– Mi legyen az ebéd?
– Nem tudom, mindegy.
– Zúzmarás békabecsinált jó lesz?
– Ja, azt pont nem szeretem.
– Akkor mit szeretsz?
– Mindent, csak azt nem.
– Pörkölt krumplival?
– Nem lehet valami más?
– Hát akkor legyen legényfogóleves.
– Jó, de én akkor csak desszertet eszem.
Ha valaki másnak főz, nem árt, ha a szakácsvéna mellett kötélidegekkel is megáldotta a Teremtő, mert nem lesz könnyű dolga az életben, ezt előre borítékolom – sőt bizonyítékul rögtönöztem is az előbb egy igen jellemző párbeszédet a családtagokkal, úgy is mint szakácstudományunk haszonélvezőivel. Mert hát van az úgy, hogy előbb-utóbb elfogy az ihlet, és akkor a háziasszony felteszi a kérdést a családnak: mi legyen az ebéd?
Persze az ilyesmit mindig ügyesen vattába csomagoljuk: úgy teszünk, mintha szívük és ízlelőbimbójuk leghőbb vágyát akarnánk teljesíteni, amiről nyilván szó sincs, egyszerűen csak nem tudjuk, mihez kezdjünk.
Hát, most szólok, hogy az ilyen kérdésekből még soha semmi jó nem sült ki, teljesen hiába várunk értékelhető választ.
Vagy valami ordas hülyeséget mondanak, mondjuk hogy tekerjünk makit, mi meg rohangálhatunk nori lapért meg wasabiért fél napig, hogy aztán a végén ne egyék meg, vagy azzal jönnek, hogy süssünk aranygaluskát. Akkor mondjuk rohangálni legalább nem kell fél napig, galuskákat szaggatni viszont igen, amitől megint nem vagyunk semmivel sem beljebb. Ráadásul az aranygaluskát ugyan megeszik, de az meg azért nem az egészséges és tápláló étkezés csimborasszója, lássuk be.
Fotó: Getty Images
Amikor feltesszük az ominózus kérdést, valami olyasmire gondolunk, ami nem rántott hús sült krumplival, szóval van benne némi fantázia, ugyanakkor nem kell érte fél napot a konyhában állni, vagyis pikk-pakk elkészül, és mégis mindenki megeszi. Szerencsére, pontosabban a Google-nek köszönhetően mi már tudjuk, hogy nagyjából mit szeretnétek főzni ilyenkor, vagy legalábbis azt, hogy milyen ételekre kerestek rá tavaly Magyarországon a legtöbben.
Egy évvel ezelőtt egyébként könnyű dolgunk volt, mert egy szuper menüt tudtunk összeállítani a keresésekből: frankfurti levest és rizskochot szerettek volna készíteni a legtöbben. Ezzel szemben 2019-ben már nem konkrét ételekre kerestek az emberek, hanem alapanyagokra.
A győztes így a csirkemell és a medvehagyma lett,
a harmadik legnépszerűbb étellel kapcsolatos keresés pedig a tiramisu.
Nos, ezzel szerencsétek van, csirkemelles és medvehagymás recepteket ugyanis bőven írtunk nektek, és kimondottan jók és izgalmasak is vannak köztük. A csirkemell jó alapanyag (főleg, ha nem a hat hét alatt vágáséretté hizlalt, ketreces brojler csirkéből származik, hanem a természetes igényei szerint élő, kint kapirgáló állatból van az a mell): szinte teljesen zsírtalan, hamar átsül, és nagyon könnyű vele dolgozni. Nézzük tehát a legjobb csirkemell-receptjeinket!
Jambalaya
A jambalaya egy karibi rizses húsféleség, fűszeres, kolbászos, csirkés, és van még benne rák is, de azt nyugodtan ki lehet belőle hagyni. Nálunk az utóbbi idők egyik nagy felfedezettje, mindenki imádja (mégis, mit lehet rajta nem szeretni?), ráadásul a különleges ízét adó cajun fűszerkeverékkel egy csomó más ételt is izgalmassá lehet tenni. Gyakorlatilag elronthatatlan étel, ugyanakkor rendkívül tápláló és finom.
Jambalaya (Fotó: iStock)
Mandulás pirított csirkemell
Ez egy Váncsa István-recept az Ezeregy recept című szakácskönyvből, és imádtuk. Nem túl bonyolult elkészíteni, sőt inkább egyszerűnek mondanám, a lényeg, hogy legyen otthon jó sok vaj, szeletelt mandula meg száraz fehérbor, ugyanis ezek adják a mandulás pirított csirkemell ízének az alapját, amiből rossz dolog már biztos nem sülhet ki. Aki meg szereti a mandula ízét és állagát, annak kimondottan ajándék. Eszközigénye nagyjából egy serpenyő, különösebb konyhai tudást nem igényel, bárki bátran belekezdhet, és villoghat vele egy nagyot a család, sőt a vendégek előtt.
Csirkés-pestós tészta
Nagyjából fél óra a munkaigénye a csirkés-pestós tésztának, annyi is csak azért, mert én frissen készítettem a pestót is, sőt ebben a fél órában már a bazsalikomszüret is benne volt. Ha ezeket a lépéseket átugorjuk, és kész pestót használunk, nagyjából annyi ideig tart elkészíteni ezt az ételt, míg a tészta megfő. Fő összetevői: pennetészta, zöldbab, csirke, tejszín és pesto – és tessék, itt a válasz, hogy miért a csirkemellre kerestek tavaly a legtöbben: mert húsz perc alatt lehet belőle rendes vacsorát vagy ebédet készíteni.
Távol-keleti csirkés receptek
A csirke ugyebár nemcsak a mi kedvencünk, hanem Ázsiában is lelkesen főznek belőle. Ez a gyűjtemény három receptet tartalmaz, egy kínai édes-savanyú csirkét, egy thai zöld currys csirkelevest és egy kókusztejes csirkecurryt. Mindhárom közös jellemzője (azon kívül, hogy ázsiaiak), hogy a hozzávalókat egy közepesen felszerelt szupermarketben simán be lehet szerezni, az időigényük pedig mindent egybevetve szintén nem több húsz percnél. Elő az evőpálcikákkal!
Csirkés szendvicskrém
Végül pedig egy remek ötlet, hogy mi legyen a megmaradt sült csirkemellel – mert hát van az úgy, hogy kissé elszámoljuk magunkat, és ilyenkor jól jön a kreatív maradékfelhasználás. Néhány egyszerű hozzávaló, egy turmixgép, és pillanatok alatt kész a szupergyors csirkés szendvicskrém.
Fotó: iStock
* * *
Térjünk is rá a medvehagymára. Ilyenkor januárban már úgy teszünk, mintha hamarosan itt lenne a tavasz, pedig annak az első jele nem a hóvirág, hanem a medvehagyma. Rutinosaknak már megvan a saját lelőhelyük, urbánus rutinosak pedig tudják, hogy melyik polcon kell keresni a szupermarketben. Nos, erre azért még várni kell jó pár hónapot, de tudás nem vész el, mutatjuk a legjobb medvehagymás receptjeinket.
Részemről egyébként a legjobb módja a medvehagyma felhasználásának, ha ráfektetjük a szendvicsre, és nyersen megesszük, eggyel cizelláltabb megoldás, ha laskára vágjuk, megfuttatjuk vajon és palacsintába töltjük. De azért még van egy s más a tarsolyunkban.
Medvehagymás-camembert-es tojáskrém
A medvehagyma nem tűri jól a feldolgozást, és alaposan el lehet szúrni az ízesítését. Ha tehát van egy jó receptünk, azt becsüljük meg nagyon, és készítsük el, amint a rövidke szezon megengedi, aztán eresszük el, viszlát jövőre. A medvehagymát lágy sajtokkal és tojással keverni határozottan jó ötlet, utána pedig kenhetjük, amire csak szeretnénk.
Medvehagyma-krémleves
Bevállalósoknak és a krémlevesek kedvelőinek itt egy medvehagyma-krémleves recept. A tejszín, az alaplé és a többi hozzávaló minden bizonnyal meglágyítja a medvehagyma ízét, szóval ne féljetek tőle, próbáljátok ki, nem fogjátok megbánni.
Medvehagymás pogácsa
És hát, persze, tudom én, hogy végig erre vágytatok: a medvehagymás pogácsa receptjére. Pogácsából vannak egyszerűek és vannak bonyolultak, amik fél napig készülnek. Annyit mondok, hogy ez nem az előbbi kategóriába tartozik: keleszteni kell kétszer is, amit persze el lehet linkelni, csak akkor nem lesz olyan szép a végeredmény. Viszont mindenképpen finom.
* * *
Jöjjön is a desszert! A tiramisu egy olasz édesség, aminek fő összetevői a babapiskóta (savoiardi), a mascarpone, a kávé, és van még benne tojássárgája, de azt ki is lehet belőle hagyni, ha tartunk tőle, mert megsütni viszont nem kell. Kábé negyed óra alatt kész és isteni finom. Mutatjuk is a recepteket, mert nyilván ennek is ezer változata van a gyümölcsöstől a bonbonig.
Fotó: iStock
Eredeti tiramisu
És még két verzió: egy olyan, ami egyáltalán nem tartalmaz tojást (szalmonellától rettegők, előre!), a másik pedig még kávét sem, csak gyümölcsöket. Szerencsére mindegyik elképesztően finom, és további jó tulajdonságuk, hogy mindenki kiválaszthatja a neki valót, akár alkoholt nem fogyaszt, akár koffeint. Az mondjuk baj, ha lisztet meg cukrot sem, mert anélkül nincs babapiskóta.
Tiramisubonbon
Ez egy szokatlan megközelítése a tiramisunak, de mindenképpen van létjogosultsága. Ha például vendégeket várunk, nagyon kényelmes egy-egy falatot bekapni belőle, és nem kell küzdeni a tányérral és a villával, hogy jaj, hova tegyük, amíg innánk egy kortyot. Elkészíteni kicsit tovább tart, cserébe csinos dobozban ajándékba is adható.
Remélem, sikerült eltalálni az ízléseteket, sőt mondjátok nyugodtan, hogy tulajdonképpen ezeket a recepteket kerestétek egész évben, mármint tavaly.
