Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Hétköznapi apró csodák..
Vannak az életben nagy dolgok, események. Azokra mindenki emlékezik, szeretettel gondol rá! Azonban a hétköznapi apró csodák mellett valahogy csak "elmegyünk." Nem is emlékszünk rá már pár nap múlva, pedig akkor, és ott lenyűgözött bennünket.
Négy unokás nagymama létemre most 50-en túl próbáltam megérteni ezeknek a mindennapos, hétköznapi csodák értelmét. Hiszen a nagybetűs Élet sok-sok ilyen hétköznapi csodákból tevődik össze. Sokunk mellett csak úgy elmegy az Élet, s nem tudunk örülni az apró mindennapi csodáknak. Annak, hogy szépen süt a nap, jókor jött az eső a földeknek, itt járt az unoka, vagy unokák, kinyilott a kertben az első ibolya... vagy séta közben láttam egy virágot, de nem tudom a nevét. Megkérdezem azoktól, akik esetleg ismerik, tudják. Lehet az ég világon mindennek örülni: egy versnek, egy novellának, egy séta közben annak, hogy az előttem horgászónak sikerült kifogni egy halat! Tehát mindennek! Ezért nyitom ezt a topikot, hogy elmondhassuk egymásnak, egymásért a nagybetűs Élet hétköznapi csodáit, örömeit, boldogságát!
Várlak benneteket, örüljünk nekik együtt!
Köszike, hogy a kedvencek közé került a topik nálad!
Légy üdvözölve nálunk, és érezd jól magad! Rövid idő alatt nagyon aranyos, kedves tagok jöttek, és hál Istennek maradtak is, hiszen hétköznapi csodája mindenkinek van... Ezt már Várnai Zseni egyik kedvenc költőm is megmondta, illetve leírta.
Szépek a képeid. Én is örülök a szép tavasz tündér jöttének...
Csatlakozom!
A feltöltött kép 2002-ben készült!
Most sem sokkal jobb a helyzet.
Szia!
Dorogon a horgásztónál.
Szia!
Hol készültek a képek?
Sziasztok!
A kedvencek közé tettem ezt a topicot!
Én nagyon örülök annak,hogy itt a tavasz!
Általában reggel van a baj...úgy érzem, szinte ürügyet keres, hogy elmehessen, úgy, hogy ne fúrja a lelkiismeret. Itthon nem lehet cigizni és számítógépezni...ezért eljár dolgozni a másik lakásba. Ez így rendben is van. Csak szerinte "menekül" itthonról, mert "nincs családi fészek". De, hogy az mi, arról nem tud mit mondani...csak minden reggel a kötekedés. Ő az az ember, akinek ahogy kinyílik a szeme, már valaki kritizálásán gondolkodik. Ha nem én vagyok terítéken, van más. Mindegy, hosszú történet.
Csak azért sajnálom, mert egy nagyon becsületes, jószívű és szeretere vágyó ember, aki ismeri mindenki ezt látja, csak éppen elűzi maga körül az embereket. Nem lehet neki egyszerű!
Mindenesetre puszi nélkül nem szoktam elengedni!
Előfordul, csildikém!
De, azt jegyezd meg, hogy soha ne feküdjetek le este haraggal... jó?
Hogy egy kicsit rózsaszínben lásd a világot!
Szép napot mindenkinek!
Ma elmentem a telefon szervízbe, mert elromlott az üzenet-rögzítőm. Előtte megbeszéltem, s mondta, hogy vigyem telefonostól. El voltam készülve, hogy sokba fog kerülni. Nagyon udvarias volt az ott dolgozó és pillanatok alatt kiderítette a hiba okát. Csak a tápegységet kellett kicserélni, az meg 1.600.- Ft volt. Ezt az összeget még ki lehet bírni. Úgy, hogy ma is jó napom lesz! Sőt, összerakta az alkatrészeket úgy, hogy még én is be tudtam üzemelni pillanatok alatt!
Igen, az árvíz aggasztja az embert, mert együtt érez velük. De, ha jó idő lesz, reméljük, hogy apadni fog...
Legyen nektek is sok sok apró örömötök!! s dudolgassuk ezt az aranyos kis éneket...
Jó reggelt!
Kávéhegyek....borult az idő....Emberrel összekaptunk...
DE Misike már nem lázas!!! Ehhez képest 5.45-kor felkeltett, azóta betyárkodik!
Áradó folyók mellett lakóknak, gáton levőknek küldök egy imát! Akinek van kedve csatlakozik?
De még milyen eszük-szívük van! Én a cicámon tapasztalom!
Örülök, hogy örültél!
Mindenkinek! Kibontotta sárga virágait az aranyeső! Ezt a méhecskék is észrevették ám! Csak úgy zengett a döngicsélésüktől a bokor környéke. Úgy világítanak virágjai a napfényben, hogy az ember lelke megtelik szeretettel.
Most egy kis meglepetést adok nektek. Nézzétek meg ezt az oldalt, amit ajánlok:
http://www.walko.sk/JKA/babamuzeum01.htm.
Ezt én fényképeztem, és kedves szlovák-magyar barátnőm rakta fel a bem.oldalára!
Ha valakinek kérdése van, szívesen válaszolok! A Boglárka unokám állandóan oda szeretett volna menni, s erre kitaláltam, hogy inkább igy megőrízzük, s inkább csak akkor megyünk, ha rossz idő, vagy tél van!
Kedves Hilda!
Tegnapi napon nekem is örömet szereztél a várról feltett képeiddel. Kb. 25 éve jártam ott a párommal, mi is a nehezebb úton mentünk fel... A táj gyönyörű volt akkor is. Köszönöm, hogy emlékezhettem. Ancsa
Mikor ideérkeztem csak "sikítozni" tudtam a csodálkozástól, amikor ember méretű muskátlik (otthon utált hortenziák!) és futómuskátli zuhatagok virágoztak télen..nyáron...a "kövirózsafélék" hihetetlen változatosságáról már ne is beszéljek!
Ha bekkukkansz ide: http://www.noklapja.hu/forumkifejt.php?forumid=84363
gyakrabban tettem-teszek fel érdekes képeket :-)
A kertemben most bimbózik az Aloe Vera, és egy másik aloe, amit megvert a jég és azért olyan fehér pöttyös. :-(
Kedveseim! 1 nap 24 óra, x 60 perc az 1440 perc csak egy nap. És most képzeljétek el, olyan sok perc áll az örömre, rendelkezésünkre. Hát akkor meg mi a csodának vesztegetnénk el belőle, a rosszra gondolással? az van akkor is, ha nem gondolunk rá, de minőségileg jobb a " Hál 'Istennek nem történt rosszabb" ra gondolni. Ezáltal, még a rossz sem rossz, mert nem adtunk neki energiát. Anikó
És Hildácska, feltelepítettem tegnap kedvenc képeimet, de valamiért az egész anyagom is ott volt mellette a gépemből, ezért letöröltem. Még nem tudom, hogyan kell szakszerüen képeket felrakni, de nem hagyom hogy kifogjon rajtam !!!! ugyanis én vagyok az Anikó, kinek kedve csudajó!
Jaj, drágáim, én annyira, de annyira szeretnék egy digitális fényképezőgépet! meg egy karórát is, és most ezekért imádkozom magamnak.
Ma egy kedves történetet hoztam nektek:
Az asszony középkorú volt, külseje unalmasnak tűnt a vidám tavaszi napfényben: barna szoknya, szürke kabát, fekete retikül. A körömcipője is régebbi divatú. A lába viszont formásabb volt, mint sok huszonévesé, akik az övénél könnyedebb, gondtalanabb léptekkel siettek tova. Az öregúrban már volt néhány szalonspicc, mikor utána kiáltott:
Kapcsolódó képek:· kapcsolódó kép 1.- De szépen kopog a cipőd, mintha a Váci utcán mennél. És hozzá megvan a járásod is. Ejha, gratulálok!
Az asszony pedig nem bánta sem a tegezést, sem a kéretlen közeledést. Mosolyogva libbent el, s arcát szinte megszépítette a bók, amit egy ismeretlen férfitől kapott.
Szia, flajar!
Nagyon szép kis babád van. Az én lányom is annyi idős, mint te. Pedig örülhetne édesanyád, hogy ilyen aggódó, kedves lánya van, mint te.
Az pedig nem jó dolog, hogy csak a szürkeséget látja maga körül. Előbb- utóbb rá kellene jönnie, hogy vannak az életben szép, és tartalmas dolgok, csak észre kellene vennie. Nem tudom elhinni, hogy csak a dohányzás van az életben neki. Ott ez a gyönyörű gyermek is. Nekem például négy unokám van. 10, 5, 6, és 6 hónaposak. Minden korosztályból szinte. Mindegyiket másképpen, másért szeretem. Az egyik szeret kirándulni, s boldog, ha beülünk az autóba és megyünk túrázni, megismerni az ismeretlent....
Reméljük, hogy ha a gyermeked nagyobb lesz, akkor megváltozik édesanyád véleménye is.
Sziasztok!
Olyan jó olvasni, hogy vannak ilyen nagymamák! Persze nem csak nagymamák, bárki, aki tud örülni kis dolgoknak is! Azért a nagymamákat hangsúlyoztam, mert édesanyám (háromszoros nagymama) jutott eszembe, aki csak a szürkeséget látja maga körül. Szívbeteg és dohányzik. Amikor ezt a szemére vetem, és "ostorozom", hogy jobban vigyázhatna magára, képes azt mondani, hogy nem hajlandó leszokni, mert csak ez az egy öröme van az életben. Én meg ettöl kiakadok teljesen, és sorolni kezdek egy csomó mindent, aminek szerintem örülni lehet az életben pl.: az unokái, vagy mi, a lányai és még 1000 dolog. És nem értem, ha másnak nem, hát miért nem tud örülni nekünk, a lányainak és az unokáinak! Mindig elmondom neki, hogy ez nekem milyen rosszul esik. Ilyenkor meglepödik, és elszégyenli magát. Persze a cigiröl nem mond le, pedig a közös idönkböl vesz ezzel el. Ki tudja mennyivel tovább élhetne! Sajnálom, hogy öt (nincs hosszú ö-m és ü-m, vmiért nem müködik) mindig úgy kell felrázni, hogy találjon valamit, aminek örülhet. Szerencsére én nem ilyen vagyok. Egészen apró dolgok is jókedvüvé tudnak varázsolni. Remélem ezt életem végéig meg tudom majd örizni.
Nagyon sok-sok örömet kívánok, kicsit és nagyot, de föleg jókor érkezöt mindenkinek!
fórumon. gótinagyit idézném:
A mosoly a legelegánsabb módja, hogy kimutasd a fogad fehérjét.
Örülök, hogy azért a régi fórumra is ellátogatsz. Magdi