Húzzál maszkot, Péter, menjél át a Farkasékhoz és kérjél tőlük orgonát, most azonnal! – kértem meg szépen a férjemet Whistler mamájának a stílusában, aztán kacagtunk csilingelve. Péter persze nem húzott maszkot és nem ment át, de amíg én viszont igen, kipakolta a bevásárlást. Farkasék, a szembeszomszédok, jó fejek, adtak is orgonavirágot a kertjükből.
Orgonából speciel még sosem főztem szörpöt, ami teljességgel érthetetlen, mert nagyjából minden más növényből már igen, ami nem mérgező. Gyakran forgatom ezért az információért a Wikipédia megfelelő szócikkét, fő a biztonság, de az orgona egyáltalán nincs rajta a toxikus növények listáján, semelyik részével, megnyugodhatunk. Jó az ilyesmit tisztázni, mielőtt megkóstolunk valamit.
Rózsaszín orgonaszörp
Egyébként nem is a remélt orgonaíz miatt, hanem a gyönyörű színéért szerettem bele az orgonaszörp-projektbe. Valamiért különösen vonzódom a színes fűszerszörpökhöz, lehet, hogy azért, mert teljességgel lehetetlen küldetésnek tartom elérni. Ha jobban belegondolunk, mindegyik ugyanolyan sápadt árnyalatú, a mentaszörp: vízszínű, a bodzaszörp: sárgás vízszínű, a fenyőrügyszörp: zöldes víz színű, egyedül a levendulaszörp képes enyhe rózsaszínt ölteni, de az is csak akkor, ha a helyes technológiával készítik. Ezzel szemben az orgonaszörp mindig rózsaszín lesz – feltéve persze, hogy nem fehér, hanem lila orgonával próbálkozunk.
Az elkészítése nagyon egyszerű: leszemezzük a virágokat, vigyázunk, hogy zöld ne kerüljön bele, mert attól keserű lesz. Lemérjük a térfogatát, ez nagyon fontos a recept szempontjából, adunk hozzá vizet, cukrot, savanyítjuk, felforraljuk és kész is a szörp.
Házi tesztelőink (a család) szerint leginkább az orgonamézre hasonlít a szörp íze, de hát ez nem akkora csoda: virág+cukor=méz. Ha kell, csavarj még bele citromlevet. Szép üvegbe töltve anyák napi ajándéknak is nagyon kedves, tekintve, hogy ez itt egy csokor orgona fogyasztásra készen.
Orgonaszörp
Hozzávalók
- x dl lila orgonavirág
- ugyanannyi dl cukor
- ugyanannyi dl víz
- és annyi citromsav, hogy jó íze legyen. 3 dl orgonához nagyjából 1 mokkáskanál citromsav ad jó eredményt, de tessék kóstolgatni!
Elkészítés
- Az orgonavirágot leszemezzük a szárról. Nem egy nagy munka, főleg, ha nem hektószám szeretnénk szörpöt készíteni, hanem mondjuk egy üveggel.
- Lemérjük, majd egy fazékba tesszük. Hozzáöntünk ugyanannyi deciliter cukrot, és szintén ugyanannyi vizet. Elkezdjük főzni, hozzáadjuk a citromsavat is, majd csodálkozunk, hogy milyen szépen kioldja az orgona színét.
- Felforraljuk, közben a virágok összeesnek. Ekkor üvegbe szűrjük. Ha tartósítani a szeretnénk, akkor a lezárt üveget állítsuk óvatosan fejre egy pár percre, csomagoljuk újságpapírba és tegyük be az ágyneműk közé, dunsztba. Amikor kihűlt, mehet a kamrapolcra.
Ha meg szeretnénk inni, akkor értelemszerűen nem kell kidunsztolni, viszont érdemes hűtőben tárolni és egy-két héten belül elfogyasztani, mert bár a cukor, a citromsav és a forralás is tartósít valamennyire, csodát ne várjunk.