Nem tudom, más hogy van vele, de amióta a feje tetejére állt a világ és kiestünk a napi rutinból, gyakran elszámolom magam, és csak reggel jövök rá, hogy úristen, nincs itthon egy falat kenyér sem. Mivel mostanában nem egy életbiztosítás az utcára meg boltokba járni, az ilyesmit (is) inkább megoldom házon belül, és gondolom, ezzel nem vagyok egyedül. Mármint megoldom, ha el nem felejtem.
A kedvenc házi kenyér receptem persze a ciabatta, amit este pillanatok alatt bekeverek, reggel meg, mire elkészülök, ki is sül, ráadásul rendkívül takarékos, mert egy csomag szárított élesztő négy veknire is elég. Csakhogy, ha este elmaradt a tészta bekeverése, reggel már hiába jut eszembe, sőt,
reggeli idő előtt fél órával már az összes élesztős tészta ki van lőve.
Tehát, olyan kenyérreceptet kerestem, amiből valami kenyérféle lesz, de nem kell hosszú percekig dagasztani, keleszteni, és nem kell elővenni a gyúródeszkát meg a sodrófát sem. Nem tudom, más hogy van vele, de én a reggeli kávém előtt még a reggeli kávémat sem tudom elkészíteni, úgyhogy szó sem lehet reggel semmiféle gasztronómiai bravúrról, csak a legegyszerűbb megoldásról.
A legjobb megoldás, ha reggel derül ki, hogy nincs otthon kenyér (Fotó: Belső Olga)
Ez lett a sütőporos kenyér, ami tényleg viccesen kevés munkával készült: az első sokktól a friss és illatos lepényig fél óra telt el. Kicsit félve tettem az reggelizőasztalra, de az eredmény abszolút meggyőzött: a családom nem győzte dicsérni. Kívül ropogós, belül puha, az íze csodás – az utolsó darabig elfogyott.
Kenyérrecept élesztő nélkül
Hozzávalók
- 40 dkg liszt
- fél cs. sütőpor
- 1,5 teáskanál só
- 2 evőkanál joghurt
- 2,5 dl víz
Elkészítés
- A hozzávalókat bedobálom a dagasztógépbe és pár perc alatt homogénre dagasztom.
- Előmelegítem a sütőt 220 fokra. Kibélelek egy sütőlapot sütőpapírral. A tésztából nedves kézzel darabokat tépek, ezeket egyenként kihúzgálom-nyújtogatom valami kerekre hasonlító, de inkább amorf alakúra. Ahogy sikerül, ez itt nem a Pékek Országos Szépségversenye.
- Betolom a sütőbe, teszek be egy kis fazékban vizet is, hogy gőzben süljön.
- Látszik, hogy mikor van kész: amikor úgy néz ki, mint a képen, de nagyjából 20-25 perccel számoljunk.
Mire végzünk a reggeli készülődéssel és megterítjük az asztalt, kész is a belül puha, kívül ropogós, isteni lepénykenyér.
