Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Gyűjtsük álmainkat!
Létrehozva: 2006. február 21. 21:43
Gyűjteni nagyon jó! És bármit lehet! Szabad hirtelen, meggondolatlanul határozni, és azonnal, mintegy varázsütésre gyűjtővé válni! Varázspálca sem kell hozzá. De ha úgy gondolod, mégis kell, azonnal csapj fel varázspálcagyűjtőnek!
Tegnap még nem voltál gyűjtő, ma gyűjtő vagy! Gyűjtsünk együtt! Én mindenféle kacatot gyűjtök. Babákat. Bohócokat. Kőtojást. Kőgolyót. Amarillisz t. Csigát. Kavicsot.
De legesleginkább álmaimat gyűjtöm. És emlékeimet. Mindent megőrzök, amihez szeretet fűz. Ezért aztán gyűjtök mosolyokat, tekinteteket, sőt gyűjtök hangsúlyokat is. És érintéseket, kézfogásokat.
Gyere velem! Legyél gyűjtő te is! Gyűjtsünk együtt! Mondd el, gyűjteményednek mi a legújabb darabja. Mi a legrégebbi. Talán egy mese. Talán egy versidézet. Egy gondolat, ami nem hagy békén. Egy színes kavics az udvarodról. Egy tojás, melynek rendellenes a formája, ezért megőrizni érdemes. Hangkazetta vagy fénykép. Gyűjtsünk együtt, fejtegessük együtt az élet titkait. Oszd meg velünk gyűjteményed legféltettebb darabját, így még inkább tiéd lesz, örömünk megsokszorozza örömödet. Ha örömöt gyűjtesz, mondd el azt. Ha embereket gyűjtesz, mondd el őket. Ha barátokat, róluk beszélj! Hozd el ide gyűjteményedet!
talán nem is tudod,hogy gyűjtő vagy! Fedezd fel a gyűjtőt magadban! Gyere, gyűjtsél velem! Remélem: velünk!
Magdikám! Alig talállak meg! Persze ne vedd szemrehányásnak, hiszen az!
Értem én, hogy ki kell ásnod a hó alól a petrezselyemgyökeret és a tormát, s nagyon kemény a föld - sok munka, s rövidek a nappalok.
Sajnos, ennél nagyobb ostobaság nem jut eszembe.
Végre ma megkaptam a tortareceptet, beírom. Elég bonyolultnak tűnik.
Vártam a dalt, Hus, tudtam, hogy jön. Tündéri. Ugye, Te is értetted, néhány hozzászólással lejjebb, hogy a "nehezén túl vagyok", az "túl vagytok" akart lenni?
Mennem kell. Fagyasztóbba kell tennem a tésztát fél órára, és addig felverek tojásfehérjét. Betűket akarok formázni a habkarikák helyett. Új tudományom, hogy ha nagyon kemény habot akarunk, meg kell sózni kicsikét a tojásfehérjét. Plusz picike borecet.
Örülök, hogy találkoztunk, Hus.
Nagyon megtalálod a jót mindenben, Hus, magam is erre törekszem, azt hiszem, nagyjából sikerül. A derűs élet alapja ez.
Férjednek a legjobbakat kívánom, és sok-sok finomságot. Tudom, dúskálhat terülj-terülsz asztalkádon. Mondd, ő magyar-e?
Álma, meglátásom szerint, könnyen értelmezhető. Jung mondja, hogy álmunk minden szereplője mi magunk vagyunk. Tehát ő saját maga szaladt kisfia képében a veszélyes úton, és tudattalanja azt mondja, hogy veszélyben érzi magát, és bizonytalanságot érez jövőjével kapcsolatban. Szíve mélyén aggódik, mi lesz. Teljesen érthető reakció szerintem, amikor belevágnak húsunkba, bármilyen kicsike is az a metszés. Talán e témát tapintatosan fel lehetne vetni és megbeszélni, hogy a kis szorongás is elmúljon, ami lelke mélyén megbújik.
Borsószem zongorázik? Gyakorol naponta? Csuda édes lehet. Nekem a gyermekek tegnap bukfenctudásukat mutatták be. Ez is művészet a maga módján.
Igen, fiaimra mindenben számíthatok. Jó, biztonságot adó érzés. De nagyon remélem, hogy sosem lesz szükségem különösebb segítségre. Így nézek a jövőbe, mert meggyőződésem, hogy a negativitás, a félelem, bevonzza a bajokat.
Jaaaaaaaaaaj nekem, lemaradt a lenyegek lenyege, a cime a szamnak.
http://www.youtube.com/watch?v=O2MFducncsg
Mi nok ugy vagyunk, hogy szeretunk vezetni, de az autohoz inkabb a ferfiak ertenek. Nagyon jo, hogy van nekes is segitseged ilyen esetekben es nem kell minden kis aprosaggal a szerelohoz rohanni. Sokat lehet vele sporolni.
Az en autofelugyelom
mindig gondoskodik a kocsimrol is, ugy elkenyeztet ezzel is, hogy meg vizet is csak ritan kell bele ontenem.
Most nezte at a szerelo, mert ideje volt egy nagy vizsgalas rafert. Nagyon szeretem, szeretnem meg megtartani sokaig. Miutan "csodalatos" osszegbe kerult, ugy velem sikerulni fog.
Az en kis betegem meg hosiesen viseli a kellemetlenseget. Hagytam aludni ameddig jol esett neki. Ugy csinaltam mint o szokott, kaveval vartam. Kicsit kesobb reggelizett, fokhagymas pirisost kert paradicsommal es majonezzel. Most eheti 2 hetig a fohagymasat, nem kell mennie sehova.
Reggeli utan mondta el, hogy felriadt, mert riadosat almodott. Fiam kicsi volt es atszaladt egy nagy kocsi kozott, nem latta, hogy atert-e a masik oldalra.
Jovok kesobb, egyenlore ugy nez ki ma nem megyek sehova, lesz idom irni amit beszeltunk.
Kicsi Borsoszemem tegnap zongorazott nekem.
Ilyen boldog voltam.
Ennek a szamnak az elejet jatszotta le.
Miközben kézzel-lábbal gyúrtam a Nehéz sós süteményt, feltételezhetően több mint nehéz lesz, mert korpás lisztből készítem, az édes és rendkívüli Szulák Andrea énekelte a tévében ezen adalékot közös eszmefuttatásunkhoz:
YouTube - Szulak Andrea Szeretlek mert (M1 2009-05-03 by jofi)
Manapsag minden szombaton szemezhetek en is a kacsamajjal- a piac ujdonas franci hentese arulja sok egyeb finomsag tarsasagaban. Venni csak egyszer vettem, apro darabot, a kuriozum kedveert. Akkor rajottunk csak nagyon keveset lehet abbol enni, irgalmatlanul tomeny..De csakugyan kiveteles, inyenc falat. Itt most nagy divat satoros unnepeken nem egy, hanem ket madarat sutni- kivul pulyka...benne csirke...Csak szakember kepes osszehozni, ki kell hozza csontozni a puykat. Elkepeszto otlet, ez az igazi "hust hussal" fogas. Joanyam csak afejet csovalna, melysegesen megvetette a pazarlast-mint mar emlitettem. Ilyenkor azt mondta volt " ok meg a sajtra is vajat kennek". Ez komoly itelet volt reszerol .
ha belegondolok rengeteg minden megtermett a haz korul, a vetemenyeskertben..a baromfiudvaron. Meg nyulakat, galambokat is tartottunk- az utobbinak fensegesen joizu a levese....
Nalunk a nagymamak voltak igazan kispenzuek..kisnyugdijasok. De roppant finom dolgokat ettunk akar egyiknel akar masiknal jartunk latogatoban. Nyolcadik keruleti foldszinti (WC a folyoso vegen) szoba konyhas lakasaban a "pesti nagymama" ahogy mi hivtuk- egy villanyrezson alkotott inyenc ebedeket...az o rakottkrumplija utolerhetetlen volt. ( jeee..ahhoz suto kene..?!) Noverem nala lakott egy idoben kezdo tanitoneni koraban, azota is emlegeti a mesterszakacs trukkoket....A hoszabalyozast pl kikapcsolom-bekapcsolom modszerrel oldotta meg a haziasszony. Volt tuzhely is, de annak hasznalatat draganak tartotta.
Erzsi egyebkent is kozelrol ismerte a villanyrezsot- negy esztendos koraban egyszer elcsuszott a konyha koven es arra talalt raulni...(Maig sem vilagos miert volt eppen bekapcsolva es a foldon?)
Ezen a kepen nem lehet folrakni "erzelmi" illusztraciot, pedig ide illenek egy sikoly..nehany konnycsepp.
Igazandibol azert leptem be, hogy mindenkinek nagyon kellemes, bekes gondoktol mentes unnepeket kivanjak!! oruljetek egymasnak, a szepnek a jonak...az elottunk allo tartalmas, egeszsegben eltoltott ujesztendonek.
Nagyon remelem a ct csak elovigyazatbol kerult a kepbe es semmi komolyat nem talal majd.
Tartalmas napot kívánok magunknak... és mindenkinek!
"Joeg tudja hogyan es mikeppen taplalkoztunk... ismerosok, baratok mind szerepet jatszottak novekedesunkben. Egyik vadaszott...masik halaszott...a harmadiknak az occse malomban dolgozott, onnan kaptunk lisztet jutanyos aron."
Bennunket a nagymamam etetett . Szegeny emberek voltunk igy kenytenek voltunk elfogadni tole a karacsonyi kacsamajat - kacsazsirt , szilvalekvart , malna szorpot .
Manapsag csak vagyakozva nezem a karacsonyra hozott francia kacsamajat a szupermarketben ... oly draga
Kitakaritottam a lelkem is . DE meg nem vegeztem -szerencsere sogorom a masik testverenel szall meg ... anyosom iden nem jott - ahogy igerte ....
Sogorom nem sok vizet zavar - neha majd atjon hetvgen - de inkabb csavarogni szeret ...
Tegnap vegre a nagyhatalmu alapitvany valaszolt anagylaynom tandij hitel kerelmere /.Kedvezo valaszt kaptunk . Megkonnyebultem . DE nem volt sok idom orulni ...
A ferjem a kezembe nyomott egy masik masik papirt - most jott az orvostol .... a tudoszuresen valamit talaltak a tudejeben ... mennie kell tudo ct -re - gyorsan az interneten utananeztem , hogy mi utan nyomoz az orvos ... teljesen elhultem ....
Eleg nyomaszto dolgok ... de amikor ranezek ,akkor azt mondom magamnak "eros ember ez" - nem dohanyzik , nem iszik csak dolgozik ejjel nappal . Csak nincs gyogyithatatlan baja ...
Estére nálam minden kiegyenesedett.
Hus, túl vagyok a megpróbáltatáson? Kívánok férjednek gyors gyógyulást. Jól éreztétek magatokat tegnapelőtt a vendégségben? Várom ám apukádról a visszaemlékezést! De bármeddig, türelmesen.
Nálunk volt esemény. Kiderült autóm elektromos hibája. Amikor legutóbb fel kellett tölteni az akkumulátort, mert önhibámon kívül égve felejtettem a lámpát, és lemerült, a töltőt én szedtem le másnap, és szereltem vissza az sarukat vagy miket. Amik kissé lötyögősre sikerültek. Ez volt a baj.
Bazsikám aztán bebikázta az árva kis Suzukit, és most már minden megvan erre az évre - remélem. Most cipekedett fel nekem.
Tegnap habcsókot sütöttem, remek lett. Újabb sütéseket viszek végre a hátralévő napokban. Aztán 25-én előkészítek mindent 26-ra, és Ágnes kijön hozzám 30-án. Ezután már csak a borzalmas szilveszteréjszakát kell túlélni - a petárdarobbantgatást a kertben. Amit a fiatalok nagyon élveznek. Bazsikám kedvesen invitál népes társaságukba, de persze én inkább fent maradok, mint szokásom. Annál is inkább, mert ekkor szoktam legkorábban elálmosodni, 10 körül befejezik a robbantgatásokat, s én azonnal alszom, mint a bunda.
Ez egy lopott japán kert.
Pihentető, nyugodt éjszakát kívánok!
Csiribí, csiribá! Nagyon szép képeket húztál elő cilinderedből, Kiskató. Simonka ... milyen drága, milyen édes. Mint enyimek. Benikém most hatalmas munkában van, karácsonyra minden nagymamájának és nagypapájának fest egy szép nagy képet. Vattahópihéket ragaszt rájuk. Bandinak is készít, de élettársának nem. Hiába biztattam, azt mondta, hogy ő nem az igazi nagymamája. Ez igaz.
Most karácsony táján jött elő a szeretet témája. Véletlennek látszik, Zsumi nem vele kapcsolatban vetette fel, csak mint élete csodálatos részét. De talán mégsem véletlen. Benne van a levegőben.
Gyönyörűen megfogalmaztad a lényeget, ami egyáltalán e jelenségről megfogalmazható. Természetesen töprengek rajta én is, de valójában csak azt akartam megfogalmazni, amit Osho megfogalmazott. De hát én nem vagyok keleti bölcs. Csupán dadogok.
Nagyon szereny vagy te Klara! meghogy kisinas....!
Most hogy hajnalok hajnalan kicsit almosan belepillantottam a szereterol szolo okfejetsekbe az jutott eszembe, valojaban nemigen lehet analizalni, szavakba foglalni. A szeretet meghatarozhatatlan, osszetett es termeszetes dolog..vagy van, vagy nincs. Nem tevesztendo ossze a gondoskodassal, a figyelmesseggel, a torodessel...bar foltehetoen azok a gyakorlatban megnyilvanulo formai....
Na ennyi bolcsesseg futotta belolem igy ezen a sotet decemberi reggelen..Kint szel cibalja a fakat, szakad az eso. Illo inditas az ev legsotetebb napjahoz!
Neked megsugom Szabo Magdat sosem tudtam vegig olvasni...De biztosan az en keszulekemben van a hiba. Nekem kicsiket mesterkelt az o meselo hangja.
Legyen jó napunk, szép napunk!
Hozzám szegődjön vissza a szerencse, ami egy ideje elhagyott, rám unt, amint látom. Már augusztusban hiába nézelődtem négylevelű lóhere után. Talán csak azért vagyok épségben, mert feketemacskával nem találkoztam!
Tegnap megint kitolt velem autóm. Vadonatúj akkumulátorom ellenére hiába igyekeztem indítani a Mediamarkt parkolójában. Át kell vizsgáltatnom az elektromos rendszert. Kutyagoltam haza jó messziről. Még jó, hogy csupán sütőhőmérőt vásároltam, megnézhettem volna magam egy hűtőmasinával a hátamon! Büszkén mondom, hogy egyszer sem csúsztam el!
Viszont elmaradt az utolsó bevásárlásom karácsony előtt. Elég ramaty ügy. Na, leszaladok, hátha Bazsikámat aktivizálni tudom bikájával!
Talán nem öklel fel ilyenkor hajnalok hajnalán.
Magdikám, hidd el, néha én is így vagyok a kerti munkával. Ilyenkor egyszerűen abba kell hagyni, aztán később folytatni. Vagy ha ezt tennéd, talán elárvereznék tanyádat, földjeidet, ingóságaidat?!
Macskád van-e?
Szép jó éjszakát, Hus! Aggódás menteset, amennyire lehet.
Ez nagyon igaz.
Mrmint E. F. megfigyelése.
A köv etkező meglátátst is Tőled kaptuk, Hus, a kinyitott 4. lapon. Idehozon. Osho az, akivelmindig mindenben egyetértünk.
Ne gondold, hogy a szeretet örök. Nagyon törékeny, olyan törékeny, mint egy rózsa. Reggel még pompában áll - estére eltűnik. Bármilyen apróság elpusztíthatja. Minél kifinomultabb valami, annál törékenyebb. Oltalmazni kell. Egy szikla megmarad, de a virág eltűnik. Ha egy sziklát dobsz a virágra, a sziklának nem esik bántódása, de a virág elpusztul.A szeretet nagyon törékeny, nagyon érzékeny. Rendkívül figyelmesen és óvatosan kell bánni vele. Okozhatsz olyan sérelmet, hogy a másik bezárul, védekezésbe vonul. Ha túl sokat harcolsz, párod menekülni kezd; egyre hidegebb és hidegebb lesz, egyre jobban bezárul, hogy ne sebezhesse meg többé a támadásod. És akkor még hevesebben fogod támadni, mert le akarod győzni a hidegségét. Ez egy ördögi kör. Így távolodnak el egymástól fokról fokra a szerelmesek. Így sodródnak el egymástól, és úgy gondolják, a másik a felelős, ő árulta el a szerelmüket.Valójában azonban, én úgy látom, soha egy szerelmes sem árult el senkit. Egyszerűen a tudatlanság öli meg a szerelmet. Mindketten együtt akartak lenni, de valahogyan mindketten tudatlanok voltak. A tudatlanságuk csapdába csalta őket, és megsokszorozódott.
Szep jo reggelt kislanykak!
http://www.youtube.com/watch?v=Xc_ZNWBx7-M&feature=related
Köszönöm férjednek, Hus! Látod, szeretet ébresztett szívemben. E dallal, és hogy küldte nekünk.
Kívánom, hogy rövid legyen számotokra ez a nap, hamar túl legyetek rajta. Férjednek jó egészséget.
Klara meseljek az apukamrol? Nagyon szivesen, csak engedd meg, hogy holnapra hagyjam.
Engem mindig er valami varatlan, igy tortent a mai napom is, holnap mutik a ferjem, nem veszes, mar haza is fogjak engedni, igy szeretnek most agyba bujni.
Viszont kuld nektek egy szamot. Mar teljesen bele jon o is.
Kerdezte, hogy mit kldtem nektek tegnap, mondtam John Lennon szaat, azt monta, a, az nem jo, ezt kuldd el nekik.
Igy most beteszem es fogadjatok szeretettel tole.
Nem mondja, de izgul a holnap nap miatt. Most legalabb itthon marad vagy 2 hetig.
http://www.youtube.com/watch?v=loWXMtjUZWM
Szeretetet adni es kapni is kifejezetten jo erzes.
Nem is abban latom a problemat, ha ezt ket ember egymassal szemben ervenyesiti, hanem azt,hogy a korulottuk levo emberek miyen modon erzekelik ezt az adok-kapok kolcsonosseget. Nagyon jo szemelyes peldam van ra, csaladunkban tortent,kar, hogy keso van
Szereteted adni onzetlenul, tiszta szivvel, az az igazi szeretet.
http://www.google.ca/images?hl=en&q=a+szeretet&um=1&ie=UTF-8&source=univ&ei=PT8QTcu4FJKBnwfe2ICuDg&sa=X&oi=image_result_group&ct=title&resnum=3&ved=0CDwQsAQwAg&biw=1152&bih=755
Ha ez sikerul, akkor a 4-ik kepet nagyitsatok ki, " A szeretet "
es alatta van egy piros sziv.
Na az lenne az igazi szerintem, hu de nehezen teljesitheto es egy ember szamara. Eppen a kornyezete es annak hatasa miatt.
Nagyon jo tema a szeretet, kar, hogy karacsony jon es nincs ido kicincálni mindnyajunknak pontrol pontra.
Hatha megtanulnank meg azt amit nem tudunk ebbol a nagyon fontos es eletunket vegig kisero, kihagyhatatlan erzesbol.
"
Első lépésként tisztába kell vele jönnünk, hogy szeretni művészet, éppen úgy, ahogy élni is művészet; ha meg akarjuk tanulni, hogyan kell szeretni, ugyanúgy kell eljárnunk, mint amikor bármely más művészetet vagy mesterséget akarunk elsajátítani, mondjuk zenét, festészetet, ácsmesterséget vagy az orvosi, a mérnöki tudományt.
Melyek a szükséges lépések a művészetek és mesterségek elsajátításában?
A tanulás folyamatát célszerű két részre osztani: egyik az elméleti, másik a gyakorlati tudás megszerzése. Ha el akarom sajátítani a gyógyítás művészetét, először tisztába kell jönnöm az emberi testre és a különböző betegségekre vonatkozó tudnivalókkal. Ha mindezt az elméleti tudást megszereztem, még korántsem vagyok beavatva a gyógyítás művészetébe. Ennek csak akkor leszek a mestere, ha sok gyakorlattal a hátam mögött az elméleti tudásom és a gyakorlati tapasztalataim végül egybeolvadnak az intuíciómban – ami minden művészet birtoklásának a lényege. De az elmélet és a gyakorlat elsajátításán kívül egy harmadik tényező is szükséges : a művészet birtokába jutni csak szenvedélyes akarással lehet; semmi a világon nem lehet fontosabb, mint a művészet. Ez egyaránt érvényes a zenére, az orvoslásra, az ácsmesterségre – és a szeretetre. És talán itt lapul a válasz a kérdésre, hogy a mi kultúránkban miért olyan ritkán próbálják meg az emberek, nyilvánvaló kudarcaik ellenére, elsajátítani ezt a művészetet: hiába a mélységes vágy a szeretetre, szinte minden mást fontosabbnak tekintenek a szeretetnél: sikert, tekintélyt, pénzt, hatalmat – szinte minden energiánk arra használódik el, hogy megtanuljuk elérni ezeket a célokat, arra pedig szinte semmi, hogy megtanuljuk a szeretet művészetét. "
Erich Fromm: A szeretet művészete
Klára ezt nem csak nekem küldték, a topik társaságnak. Már nagyon régen ismerjük egymást, innen a netről, már elmúlt öt éve, hogy levelezünk.
Nekem is vannak szomszédaim a Farmerán, és küldünk egymásnak ajándékot. Például barkács cuccot, ásót, szöget, deszkát, csak én nem tudok vele mit kezdeni.
Benike hanyadik szinten van? Mert én a 25-en. Néha már unom, igazad van, jobb a természetben ültetgetni.
Hihetetlen dolgok léteznek, Magdikám!
Ki küld Neked abból a távoli országból ilyen különlegességeket? Na, jó, jó... ha régi hódolód, azért azt is megmondhatod, végül is nagylányok vagyunk mi már!
Benikém meséli, hogy valaki a farmos játékban két néven szerepel, és így ad-vesz, küldözget ajándékokat ide-oda, saját magának. Lehetséges ez?
Tehát Te minden vasárnap hajnalban kelsz? Igazán nem találok szavakat rá!
Megcsíptem a lényeget, azt hiszem!
"Aki úgy véli, hogy szeretetét osztja, önzetlenül, mert úgysem kaphat érte semmit, az nem is szeret, és valójában végtelenül önző."
Ez a neuralgikus pont, ugye, Zsumi, és Katica?
Adni jobb, mint kapni. Eddig, azt hiszem, egyetértünk.
Ám megfosztani a másikat a lehetőségtől, hogy ő is adjon, mert az elfogadáshoz alázat kell, hiszen az a domináns fél, aki ad, az valójában nem önzés-e?
De, azt hiszen, lehet, úgy nézem, hogy rossz úton járok. Hiszen mindig kapunk a másiktól valamit. Legfeljebb nem vagyunk hajlandók észre venni, valamilyen okból. Kissé elméleti, lehet, hogy homályos is...
Szép estét kívánok!
Hoztam valamit, Kanadából küldték, nekem nagyon tetszik.
http://www.nzwide.com/swanlake.htm
Hát, tényleg összementek a picikék!
Mint a Samu nadrágja. (Részleteket nem tudok az esetről.)
Van is egy ilyesmi film, hogy segítség, a kölykök összementek, vagy ilyesmi.
Nagyon érdekes, ahogy mondod, hogy nekünk már lehetőségünk van konkrét tapasztalatok alapján három generációt összevetni. Tényleg hatalmas a változás a családon belül betöltött szerepekben. Aminek alapja persze a szemléletmód. Szabó Magda könyvei ezért izgalmasak, mert betekinthettünk e zárt világba. Pironkodva mondom, hogy vagy két éve megkaptam kétkötetes könyvét ajándékba, és untatott. Letettem azonnal.
Ennyit romlott az ízlésvilágom. Talán Pilátus a címe?
A szeretetről való vitához mindjárt megnézem, mit is firkáltam össze. De azt már most kijelenthetem, hogy sajnos, tudom, hogy áldozatkészséget tanulni Tőletek lehetne, Tőled és Zsumitól. De én a felvételi vizsgán elbuknék, hogy kisinas lehessek Nálatok.
...hoppaaa! most latom hogy osszementek ezek a gyerekek! akkor ezert nem raktam fol ezeket korabban, mert csak ekkorkak. Talan nagyitoval lehet azert latni milyen aranyosak.
Apamrol ekzdtem en is gondolkodni kozben, mert emlitettetek oket. Milyen mas vilag volt, milyen mas volt akkoriban mindket szulo szerepe. Dehat nekunk ugy volt jo, azt szerettuk, azt ismertuk. Minden lanygyereek hajlmas idealizalni az apjat-es ez igy is van rendjen. Nalunk is o volt a "meggondolatlan koltekezo" (edesanyam szerint!) aki egy alkalommal kepes volt egy darab fustolt sajtot megvenni a csemegeuzletben ...Micsoda bohosag, micsoda pazarlas!! Akkoriban meg roppant keves dolog kerult asztalunkra onnan.
Joeg tudja hogyan es mikeppen taplalkoztunk... ismerosok, baratok mind szerepet jatszottak novekedesunkben. Egyik vadaszott...masik halaszott...a harmadiknak az occse malomban dolgozott, onnan kaptunk lisztet jutanyos aron. Keresztapam allatorvos volt, toluk is sokminden erkezett a hazhoz . No nem torvenytelen uton- . Szamos kliense tojassal, tyukkal fizette a szamlajat.
Manapsag ez a szisztema megint divatba jott- a cserekereskedelem..., a neveld magad...ultesd magad mozgalom.
A varosokban vannak kozos vetemenyes kertek- kozteruleten. Sok sok szerevzomunka, jotekonysagi munka van mogotte-de nagyszeru mozgalom. Hiszen nem mindenkinek van sajat haza korul lehetosege . ZSofikaktol egys arokra is van egy-minden nap elsetaltam mellette, nagyon impozans latvany volt meg osz derekan is. Sok sok kzossegi munka... Akiknek keevsebb van, azok is kapnak belole. persze a szuksegesnek a bosegnek csak egy toredeke.
Benike Nintendojarol jut eszembe, a ma reggeli hirekben a "szakertok" arrol beszelgettek milyen karos hatasu a kamaszoknal a rengeteg mobilozas- ezuttal nem a magneses hullamok miatt, hanem az sms-ek utvesztoje miatt, ami a felnovekvo generaciot "fuggove" teszi masok velemenyetol, az a teny, hogy allandoan kapcsolatban KELL lenni meg 200 ismerossel..hogy hangulatodat az szabja meg valaszoltak-e mit irtak- azaz mennyire vagy nepszeru...etc.
Erzelmi fuggoseg...allando agymunka...nyuzsges...nepszeruseghajhaszas. Ugyanakkor nincs ido egyeb, netan ertekesebb doglokkal foglalkozni.
Az en seteben is errol van szo- jobb ha megyek a dolgomra!!!
Sajnos nem tudok csatlakozni a beszelgeteshez- ismertek..ha en egsyzer elindulok az emleekzes utjan nagyon hosszi idore elcsavargok..Pedig ma es holnap meg rengeteg dolgot kell befejeznem itt a munkahelyen..kozben a kutyat unnepi fulmososara az allatorvoshoz cipeltem reggel, oda kell mennem meg mennem delutan..etc. Szobatarsamnak meg nincs ajandeka, ha ma nem talalok valamit (utkozben! az allatorvos fele...)akkor remenytelen a helyzet.
Szoval ilyen aprobb gondok tartanak tavol- de probalok kepeket folrakni nektek-hatha sikerul.
A te teli fotoid tunderiek! Nalunk alig egy kis ho, delutanra esot igernek, majd meg azt is elviszi.
Most eppen a 3 tenor harsogta fulembe a "Felice Navidad " fulbemaszo dallamat-ez aranyos volt, MIntha versenyt futottak volna ugy tunt. Ujabban ismet elerheto az internetes radioadas, azt hallgatom.
A szeretet adas-kapas is erdekes keres, bar abban igazat adok, hogy anem mindenki tudja elfogadni- de ugy egyebkent inkabb Zsumi oldalan allok.
Simon nagyon szerencses, mert kis baratai mind elerhetoek a kozelben. A kisvarosnak sok elonye van Nagybudapesttel szemben! remeljuk ez meg sokaig igy lesz es kedvere jatszhat magakoruakkal...
meg nehany nap es mi is a padlon fogunk maszkalni..4kezlab..mar elore latom magam. Ha mi ott vagyunk akkor nemigen jonnek baratok-mar nem fernek be a kis lakasba egyebkent sem. Szerencsere a nagyapjaval ragyogoan el tudnak jatszani, meg a Skype-on korosztul is elofordul idonkent.
A z uj kepeket sajnos NEM tudom folrakni, valami furcsa formaban erkeztek. Fol-rak-hat-at-lanok!!
De talaltam kettot regebbrol, talan meg nem ismeritek....Ha mar sokadszor mutatom, elnezest.
Szervusz Klára!
Az adni és kapni kérdésben valóban összetartozik a két fogalom. Én mégis úgy érzem, nem mindig kölcsönös, s főleg nem egyenértékű . Lehet, hogy mástól kapom vissza , mint akinek adtam. Abban egyetértünk, hogy szeretetet lehet kapni, de várni nem.
Bocsánat, ha újra idézek, de a magam szókincse inkább a reáliákra elég.
„A létező lényegének tartom a szeretetet. Ami ezen kívül van, az káprázat, mondhatnám: abszolút lényegtelen. Mindegyikünket legbelül az mozgat, hogy végre odaadjuk magunkat valakinek. Én csak egyetlen birtokviszonyt létesíthetek az egész létezésben, hogy odaadom magamat. Az egyetlen valós birtokviszony, hogy a Tied vagyok.
Amikor úgy döntöttem, hogy odaajándákozom magam és áradok, abban a pillanatban kiszolgáltatottá válok, mert az elvárásaimból épült védelmi falam azonnal megszűnik.
Kiszolgáltatottá válok, mert a másik szabad, így nem éntőlem függ, hogy ő elfogadja-e ajándék mivoltomat. Én egyirányú utca vagyok. Minden önátadásom és cselekvésem egyirányú utca, mely nem az én szándékomtól válik kétirányúvá, hanem a másik szabad döntése révén. Minden szeretetaktus, szeretetcselekvés egy halálugrás, és nem tudod ki van-e feszítve a háló. Én csak egyet tehetek: önként odaajándékozom magamat. Semmi mást."
(Biegelbauer Pál)
Hallgattam néhány előadását a "fényadásról". Ismersz tőle valamit?
Érdekes fejtegetései vannak az EGÉSZ-SÉG kérdéséről is.
Azt hiszem, hogy veled azért több a hasonló vélekedésünk, mint az eltérő!
Lehet , hogy egy harmonikusabb tarsadalomban a tel sem olyan kutya dolog ,mint ma .
Baratsag . Mi is elbeszelgetunk errol tobbszor a ferjemmel . O is ugy nott fel teljesen szabadon rohangalt az utcan a haz korul ... Igaz a gazdagek gyereket mar akkor sem engedtek ki csak ugy es a szulok szereveztek a baratait ....most mi vagyunk azok a nevetseges gazdagek ...igaz a vilag is sokat valtozott ..
En is felneztem sokaig apura . Szerettem a szerszamokat pakolgatni ... a csavarhuzokat probalgatni .... ulni es nezni , hogy vagja a fat ... divat diktatornak hittem ,mert volt week end nadragja -amit a tevebn is reklamoztak es volt nehany nyakkendoje ...nyelvzseninek hittem mert volt nehany igen vekony szotara ...
ezen szoktam a legtobbet nevetni manapsag...
mindent meg tudtam vele vetetni meg akkor is ha tudta , hogy elrontom a gyomrom a sok edessegtol s mikor kihanytam a vontaon a gesztenyepuret -akkor egy rossz szot sem szolt - lemosdatott es szaladgalt le az allamosra friss ivovizert , es mikor nelkule elindult a vonat ,akkor tobb kilometert sprintelt mig fel tudott ugrani egy kanyarban ...hogy nehogy egyedul valami baj erjen a vonaton ... amikor alig tudtak kijonni a fizubol,akkor egyszer beallitott egy uj radioval , maskor egy ifjusagi konyv sorozattal vagy java epitojatekkal ... mi nagyon orultunk , anyu sirt mergeben ... es elkeseredeseben , hogy ilyen felelotlen a ferje ...
Szép álmokat kívánok, Hus! Gyorsan bújj ágyikódba! Reggel mesélj apukádról, jó?
Jó éjszakát!
(Közben kinőtt a hajam.) 
Szép ez az idézet Máraitól, Zsumikám, de már máskor is észrevettem, hogy több mindenben különbözik a véleményünk.
Itt van ez a szeretet-kapás mindjárt. Ezen már többször gondolkodtam, ki is fejtettem tűnődésem révén folyton fejlődő, ezzel kapcsolatos véleményemet, mert valaki időnként hangoztatja itt a fórumon, hogy szeretetet csak adni lehet, kapni nem. Ami szerintem hülyeség, mert az adni és kapni úgy tartozik együvé, mint a fény és az árnyék. Az egyik nem létezik a másik nélkül. Hogyan lehetne adni, ha nem lehet megkapni azt?! Igazsága a mélyben ennek a kijelentésnek az lehet , hogy teljesen zárt világ vagyunk, érzéseink csak sajátunk, csak mi érezzük, még azt sem tudhatjuk pontosan, hogy a másiknak mennyire fáj valamije, hiszen az csak az ő fájdalma, az ő érzése, és a fájdalomküszöbök nagyon különbözők. De én érzem, ahogy szeretetet kapok! Érzem a másik szeretetét! Igaz, megfogalmazhatatlan érzés, de mégis van. Szinte fizikális.
Arra gondolok, hogy némelyek nem tudnak szeretetet elfogadni. Így aztán kapni sem. Képtelenek rá, és ez magányuk szomorú oka. S úgy van az, magamról tudom, hogy ami bennem van, azt hiszem, mindenkiben éppen úgy van. Aki úgy véli, hogy szeretetét osztja, önzeltenül, mert úgysem kaphat érte semmit, az nem is szeret, és valójában végtelenül önző. Csak képzeli magáról önzetlenségét, legszivesebben azt írnám, hogy "önnön dicsőségére", de nincs okom paprikásnak lenni bárkire is. Hiszen elismerem, hogy kinek-kinek joga van a saját érzelemvilágához. A másikéhoz úgyis csak közelíteni tudunk. Ha sikerül. Akinek nem, az sajnálatra méltó, de magunk tehetünk arról, milyenek vagyunk. Talán.
Na, itt csűröm-csavarom az ügyet, "saját dicsőségemre"! (Ez öngúny, megjegyzem, hogy érthető legyen.)
Kozben elolvastam apukadrol szolo tortenetet ess teljesen elerzekenyultem.
Nekem is az apukam nagyon sokat jelentett epp ma gondoltam a szuleimre, mennyire, de mennyire hianyznak, nem is beszeltem a ferjemmel ut kozben, meg meg is kerdezte, hogy mi van velem. Jon a karacsony mondtam neki es ez nehez meg mindig nekem.
De az unokak potolnak amit csak tudnak.
Hej de jo, hogy itt vagy!
Mulattunk, mulattunk, most jottunk haza, gondoltam benezek es meglattalak.
Baratoknal voltunk megint, jol ereztuk nagyon magunkat es kuldok egy szamot amit utolso elottikent jatszott le a vendeglato hazaspar.
Legyetek jok, ha tudtok, mig jovok.
LEGYEN NAGYON SZEP NAPOTOK ES KESZULODJETEK SZORGALMASAN AZ UNNEPEKRE.
http://www.youtube.com/watch?v=9XNQdxlRm 9c
Egészen hű képet adtál a télről, Janka. Pontosan így nézek rá én is. Sok szenvedést hoz. Köhög a szomszéd kutyája, a madarak éheznek.
Ha viszont visszagondolok, boldog gyerekkori havakat látok magam előtt. Óriási szánkózásokat az "ingyendombon", sízéseket a gyerekméretre fűrészelt csontszínű katonai sílécekkel, ügyetlenkedést a kurblis korcsolyával.
Sose fáztunk. Bakancsunkban a zokni fölött kapca melegített. Neve kikopott az aktív szókincsből. Csak azok ismerik a szót, akiknek van háború utáni emlékük.
Apám jut eszembe.
Milyen fontos, hogy lássa a gyermek, apja ezt vagy azt jól csinál, legyen bármilyen apróság. Apám méhészkedett munka után, eszembe sem jutott, hogy valamiféle kiváltságos helyzetet teremt ezzel az ínséges negyvenes évek végén, az ötvenesek elején. A nyomorúságos, kirabolt és lepusztított országban. Természetes volt a mézes tea és a mézes kenyér. De hogy a kapcát ő tudta legfinomabban lábunk fejére csavarni, hogy bakancsunkban ne nyomjon, ez igazi nagysággá tette szememben. S bicskájával, amihez tilos volt nekünk, gyermekeknek hozzányúlnunk, csodálatosan faragta ki ceruzánkat. Úgy, ahogy csak ő tudta. Néha birkózott velünk, ikrekkel, s meg voltam győződve, hogy ő a világ legerősebb embere, és a leggyorsabb is, mert sosem tudtuk megfogni, amikor nagy ritkán fogócskázott velünk. Akkoriban nem volt szokás a felnőtteknek a gyermekkel játszani, de felesleges is lett volna - a veszélyektől mentes szabad térben összeverődtünk korosztály szerint, jártunk korlátok nélkül kint a határban, át hegyen-völgyön.
Valamicske még megvolt ebből fiam kiskorában, amikor Óbudán laktunk. Barangoltak a Kiscelli hegyen, bicikliztek a bombatölcsérekben, hajam égnek állt, ha láttam. Hát inkább nem mentem oda.
Benikém ma magányosan üldögél játékokkal telezsúfolt szobájában, nyusziját simogatja és nintendózik. Társasága akkor van, ha elhozzák hozzá barátait. Akik messze laknak, a szülőknek az félnapos program.
Jaj! Úgy látom, behavazott emlékekkel ez a havas világ!
És kisütött a Nap.
Legyen békés, kiegyensúlyozott, örömteli hetünk.
Klára, nekem ez az időpont reggel nem szokatlan, ha tehetem mindig ilyenkor megyek. Tudod azért vasárnap nagyobb főzést csinálok, és elmaradnék vele, ha később mennék.
Szoktam csinálni borsodót ha rizskochot csinálok. Az én receptem sokkal egyszerűbb, és eddig ízlett mindenkinek.
MIlyen boldogok lennenek a gyerekek , ha latnak ...! marmint a kicsik . dehat itt nincs most teliszunet az arab iskolakban ...csak a nemzetkoziekben ....
Kulonben ismerem az erzest ,mikor az embernek kezd elege lenni a hobol . Hogy az onkormanyzat megbunteti azokat ,akik nem lapatolnak a hazuk elol .... mintha minden lakos kepes lenne lapatolasra !Sokszor influenzatol dideregve kellett reggel delben este havat lapatolni es sepreni ....
de hat annak ,aki eleteben nem latott meg ilyet -az maga a csoda ...
a sport csoki gyartasaban harom nyaron at aktivan reszt vettem gimis koromban ....:) a csomagoloban voltam ... jott ki a gepbol a csoki nekem meg egyszerre tizet kellett kezembe tenni es a dobozba sullyeszteni ... ha nem voltam eleg ugyes -akkor potyogtak a csokik az asztalra .... es nekem igen kicsi kezem van :)
Szervusztok!
"Néha azt hiszem, a szeretetre várok. Valószínűleg csillapíthatatlan ez az éhség: aki egyszer belekóstolt, holtáig ízlelni szeretné. Közben már megtudtam, hogy szeretetet kapni nem lehet; mindig csak adni kell, ez a módja. Megtudtam azt is, hogy semmi nem nehezebb, mint a szeretetet kifejezni. A költőknek nem sikerült, soha, a költőknek, akik az érzelmek és indulatok minden árnyalatát rögzíteni tudják szavaikban. A szeretetnek nincs színfoka, mint a gyöngédségnek, nincs hőfoka, mint a szerelemnek. Tartalmát nem lehet szavakban közölni; ha kimondják, már hazugság. A szeretetben csak élni lehet, mint a fényben vagy a levegőben. Szerves lény talán nem is élhet másképp, csak a hőben, a fényben, a levegőben és a szeretetben. "
( Márai Sándor: December)
Klára !
Mi is ezt a borlevest készítjük szent este, csak fele bor-fele vízzel. -Szeretjük. A kiskorúak meggyléből.
Magdikám!
Valószínű azonos a beigli recept forrásunk, nekem is szokott sikerülni!
Ma néhány füge-desszert gombóckát gyúrtam és a püspökkenyeret sütöttem meg.
Várom a "kisfiam", küldök vele a hétre csemegézni valót- elvégre a várakozásban is megengedett némi nass!
Hus!
Olyan ártatlanok a pici gyermekek ! Nem is várhatjuk el tőlük a titoktartást, hisz az örömüket sokszorozzák a kifecsegéssel!
Már én is nehezen tudom magamban tartani a meglepetésnek szánt ajándékok titkát.
Elcsentem ezt az aranyos képet:" nyugdíj mellett" :
Közben megtaláltam a borsódót!
S miközben hallgatom, hogy "most múlik pontosan, engedem, hadd menjen", olyan érzésem támadt, mintha a borsó-dó hatott volna!
Ha eljön hozzám ismét Ágnes, feltétlenül elkészítem.
Borsódó
2 dl fehérbor1 dl vízfél db citrom levefél db citrom héjafél kk liszt10 dkg cukor2 db tojásA bort a vízzel, a citrom héjával az egész tojásokkal, a liszttel és a cukorral jól elkeverjük, és forró víz felett addig keverjük, amíg az egész tömeg habos lesz. Majd azonnal tálaljuk.
Szenzációsak a viccek, Hus. Előbb csak döcögtem, mint rossz úton a kordé, aztán hangosan kacarásztam. Igazán jó így a reggel. Köszönöm.
A szülő anyákat kár lenne külön raknom az akváriumból, mert a három jóságos felnőtt lénynek esze ágában sincs felfalni a picikéket. Hiszen éppen az a baj, hogy már túlságosan sokan vannak a 42 literes kis akváriumban. Közben megtudtam, előfordul, hogy a papa csak lányokat tud nemzeni, mert ilyen kromoszómát tud csupán átörökíteni. Ma reménykedve vizsgálgattam, hátha látok fiú uszonyt is kialakulni. Kevés a remény.
Neki kell állnom a leányhad megtizedelésének. Nehezemre esik. Tisztelem életüket. De mit tehetnék? Talán agyon kellene ütnöm őket amint kifogtam őket, azonnal, mint az irgalmas szívű horgászok, akik megkímélik eleven és érző zsákmányukat a szákban való sínylődéstől, a fogságban való rémület okozta szenvedéstől.
Vagy etessem fel őket Zsuzsival? Biztosan boldog lenne tőle. De vajon a hal?! Ha eleven nyelné le, majdnem ugyanaz, mint amikor az ostobák a vécében húzzák le, hogy ne szenvedjen.
Ilyesféle gondok elé állított engem Benikém ajándéka. Már megint Jégtörő Mátyásnak érzem magamat.
Aki jeget csinál.
Ezt találtam, nagyon tetszik! Jó volna elkészíteni. Csakhogy, tartok tőle, csupán nekem ízlene. Leginkább, mert legdrágább nagynéném készítette gyermekkoromban a borsódót, és arra emlékeztet. Jaj, de finom volt! Meg voltam győződve róla, hogy a borsó az alapszó.
Borleves
1 l asztali fehér bor
1 citrom héja (nagyon vékonyan, a keserű fehér része nélkül vágva) és
leve
3 db szegfűszeg
1-2 db fahéj
3-4 szegfűbors
A bort a fűszerekkel felforralni.
8 db tojás sárgája
8 evőkanál cukor
A tojás sárgáját a cukorral habosra kell keverni, a zubogó bort
levenni a tűzről, beleönteni a citrom levét, fűszereket eltávolítani
és állandó keverés közben rámerni a tojás-cukor keverékre. Majd két
lángelosztót alátéve újra tűzre tesszük és kis lángon kézi habverővel
gyakran megkeverve sűrítjük, ameddig türelmünk engedi..
metodikai változtatások:
- kevesebb tojás sárgája is elég
- narancs héjával is lehet bolondítani
- hogy ne túl gyorsan kerüljenek a Hetedik Mennyországba egy kevés
vízzel lehet hígítani
- lehet cukrozott tojásfehérjehab galuskákkal díszíteni amelyekbe
pirított mandula szeletkéket szurkálnak
Történt, hogy szüleink valahova elmentek, és nem érkeztek haza az esti mise idejére. Gondolom, a vihar miatt, mert rémesen zuhogott az eső, és nagy volt a villámlás. Mi hárman nekivágtunk az ítéletidőnek, elmentünk a misére. Nagyon nagy tettnek éreztük. Remélem, nekünk is felírták valahová!
Ablakom kiskertje nagyon jóleső érzéssel töltött el, amikor rá pillantottam. Kint a hó, bent a nyarat idéző virág.Történt, hogy szüleink valahova elmentek, és nem érkeztek haza az esti mise idejére. Gondolom, a vihar miatt, mert rémesen zuhogott az eső, és nagy volt a villámlás. Mi hárman nekivágtunk az ítéletidőnek, elmentünk a misére. Nagyon nagy tettnek éreztük. Remélem, nekünk is felírták valahová!
Ablakom kiskertje nagyon jóleső érzéssel töltött el, amikor rá pillantottam. Kint a hó, bent a nyarat idéző virág.Magdikám! Hajnalban, sötétben mentél a templomba?! Ezt felírják neked, egészen biztosan. Remélem, úgy érezhetted magadat, mint mi gyermekként testvéreimmel: igazi hősnek.
Történt, hogy szüleink valahova elmentek, és nem érkeztek haza az esti mise idejére. Gondolom, a vihar miatt, mert rémesen zuhogott az eső, és nagy volt a villámlás. Mi hárman nekivágtunk az ítéletidőnek, elmentünk a misére. Nagyon nagy tettnek éreztük. Remélem, nekünk is felírták valahová!
Ablakom kiskertje nagyon jóleső érzéssel töltött el, amikor rá pillantottam. Kint a hó, bent a nyarat idéző virág.
Hasonló szép vasárnapot kívánok!
Itt nagyon hideg van, de az a jó, hogy szép napsütéses hideg van.
Reggel, mikor mentem a hetes misére, csak úgy csikorgott a lábam a hó.