20 percet tekertem, ez bőven elég! Elővettem a porcjavító Béres tablettákat is, megelőzésképpen, nehogy kikopjak!
Jól néznék ki nádszálkarcsún, kopottan!!!
Az biztos, hogy kell valami az iskolában, ami miatt odaviszik a gyerekeket az ingyenes állami helyett. Beni iskolája szenzációs. Kilencen vannak és három pedagógus foglalkozik velük. Nálunk az angol a nagy ügy, tudod. Nálatok tényleg lehet a francia. De a legnagyobb különbség az oktatás szemléletében van. A tanévnyitó ünnepség például egészen másképen zajlott, mint azok, amelyeken elájulni szoktak néha a gyerekek a hosszan tartó beszédek alatt. Itt az igazgató és a tanári kar előadott egy tréfás jelenetet. Ezzel megkezdődött a tanév.
A lányok úgyis utánanéznek majd minden fellelhető irodalomnak ebben a témában. Ilyenkor szoktam arra gondolni, hogy mi mindent tudnak ezek a fiatalok! Okosak, talpraesettek. Megoldanak ők mindent, a lehető legjobban.
A későbbiekben persze érdemes lesz saját óvodát odacsatolni az iskolához. S ki tudja! Valamikor kinőhet egy középiskola is belőle!
Na, abbahagyom,mert végül az egyetemalapításnál kötök ki!
Amikor Te láttad a Hölgyet, már akkor is ilyen jó lába volt, vagy azóta biciklizett?
MÁRIA - MARI!
Isten éltessen sokáig erőben egészségben szeretetben családod, unokáid és hamarost ükunok... akarom mondani, dédunokáid körében - aztán persze jöhetnek majd az ükök is!
Legyél olyan csinos és fiatal még sok-sok évig, mint amilyenként ezen a nyáron gyermekkorod úszómedencéje mellett álltál! Sok boldogságot kívánok!
A szobabicikli az egyik leheto legjobb hazimasina . nekem mokuskerekem van..amire csak nagyon ritkan fanyalodok...A kerekparozas sokkal nagyobb mulatsag. de azert legy ovatos-nem kell tulzasba vinni!
Igen, jol emlekszel, mar ovodaszinten felvetodott a "maganzo" megoldas. Ha osszefognanak a fiatalok igazan nagyon jo dolog lenne-az is jo otlet erszedrol, hogy muveszi szinten legyen valami plusz ha lehet-ebben Agnes jo alany lenne. A ketnyelvuseg mar nehezebb dio-nem tudom baratnoi kozul van-e olyan akinek a francia igen jol megy?! Az ember azt hinne- de nem tudom.pedig a hivatalos korok biztosan megkovetelnek...
tan mint nyugdijas nekem is valami hasznom veszik majd!?
Ma ugyan dolgzni kene de nemigen fulik hozza a fogam.
Viszont este kezdodnek a hetfoi muvesz-mozi-eloadasok. Jovo heten pedig az Metropolitan operakozvetitesei is. Ha teged erdekelne..es talalnal egy operarajongo baratnot- hiszen az iden mar Budapesten is elerhetok az eloadasok!!
A musor egyik legnepszerubbje nyilvan a Pillangokisasszony lesz- valamikor tel vege fele. Gondold meg-erdemes!!
Megyek...munkara fel!
u.i. Ma egyebkent jo kislany akartam lenni es elokaptam a zacskot amiben legjobb tudomasom szerint zabpehely van. Az egyetlen olyan elelmiszer amirol biztos tudomanyos adatok allitjak, hogy csokkenti a koleszterolszintet. meg is foztem gondosan- ekkor mar furanak tunt a dolog, olyan mazgas massza lett belole...Azert hosiesen megkostoltam-majd kikoptem. hat nem az volt, nem am! valamifele egyeb "pehelyfele" olyan konkolybuza-feleseg. Ujra megneztem a zacskot, ott lapult BENNE -nem rajta- a felirat-feheren feketen. Ujabb fogadkozas, a zacskokat dobozokat jol lathato helyen KELL cimkezni... Ott alltam reggeli nelkul, haromnegyed nyolckor. Huhh. Ettem egy talkaval a gyerekek muzlijebol....
Finom is az alma egesz telen- de en meg sosem probaltam hosszu tavon tarolni, csak nehany hetre valot szedunk ossze. Vegul is a program el lett halasztva, azt mondtak a csaladtagok varjunk amig tobb fajta megerik, egyelore csak 2 korai van. Am legyen!
A tocsnit tegnap reszelt sargarepabol sutottem meg, csak ugy, gondoltam Simonkanak izleni fog. hat meg se kostolta! Jol beevett a levesbol, aztan tejfolos kenyeret majszolt...nem baj, mara jo lesz a maradek nekik. A repabol kicsit edes lett a dolog, legkozlebb tobb fuszert rakok bele...a gyombert ezuttal kihagytam, eppen a gyerekecske miatt.
Ugy nekibuzdultam, hogy legkozelebb cukkinibol is megprobalom.
Nekunk mara van kis porkoltmaradek, kanyarintok belole gulyaslevest.
Most csakugyan "leengedem" a gozt, kulonosen a konyhai leleksedest, mert en magam tudok dietazni ha akarok- es miert ne akarnek, mar egeszen belejottem- de ferj mostanaban nagyon "megerosodott". Ami nem jo es nem szep. Marpedig o AZT eszi amit ele talalok,szoval az en feladatom lesz olyan kesziteni amit ehetonek talal es kozben neadjisten kevesebb kaloriat vesz magahoz...Ez igy nem konnyu feladat-en is olyan vagyok mint te is es meg sokan-masokat szeretek jol tartani.
A tejfolos babfozelek egyik nyari kedvencem..nagyon szeretem, meg hidegen is!
Kepzeld, a hatalmas futobab-erdom-satram hozza a termest! Fura, nagyon lapos es szeles babok, mintha egyaltalan nem is lenne benne babszem.tavaly otthonrol csempesztem be...aztan nagyon keson ultettem el, mar junius eleje volt-attol tartottam "semmise lesz belole". Most meg kell varni amig megszaradnak a huvelyek es akkor leszedni. Nem akarom elkiabalni-de negylabu barataink egyelore meg nem tuntek fel...nagyon drukkolok. Ket perc alatt lelegelnek...!
Szia Kata!
Leerszetettél már egy kicsit?
Biztos fínom volt az a halleves, Kata a tócsnit én is csinálom, álltalában tejfölös zöldbabhoz szoktam sütni.
A fiamék is szoktak menni almát szedni, elég sok ládával vesznek télre. Ők nagyon szeretik, de az a jó náluk, hogy van hol tárolni, tavaly nem sikerült beszerezni télre, mert nagyon rossz alma termés volt.
Szép képed kitűnően illusztrálja, Bonca, mennyire összetartoznak a gyermekek. Eszternek két gyásza van most, érthetően, ezért szomorú. Anyját kisajátította a pici, testvérét elragadta az óvoda.
A segítség a PULSATILLA C30 lehet, naponta 1x5 globuli. Zsófim szerint néhány nap alatt megoldódhat a gond, de Te úgyis mindent tudsz erről a gyógymódról. Azt mondta még, hogy minden új és szokatlan helyzet előtt néhány nappal érdemes igénybe venni, megkönnyíti a változás elfogadását. Ezt ő nem mondta, de gondolom: felnőttnek is, gyermeknek is. Itt arra célozgatok, hogy ha gondolod, Neked is hasznodra lehet, hiszen az elszakadás mindkét félnek fájni szokott.
Értem, amit a gyönyörű, napfényes lombkoronával illusztráltál: igen, a Nap sugarai mindig ott vannak minden mögött, és átszűrődnek; látjuk, ha figyelünk rá.
Nálam a a reggeli őszi eső eltűnt, süt a Nap! És lent, a kertben, e gyönyörű piros virág bontotta ki szirmait.
Kata, hozzánk is megérkezett az első igazi őszi eső. Éjjel nagy égzengés volt, hatalmas villámokat láttam - sajnos, az ablakot zárva kellett tartanom, mert errefelé esett, és ilyenkor behordja a franciaablakon a szél a vizet. Most viszont az az igazi csendeseső! Nagyon szeretem. Halk dobszó a tetőn, "hasonló már a szívveréshez". Gyönyörű ez a reggel. Öröm van bennem.
Tetszik, hogy megtaláltam lovacskátokat!
Az iskola remek ötlet! Mintha már beszéltünk volna ilyesmiről az óvodával kapcsolatban. Amikor mondtad, hogy városotokban nincs magánóvóda. Igazán megvalósítható gondolat! Persze, sok munkával jár, de ha néhány okos lány összefog, odébb viszik akár a legnagyobb hegyet is. Pontosan így teremtette meg három fiatal képzőművészlány a Budai Rajziskolát, amely ma már elismert, komoly intézmény a fővárosban.
Nálunk ezeknél az iskoláknál a kétnyelvűség a csáberő, ők vajon mit helyeznek középpontba? Mert az angolt, aligha!
Csak tűnődöm, talán a művészeti oktatást, amibe minden ága beletartozhat , és amire egészen biztosan nagy kereslet lehet az olyan népek körében, akik annyira ökotudatosak, és, gondolom, minden civil szerveződés nagyon erős. Tőlük is jöhet támogatás.
Elmesélem, amitől közérzetem javult: tegnap és tegnapelőtt újdonatúj szobabiciklimet hajtottam 20 percig, szakadt rólam a víz, és pulzusom 103-ra ment fel - a legideálisabb szám. Mindjárt nekilátok ismét. Betartottam a gyümölcsnapot, kétszer korpát ettem külön, limonádéval ízesítve, és ma fél kilóval! könnyebb vagyok. Mert, írtam már Magdinak, hogy nagyon nekibúsúltam, hogy rövid időre elkanászosodtam, kis fagyi Ágnessel, sörözgetés fiammal, és azonnal visszaszedtem a nagy keservesen leadott néhány kilót! És most megajándékozott Zsófim apja egy vadonatúj szobabicilivel, amit hasonló céllal szerzett be, de lába is rossz, szíve szintén, szegénynek, és a gép használaton kívül volt kezdetektől garázsukban. Azóta töprengek az ügyön, mert azért ekkora ajándékot csak úgy, lehetetlen elfogadni. Kigondoltam, hogy Zsófimnak kifizetem az árát, az újat, havi részletben, nekem így is nagyon jó. Mert különben nagy kiadás lenne, nem is vennék! Most karikázok a tévé előtt, amikor van benne valami nekem tetsző, és égetem zsíromat! Hurrá!
Te a pilatessel hogy állsz? Kezdted már? Azóta figyelem ezt a mozgást, ha valahol előkerül, hát, nem könnyű! De nagyon szép, és, úgy látom, nagyon hasznos. Egészséges.
Így állítottam be a bicajt, mintha itt járnék:
Nagyon szép unokakészleted van, Mari! Ez, igen! Úgy gondolom, hogy legalább két gyermeked van.
Mit jelent a jól sikerült felújítás? Strapás, de nagyon nagy élmény szokott az lenni. Elmeséled? Karácsonyra készült el nálam is, emlékszem, milyen nagy öröm volt! még mindig élvezem az eredményt!
Látom, a Viharsarok kedvenc topikod. Összeszokott, helyes társaság. Tetszik, hogy meglátogattad gyermekkorod strandját. A képek láttán én is nosztalgiázni kezdtem. De valahogy az utóbbi időben sehova sem indulok el. Csak tervezem. Erről eszembe jutott múltheti útunk idősebb fiammal vidékre, nővéremhez, mondtam neki, hogy három éve tervezem az őszi gombászást Örvényesen, a Balaton mellett. Az első alkalommal megbetegedtem, utána pedig mindig csak álmodozás maradt. Nosztalgiából is, mert nagyon szép időket töltöttünk ott valaha. Sziszkém vadászik, és mondta:
- Alkonyat után nagyon veszélyes az erdő. Most van a szarvasbőgés. Délután a vadászok letelepszenek a leshelyen, és inni kezdenek. Amire besötétül, mind részeg, aztán csak lőnek, oda, ahol valami mozgás van. Egy gombászó ember meg sem kottyan nekik!
És a mai töltények már halálosak.
Aztán folytatta, én pedig gyönyörködtem újra feltámadt humorában, aminek, öt éven át, rossz házassága idején, nyomát sem láttam:
- A legtöbben beetetnek, aztán letelepszenek harminc méterre, és durr, bele az odaszokott állatba! Aztán a trófeákkal úgy dicsekszenek, mintha ők növesztették volna!
Én az állatokkal vagyok szolidáris, de el kell fogadnom, hogy fiam lövöldöz. Igaz, mondja, hogy a zsákmány csak ráadás, maga a természet csodálatos. Azért mégis jobban örülnék, ha fényképezőgép volna a fegyver kezében.
Szervusz, Magdi! Jó, hogy idefurakodtál.
Biztosan megmarad a zöldparadicsom is, hiszen a csalamádéhoz is miszlikre vágjuk. És gondolj kaktuszod operációjára! Tényleg, mindegyik megmaradt?
Jaj, de finom sütemények! Jaj, jaj, jaj!!!
Na megyek is, készítek magamnak némi gyümölcsturmixot, tudod,csak úgy magában, tej nélkül. A rácsos-túrós-körtés linzer jobban ízlene! De ma már nagyon megembereltem magamat, mert olyan vagyok,mint egy lufi!!!!
Sőt, mint két lufi!!! Vagy tíz!!!!
A csoportkép középső sorában balról a második vagyok!
Szervusz Klára!
Egy kicsit ide furakodtam, Ádámnak mondtam, találljon valami más elfoglaltságot.
Nem olyan sok uborkát raktam be, mindössze 7 kilót vett Tamás, nálunk a piacon. Még vett zöldparadicsomot is, az szép volt. Sajnos, a piac végén ért oda, már levoltak takarva az áruk. Az egyik asztalnál azért talállt még, de mire hozzájutottam a berakáshoz, majdnem mind hibás volt. Még ilyet nem csináltam, kivágtam a hibás részeket, úgy raktam be, nem sok esélyt adok neki, hogy megmaradjon.
Palacsintát, természetesen sütöttem, tegnap meg egy újdonságot is, rácsos linzert, túróval és körtével töltöttem, ízlet mindenkinek.
Holnap reggel megyek haza.
Igen természetesen a keresztnevemen szólíthattok. Mari általában a megszólításom.
Unokáim számát pontosítanám 4 édes unoka és egy fogadott. Összesen 5-en tartanak Mari mamának. A legidősebb a fogadott unoka 22 éves Kriszti és most Angliában van, a következő Mercédesz 21 éves és egyetemre jár majd Martin aki középiskolás és a kicsik.
Lázár 8 éves iskolás és Berta 5 éves komoly ovódás.
A mi vidékünkről szinte nem találok fórumozót. Nem tudom mi lehet az oka. Sok a dolguk vagy nem szeretik az internetet. Ki tudja, pedig jó lenne ha lenne ismerős a városból is.
Klara, köszönöm ha megkerdezed melyik segitett.
Eszter nem ovodas! Meg csak két éves, a Benedektől való elszakadas viseli meg nagyon, visszababasodott etetest, altatast ker, sokat sir, szomorkodik, latom rajta. Viszont, jövőre ő is mehet, ugyanabba a csoportba, csak hát addig is, nagyon hianyzik neki a tesoja.
Magdikám, túl vagy-e az első három mázsa uborkán? Csalamádé is készül? Eszedbe hozom, hogy unokáid nagyon szeretik a palacsintát - hátha elfeledted!
Én is, nagyon. De ma ismét összeszedtem magamat és most már igazán neki gyűrkőzöm a fogyókúrának, mert amióta néhány hete abbahagytam, mindent visszahíztam, amit nagy keservesen leadtam. Le lennék hangolva, ha ilyesmit megengedhetnék magamanak, de, tudod, nem fér bele a filozófiámba!
Elég nekem megbirkózni azzal is, amikor néha-néha ok nélkül elszomorodom. Szerencsére ritkán és nem annyira nagyon.
De most sikerülni fog! Mert Zsófim apja - vagy a Jóisten? - megajándékozott egy fantasztikus szobakerékpárral, mert ő nem tudja szegény hajtani, lába is rossz, szívét is pészméker tartja kordában. Ezzel garantáltan nem hajtok be a kiskertbe!
A lejtőket, emelkedőket is elkerülöm. Ma már 20 percet tekertem, lehet, felpattanok még 20 percre - ennyit tervezek naponta. Vajon Katának megy-e pilates? Gondolom majd akkor, amikor elmentek a vendégek. És ha fellélegzett, szegény.
Föztél-e valami finomat? Sütemény is van?
Bizony, nagyon helyesen gondolkozol, az én véleményem szerint, Anitám. Vagyis... de hiszen modtam, hogy szerintem, vagyis, hogy én hasonlóképpen gondolkodom. Ha valaki valami miatt elfordult tőlem, pláne apróság miatt, azt mondtam, hát, ennyit ért! Ez van. És az ennyiért búslakodni sem érdemes.
Az anyamadárral kapcsolatban, amit írtam, az tapasztalat. Tudod, hiszen sokszor mondtam már, hogy nem vagyok szakember lelki ügyekben. Csupán olvasgatok és gondolkodom. Nagyon törekszem rá, nehogy ártsak. Remélem, nem. Anitám, lesz még ehhez hasonló csodás élményed! Miért is ne lenne? Ha mindig a jót várod, és a jó bekövetkezését feltételezed, továbbra is csupa jó történik Veled, mint van ez férjeddel való találkozásod óta. Magam is erre törekszem, és nagyon elégedett vagyok életemmel!
Nagy öröm nálunk, hogy Benikénk első hete az iskolában remekül sikerült. Nagyon büszke magára, szinte megemelkedett, megnőtt! Örömmel mesél az iskoláról, ízlik neki az ebéd, pénteken könytáróra volt, és hozta haza boldogan a két kölcsönzött könyvet. Ami egy hétig lehet nála. Még fényképezni is engedte magát, igaz, azért, mert akváriumot akart kapni tőlem levegőztetővel. Volt "raktáron". Anyja ugyanis megjutalmazta jó magaviseletéért a rég áhított lábas hallal. Valami vizigőte, távoli földrészről. Nagyon magányos, ezért vesznek hozzá másikat.
A képek rosszak lettek, elég sötét volt, de ezen azért látszik pofiján a derű, a béke.
Klárám!
Nem békélt meg, de hogy őszinte legyek, én azóta, hogy írtam neki három levelet, és nem igazán reagált úgy, mint rég, én nem is kerestem. Soha nem vártam el, hogy azonnal megbocsásson vagy ne mondja ki, hogy mit gondol, de ezt, amit ő csinál, túlzásnak tartom. Most is fent van, beszélgethetnénk, de én bizony nem írok neki. Nem ártottam neki és hát ha ő most egy ilyen dolog miatt elfordul, akkor én nem leszek az, aki könyörög neki. Ha hiányol majd, talán írni fog.
Dehogy szimplák virágaid. Mindig örülök, mikor kerted ékességeit megmutatod nekem/nekünk!
Szereted a képeket is úgy, mint a verseket?
Szia Klárám!
Örülök annak, hogy örülsz, hogy elmeséltem ezt nektek! Érdekes, mert én eddig nem is gondoltam arra, hogy ily módon oldódott meg az anyumhoz fűződő viszony, de most, hogy így felhoztad, már tényleg olyan érzésem van nekem is :) Jaj, de milyen jó volt úgy és ott repülni... Még egy ilyen biztosan nem lenne!
Rákeresek Egry Józsefre, hátha rátalálok valahol arra a festményre. Ezek a képek is nagyon szépek! Biztosan a másik is az lesz.
De most nagyon jó ide, hogy mindkét képen ketten vannak. Nagyon ide illik ez most!!!
Köszönöm!!!! És azt is, hogy felnyitottad a szemem a repülés és a sebek gyógyulásának csodálatos mivoltjára is!!!
Szép hétvégét kívánok!
Bonca, nagyon együttérzek Veletek. Nagyon nehéz mindaz, amit néhány sorban összefoglaltál.
Nálunk a homeopátia csodákat művelt! Beni, aki, ha csak nálam volt fent, visszaszaladgált anyjához félóránként, csak hogy lássa; aki nap mint nap sírt anyja után az óvodában, amióta Domonkos belépett életükbe, most derűsen, sőt nagy örömmel viseli iskolás életét. Mesél róla, barátra is szert tett. Elszakadás globulit adott neki az orvos. Másra nem igen gondolhatok, az tett csodát. Hiszen a homeopátia szinte lelki kezelés - Beni ki van cserélve! Csodálatos. Ha gondolod, megkérdezem Zsófimat, hogy mi a helyzet a golyócskákkal, adhatnád-e nekik Te is orvos nélkül, és persze nevét.
Eszter is óvodás? Persze, nagyon nehéz ez nekik. Szegénykéknek. De otthon maradni talán még ártalmasabb lenne. Muszáj kibújni a mama szárnyai alól - ez az élet rendje.
Jo ejszakat mindannyiotoknak!
Eltelt az elso ovis het. Nem volt könnyü, mindannyiunkra hat ez, talan a legjobban Esztert viseli meg, de majdnem ugyanannyira Benedeket is, es hat valamennyire, kicsit az elszakadas, nagyon a napirend atrendeződése engem is.
Szép éjszakát, boldog álmokat kívánok!
Sok szép és jó dolgon tűnődhettem el hozzászólásod révén, kedves Vica, elővettem Dalai Láma Őszentsége könyvét is a boldogságról. Köszönöm.
Mandala of the Medicine Buddha
Kedves Barátom, Drakonis! Kérlek, meséld el inkább!
Be-belátogatsz hozzánk, örülök Neked, de ... Inkább mesélj, mert mi nem nyitogatunk! Különben is, mindig elfog Veled kapcsolatban valami halvány gyanú, hogy valamiképpen átvágsz bennünket! Vagyis, vágnál! De azt hiszem, ezt már mondtam egyszer.
Kata - jaj, azt hiszem, elkéstem vele, Simonka nagy már! Ilyesmi édes tákolmányt láttam az Ikea prospektusában, ez beillene az ő világába, amely minőségét és természetes voltát lányod nagyon helyesen, féltve és sziorúan őrzi.
Halkan teszem hozzá, hogy az évszázadot, amelyben élünk, lehetetlen kikerülni. Igyekezni persze, értékes dolog.
Lehet, hogy homályos, ezért kiegészítem, hogy a műanyagdömpingre, az ízés és erkölcsromboló médiára gondolok.
Én is álmodtam egy nagyot:
http://ezoterisztan.cwi.hu
Anitám, duzzogó osztálytársad megbékélt-e?
Jaj! Egry után annyira szimplák az én kedves virágaim! Ezért inkább idehozok egy Cézanne festményt, az alma és narancs úgyis illik a koraőszhöz.
Anitám, Drágám, gyönyörű, gyönyörű dolgokat mondasz el!
Kismadárként szálltál az alkonyatban, az anyamadár kísért, óvott, szeretett. Csodálatos. Egészen biztos vagyok benne, hogy ezzel elrendeződött lelkedben édesanyádhoz való viszonyod. Ebben egészen biztos vagyok. Mert ehhez hasonlóan - igaz, nem madár voltam - rendeződött el nekem is egy kapcsolaltom a múltban, amit képtelen voltam megoldani. És ami a tudatalattiban megtörténik, az egész életre szól. Így hegednek be lelki sebek. Nagyon, nagyon örülök, Anita, hogy ez megtörtént Veled. Köszönöm, hogy megosztottad velünk ezt a csodálatos élményt.
Egry Józsefnek varázslatos festménye az Öböl madárral. Szerettem volna idehozni Neked, de, sajnos, csak egy részletét találtam meg, és így semmit sem ér. Mert a képen, a magasban, a táj feletti szárnyalás a csodálatos, ahogy száll, száll a madár a fényben. A részlet torzóként nagyon rossz. Majd valamikor biztosan találkozol még élted során a képpel kiállításon. Akkor majd eszed be jut róla az elmondott látomás. Helyette tehát a Szivárványt hozom ide, ketten nézik! És az Aranyhídat - ketten ülnek a csónakban is...
Szia Vica!
Itt interneten is olyan szép versekre talál rá az ember. Nagyon szeretem őket. Adyt azt nem! Mást bármit!
Az lesz a hivatásom, hogy segítsek másoknak. Nagyon szép és nehéz feladat ám ez. Igazából úgy voltam, hogy mindenképp valami olyat szerettem volna választani, ahol tudok segíteni az embereken. Pap akartam lenni. Százszor és százszor elképzeltem magamnak, hogy ott állok a hívek előtt és a szeretetről beszélek nekik, és hogy a család fontos és hogy össze kell tartani a családot és hogy ki kell tartani az életben és ilyenekről. Viszont ahhoz hogy saját vallásomban lehessek pap, ahhoz messzire kellett volna utazni. Én meg (ha már eszembe jutott a hasonlat, leírom) olyan vagyok, mint valami törékeny rózsa. A helyemen nagyon jól elvagyok, de ha leszednek onnan, akkor gyorsan elhervadok. Nem bírom a távolságot azoktól, akiket szeretek és hát azt hiszem, hogy nem sokáig bírtam volna a borok városában. Valahogy rátaláltam erre a módjára a segítésnek és mindig egy picivel biztosabb lettem, hogy ezt szeretném csinálni. Aztán ki tudja, lehet, hogy egyszer még pap is lesz belőlem. És sok hívem lesz, jó sok és a fiatalok is szeretnek majd hozzám járni, mert érdekes leszek. Ki tudja?
Szép estét és gyere hozzánk, amikor tudsz! Várlak nagyon!
Klára!
Talán még nem meséltem sosem, de van egy szokásom. Ha kapok valakitől valamit vagy valami tárgy vagy emlék a szívemhez közeli, akkor azt a pénztárcámba rakom és hordom magammal mindenhová. Több levél, buszjegy, kis cetli van már a pénztárcámban, gyűlik, gyarapodik. Na ezt amit most megírtál, kinyomtatom és odarakom a pénztárcámba! Köszönöm neked, hogy ezt írtad.
Mesélhetek még valamit? Én még sose meditáltam, mindig olyan nehéznek tűnt. A héten (nem tudtuk, hogy meditálni fogunk, de feladatot kaptunk és nyitottak voltunk rá) és meditáltunk. Még sosem éltem át ilyet. Nagyon jó volt. Valami hihetetlen. Képzeld, feladatunk az volt, hogy először kismadarak voltunk, a társunk volt az anyamadár. Neki kellett megtanítania repülni, majd a feladat végeztével fordítva is ugyanez volt a feladat. És képzeld! Sikerült. Tényleg madár lettem és naplementében repültem egy olyan helyen, ahol alattam rengeteg fa volt és valami hosszú folyó is. De gyönyörű szép volt! Meg a zene, ami közben szólt, meg az egész feladat, hogy volt egy madár anyukám és annyira gondosan tanított repülni, nagyon óvatosan. Aztán meg én tanítottam, és én nem is tudom, de annyira jó volt! Úgy örülök, hogy meg tudtam csinálni és hogy átélhettem ezt a különös élményt. Ha tényleg van olyan, hogy az ember előtt halála előtt lepörögnek az élet eseményei, ez biztosan az egyik kocka lesz a filmemből!!! Sose fogom elfelejteni!
Jaj, Klárám! Ez egy nagyon nehéz helyzetben levő három emberről szól, és hát igen elszomorító ez az egész. Sajnos nagyon sok a baj a világban, azt érzem sokszor. Nagy szükség lenne ott is a segítségre.
Kár, hogy nem hajlandóak a szakirodalom elolvasására, sokat segítene az embereken. Bár lehet, hogy ők nem épp úgy értelmeznék, ahogy kellene és mégnagyobb galibát csinálnának maguknak a lelkükben. Nem tudom, csak ez is az eszembe jutott. Milyen város közelében van ez a kis falu? Valahogy nagyon kellene rajtuk (főleg az asszonyon) segíteni. (Nem ítélem el őket, vagy nem gondolok rosszat róluk, mert jehovák, de ez a fajta hit ez nagyon megnehezít minden fajta segítséget, mert ők alapból kizárják ennek a lehetőségét.) Ezt tudom róluk, volt régi szomszéd is nagy zűrben volt, ő szintén Jehova volt és nem is hagyta, hogy segítsenek rajtuk. Pedig micsoda feloldozás lett volna a kislányának!
Klára!
örülök, hogy jól telt a napod :)
Viszont nagyon tévedsz, ha nekem csak kis veszteség lenne, ha nem írnál vagy elfelejtenél. Az nekem nagyon nagy veszteség lenne!!!
Igen, megtaláltuk egymást velük is :) Én is nagyon örülök ám neki!
Nem tudom, hogy nálam van e olyan, hogy az eszem leküzdi, amit a szívem sugall. Az valahogy nálam nem megy. Vagy lehet, hogy megy, csak nagyon nehezen.
De egyébként nagyon jól érzem magam a bőrömben meg itt a családban, mostmár az iskolában is teljesen. Sőt! Most még jobban, mint eddig bármikor máskor. :)
A párommal meg minden rendben, szóval ennél jobb nem is lehetne :)
Nővéredék hol laknak? Sűrűn találkoztok?
Szép estét!
Szép napot!
Nyugodalmas jó éjszakát!