A magyar alapból húst eszik hússal, de azért így tavasszal mégiscsak feldereng valami a böjti időszakról. Mi is az, mi is az? – töpreng el az egyszeri, nem is igen vallásos halandó. Nem eszünk húst negyven napig, vagy valami ilyesmi. Mármint nem esznek a katolikusok. Vagy a keresztények, vagy hogy is van ez? És még azt is hozzáteszi, hogy „hát, én biztos nem bírnám ki”.
Mondjuk, nem is kell. Addig stimmel, hogy valóban a nagyböjtben járunk, de ez ma már a katolikusoknak sem jelent végig hústalanságot. Érdekesség: ma már csak nagyböjt péntekjein kell tartózkodni a húsevéstől, emellett van kettő, úgynevezett szigorú böjti nap: a hamvazószerda és a nagypéntek, amikor csak egyszer szabad enni, és nyilván akkor sem húst. A protestáns egyházakban meg még ekkora önmegtartóztatást sem kíván a húsvét előtti időszak – és akkor táplálkozásilag meg is lennénk ezzel a nagyböjt dologgal.
Ha véletlen maradt volna egy kis hiányérzet, (ennyi???), az nagyon helyes, a helyzet ugyanis az, hogy a böjt valóban nem az evésről vagy nem evésről, hanem a bűnbánatról, a lelki megtisztulásról, a lemondásról szól. Annak pedig csak a fizikai leképezése, hogy pont húst nem eszik a böjtölő.
Ezért is egyre elterjedtebb, hogy a húsról való lemondás helyett valami mást áldoznak fel: van, aki a telefonja nyomkodását függeszti fel nagyböjtben, van, aki nem vásárol ruhákat, vagy nem mond rosszat másokról, nem panaszkodik, és még adhatnám az ötleteket, de nem fogom, mert mindenki maga tudja, hogy mi a gyengéje.
Persze a húsevés felfüggesztése – akár csak egy-egy napra – sem rossz ötlet, főleg, hogy az utóbbi időben kissé mintha túlnépesedett volna a Föld. A hús megtermelése viszont extrán igénybe veszi az erőforrásokat, a szén-dioxid-kibocsátása pedig sokszorosa a növénytermesztésének. Csak néhány példa: egy kiló marhahús előállítása nagyjából 29 kilogramm szén-dioxidot ereszt a légkörbe, egy kiló cheddar sajté majdnem 13 kilót, egy kiló sertéshúsé 6 kilót, míg ugyanannyi zabpehely megtermelése 0,3 kilogramm szén-dioxid-kibocsátással jár. A répáé meg csak tíz dekával.
Oké, nem kell most döntened, hogy melyiket választod, én simán megértem, ha másképp látsz kívánatosnak egy félig átsült marhasteaket, mint harminc deka párolt répát. De azért a kettő között is van élet, és nem is rossz!
Rám például azt mérte az élet mint nagy tanítómester, hogy elég jól kikupálódtam húsmentes ételek készítéséből. E mögött nem kell valami ördögi összeesküvést vagy sanyarú sorsot vizionálni, egyszerűen a hétköznapokon annyira vagyok előrelátó a kaját illetően, mint az őserdő mélyén vígan ugrándozó kismajom: csak akkor jut eszembe, hogy főzni kellene valamit, amikor megéhezem. Na most húsz perc alatt (ennyi idő alatt halok éhen, na jó, nem) nem lehet panírozni, jól átsütni vagy puhára főzni a húst. Húsz perc alatt az ember valami hús nélküli kaját dob össze. A csavar ott van a dologban, hogy főzni is és enni is szeretek, úgyhogy a vajas pirítós meg a túrós tészta általában nem opció ebédre.
Jöjjenek tehát a hús nélküli kedvenceim, nemcsak böjti időszakra.
Arab padlizsánpörkölt
Arab padlizsánpörkölt (fotó: Pixabay)
Kalória alig van benne, az íze viszont maga a csoda, elkészíteni meg pont húsz percig tart.
Apróra vágunk egy fej hagymát, olajon megdinszteljük. Közben kockákra vágunk két-három közepes padlizsánt, rádobjuk a hagymára, megforgatjuk. Megszórjuk arab fűszerkeverékkel (vagy római kömény, fűszerpaprika, fokhagymapor, fekete bors, koriandermag, kakukkfű, szegfűszeg, fahéj és mustármag 1:1 arányú keverékével), adunk hozzá még egy gerezd zúzott fokhagymát, egy paradicsomot feldarabolva, egy marék mazsolát, ha van, apróra vágott mentalevelet és petrezselyemzöldet. Sózzuk.
Felöntjük vízzel, és addig főzzük, míg a padlizsán meg nem puhul. Kuszkuszt adunk hozzá a szokásos módon elkészítve: tálba szórjuk, sózzuk, kétszeres mennyiségű forró vízzel leöntjük, lefedjük, öt perc múlva kész. Bulgurral és rizzsel is finom, csak az nem biztos, hogy elkészül annyi idő alatt, mint a főételünk.
Túrófasírt
Túrófasírt
Ez is saját találmány, salátához, főzelékhez, párolt zöldségekhez nagyon finom feltét, és pillanatok alatt kész.
Személyenként tíz deka túróhoz adunk egy tojást. Sózzuk, reszelünk hozzá kevés parmezánt, teszünk bele fél gerezd fokhagymát és petrezselyemzöldet. Botmixerrel simára dolgozzuk, közben egy serpenyőben vaj-olaj keveréket hevítünk. Evőkanállal halmokat rakunk a masszából a forró serpenyőre, lenyomjuk. Amikor az egyik fele megsült, megfordítjuk, a másik felét is megsütjük, kész is vagyunk.
Aglio olio pepperoncino
Mutass ennél gyorsabbat! (Fotó: Pixabay)
Ami annyit jelent, hogy fokhagymás-olajos-csilis spagetti. Olasz alapétel, vagyis pont annyira egyszerű, mint amennyire elképesztően finom. Megfőzöm a spagettit a használati utasítás szerint. Durumtésztáról beszélünk, nem a helyi nyolctojásosról, értelemszerűen. Amikor kész, leszűröm. Serpenyőben kevés olívaolajat hevítek, rádobok néhány gerezd apróra vágott (vagy zúzott) fokhagymát, és éppen csak megfuttatom rajta, majd az egészet rázuttyintom a tésztára, összekeverem. Tányéron sózom, reszelek rá parmezánt és vagdosok rá csilipaprikát ízlés szerint. Ennyi, a magam részéről itt intettem búcsút a paradicsomos tészták világának. Ez sokkal finomabb.
Indiai lencse
Indiai lencse (fotó: istock)
A hüvelyesekben az a jó, hogy gabonával kiegészítve teljes értékű fehérjéhez jutunk, így aztán a vegánoknak is az egyik kedvenc étele. Szólok, hogy ugyanezt az ételt nyugodtan elkészítheted konzerv fehér babból vagy csicseriborsóból is, úgyis a fűszerezés a lényeg. Természetesen a lencse is konzerv lesz, hogy beleférjünk a húsz percbe.
Egy közepes fej hagymát megdinsztelünk olajon, rádobunk egy evőkanál lisztet, kicsit megpirítjuk, majd jön egy-két gerezd zúzott fokhagyma. Erre öntjük rá a nagy konzervdoboznyi lencsét, némi hámozott paradicsomot (vagy szezonban frisset, de a passzírozott paradicsom is megteszi, ha nincs más.). Sózzuk. Belefacsarjuk egy fél citrom levét, utánaküldjük a héját is az íze kedvéért. Fűszerezzük római köménnyel, szárított gyömbérrel, adunk hozzá mentalevelet és egy evőkanál cukrot is. Ha ellenzed a cukrot, kihagyhatod, de szerintem nem érdemes, ebben az ételben helye van ugyanis.
Pirítóssal mártogatva fogyasztjuk.
Neked mi a kedvenc húsmentes ételed? Süti nem ér!
