Szeretnél értesítést kapni?

Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.

Engedélyezem Nem kérem
Gasztro

Valentin-napi vacsora, amit széttrollkodhatnak a gyerekek!

Valentin-nap máshogy. Együtt a család, főzzünk együtt! Persze ettől még celluxozhatsz szívecskéket a konyhapultra!

Gondoljunk bármit a Valentin-napról, simuljunk bele készségesen és cicamód a röpködő piros szívecskés hangulatba, vagy toljuk el magunktól, mint messzi földről érkezett konzummételyt, bárhogy is érezzünk, természeti relevanciája van.

Nem tudom, ti hogy vagytok vele, de megfigyelésem szerint, így tél végén, amikor már minden korai virág kidugta a hegyét, duzzadnak a rügyek, nyílnak a nagykabátok, és tavaszi szél vizet áraszt, na, ilyentájt az emberekbe is visszatér és pezsegni kezd az életkedv.

Ebből a szempontból a Valentin-nap ugyanolyan, mint a téli napforduló tájékára eső karácsony és hanuka: legyen mögötte bármilyen hit, vallás, életfilozófia vagy profán kereskedelmi haszon, nehéz lenne letagadni a természettel való szinkront és azt, hogy van mit ünnepelni. Nem véletlen, hogy nem celebrálunk semmit november közepén.

Szóval, ha akarjátok, utáljátok bátran a Valentin-napot, ha meg úgy érzitek, akkor szeressétek, lényeg, hogy közeleg a tavasz, amit meg lehet ünnepelni. Még akkor is, ha az élethelyzeted nem egészen harmonizál a Valentin-nap üzenetével, magyarul éppen nem állsz szerelemben senkivel. Van ez így, sőt lássuk be, életünk során szerencsére többször nem vagyunk szerelmesek, mint igen. Attól még lehet ünnepi vacsit rittyenteni a szeretteinkkel együtt, még az sem baj, ha a neveletlen gyerekeink széttrollkodják az egészet. Mert most nem gyertyafényes–romantikus, kis feketés Valentin-naphoz adunk ötleteket, hanem fesztelen, „együtt a család” típusú, jó hangulatú alkalomhoz. Persze, attól még celluxozhatsz szívecskéket a konyhapolcra, hogy megadd a módját.

A kiindulópont az, hogy mindenki érezze jól magát, az is, aki az ételért felelős. Tehát, ha ránk hallgatsz, nem fogod a fél napodat a konyhában sertepertélve tölteni, hanem elég egy röpke bevásárlást beiktatni, a többi pedig az asztalnál fog történni, együtt csinálja a család vagy a társaság. Ez is a koncepció része, ugyanis.

Crème brulée

Na jó, ehhez mégiscsak kell némi előkészület, legjobb, ha előző este összedobjuk, és akkor lesz ideje megsülni és kihűlni is. Cserébe viszont bőven kárpótol a móka, ami az asztalnál karamellizálás. Erről jut eszembe, ha nincs otthon, akkor kérjél kölcsön valakitől egy karamellizálópisztolyt, vagy vásárolj egyet. Nem drága, de jó szolgálatot tesz.

Tehát, ha napközben nem fogsz ráérni, akkor előző este kell elkészíteni az alapot. 4 adaghoz 2,5 deci habtejszínt felforralunk 1 deci tejjel és 10 deka cukorral, valamint egy rúd vaníliával. Utóbbit helyettesíthetjük a szokásos módon, és most nem a kristályvanillinre gondolok.

Elő a pisztollyal! (Fotó: Belső Olga) 

Amíg ez felforr, szétválasztunk két tojást, amiknek a sárgájára lesz csak szükség, meg hozzáütünk egy harmadikat egészben. Elkeverjük, majd szépen, lassan hozzácsorgatjuk, és gyorsan belekeverjük a tejszínes folyadékot.

Előveszünk egy tepsit, az aljára 2 centi mélyen vizet töltünk. Beleállítunk négy szuflés tálkát, amikbe szépen, testvériesen elosztva, betöltjük a folyadékot. Betoljuk a sütőbe, és nagyjából 70-80 percig sütjük 120 fokon. Akkor van kész, amikor nem rezeg a közepe, ha megrázzuk a tepsit.

A megsült krémeket kicsit kihűtjük, majd betesszük a hűtőszekrénybe.

Másnap kezdődhet a buli. Az asztalnál a krémeket megszórjuk jó vastagon cukorral, majd karamellizálópisztollyal rásütjük. Nálunk általában hatalmas üdvrivalgást vált ki, amikor először megfolyik a cukor. Mire mind a négyünké elkészül, eltelik vagy húsz perc, amit együtt tevékenykedve, nevetgélve töltött a család. Ha mind megvan, kiskanállal rituálisan betörjük a krémünk tetején a kemény karamellréteget, és hatalmas elégedettséggel bekanalazzuk az egészet.

Sünikenyér

Ez a fogás ugyan gasztronómiailag nem képvisel világörökség minőségű értéket, a népszerűsége azonban töretlen, a koncepció lényege pedig az, hogy egy tálból eszünk. Mármint deszkáról.

Bekapcsoljuk a sütőt 180 fokra. Fogunk egy cipót, legyen jó minőségű, kovászos! Háló alakban bevagdossuk a tetejét úgy, hogy átvágjuk a kérget és a bélzetet, az alját viszont egyben hagyjuk, különben szét fog esni. Az így keletkezett vágatokat először jól kikenjük fűszeres olvasztott vajjal (mehet bele hagyma, fokhagyma, snidling, petrezselyem, koriander, zsálya vagy amit mindannyian szerettek), majd sajtot teszünk bele. Minden vágatba kerüljön.

Betoljuk a sütőbe, és addig sütjük, amíg a sajt jól meg nem olvad. Közben megterítjük az asztalt, és elkészítjük a teát. Felnőtteknek bort nyitunk.

Mire ezzel kész vagyunk, meg is sült a cipónk, amit deszkán az asztal közepére helyezünk, és úgy forrón széttépjük, mint az orkok a zsákmányt. Ezt a fogást később is követelni fogják a gyerekek, úgyhogy most egy univerzális, ráérős hétvégi reggeli recepttel is gazdagabbak lettetek egyben.

Sült camembert

Végül kitunkoljuk az egészet. (Fotó: Pixabay) 

Ez már gasztronómiailag egy jóval kifinomultabb fogás, ugyanakkor az elkészítése az előbbihez hasonlóan egyszerű. Szükség lesz hozzá két személyenként egy guriga camembert sajtra, méghozzá a fadobozos fajtából, mert abban fog megsülni. A belső csomagolást levesszük, majd visszatesszük a sajtot a fadobozba. A tetejét megszurkáljuk késsel, és a lyukakba fokhagymát és friss zöldfűszereket tömködünk. Utóbbi elhagyható, sőt, ha felidézem, hogy az én gyerekeim mit szoktak szólni az ilyen „moszatokhoz”, maradjunk abban, hogy csak a felnőttekébe szurkálunk zöldfűszereket, és borsot is csak a szülők sajtjára tekerünk.

A gyerekek sajtját megkenjük olívaolajjal, a felnőttekére rázuttyintunk fél deci száraz fehérbort (a többit megisszuk a vacsorához), majd betoljuk a sütőbe és 180 fokon addig sütjük, amíg a sajt közepe teljesen folyékonnyá nem válik.

Közben megterítjük az asztalt, a gyerekeknek elkészítjük a teát (mi ugye borozunk), felszeleteljük a ropogós bagettet. Utóbbinak kulcsszerepe van: ezzel fogjuk kimártogatni az asztal közepére tett forró, folyékony sajtot a kérgéből.

Fondü

A fondüzés is egy igen hangulatos családi vacsoraprogram. Sajnos eredetileg ez is alkohollal kezdődik, innen is csókoltatom a svájci pásztorokat, akik mind száraz fehérborral, mind cseresznyepálinkával el voltak látva, ugyanúgy, ahogy többféle sajttal is. Utóbbi szakmájukból kifolyólag hihetőbb, mint az előbbiek.

Tehát, ha csak felnőttek vannak jelen, akkor a fondülábast belülről kikenjük fokhagymagerezddel, majd beleöntünk 3 deci száraz fehérbort. Hevítjük, hozzátöltünk egy feles cseresznyepálinkát, majd belekeverünk egy kiskanál kukoricakeményítőt, hogy szép, selymes legyen, bár szerintem ez elhagyható.

Ha viszont gyerekek is vannak, akkor mély sóhajjal tudomásul vesszük a tényt, hogy a tévképzetekkel ellentétben sajnos egyáltalán nem párolog el hő hatására az összes alkohol a borból és a pálinkából, és mivel szerencsére az ízét sem szeretik (még) a gyerekek, maradunk a citromlénél. Fontos ugyanis, hogy legyen valami savas közeg, ami szétcsapja a sajt zsírjait. Szóval, ha gyerekek vannak, citromlevet hevítünk, és abban keverjük el a keményítőt.

via GIPHY

Ha van célszerszámod, vagyis külön erre a célra alkalmas fondükészleted, akkor nyilván használd azt. Ha nincs, akkor sincs semmi baj, sima tűzhelyen is el lehet készíteni a sajtszószt, amit utána teamécses segítségével tarthatsz melegen az asztalon. Használd a fantáziádat, valamiféle keretet csak találsz otthon, amire biztonságosan rá tudod tenni a lábast.

Ha megvan az alap, jöhetnek a sajtok. Minél többféle, annál jobb, és lehetőleg eresszük el a trappistát, helyette kísérletezzünk bátran! A mozzarella például nem alkalmas fondünek, de a cheddar, a gruyère, a comté, a gouda, az appenzeller, és nyilván a svájci ementáli is, kiválóan.

A sajtokat először kénytelenek vagyunk lereszelni, majd folytonos melegítés mellett, apránként hozzáadjuk a folyadékhoz, kevergetjük. Négy személyre mintegy fél kiló sajtot érdemes számolni.

Legalább ilyen fontos eleme a fondünek, hogy mit fogunk mártogatni a sajtba. Lehetnek szikkadt kenyérfalatkák, zöldségek (rózsáira szedett brokkoli, répa), de akár héjában sült krumpli is.

Csokifondü

Csak a legelcsépeltebb képalá illik ide: nyami! (Fotó: Belső Olga) 

A legnagyobb boldogságot megfigyelésem szerint mégiscsak az okozza a gyerekeknél, ha a rendes étkezést átugorjuk, vagy a Valentin-napi programból kihagyjuk, és rögtön rátérünk az édességre. A csokifondü alapja a jó minőségű csokoládé, jé. Érdemes keverni az ét- és tejcsokikat, hogy egy nem is túl édes, de nem is túl keserű mixtúrát kapjunk, ami ráadásul folyik is, nem pedig csomósodik. (A simán tejcsoki általában nem olvad szépen, kivéve néhány, tényleg nagyon jó minőségűt.)

Mártogathatunk bele banándarabokat, aszalt gyümölcsöt (sárgabarackot, áfonyát, stb.), pillecukrot, és most már friss szamócát és áfonyát is lehet kapni – egyszer élünk! felkiáltással.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top