nlc.hu
Gasztro

Nagy növényi tej teszt

Nagy növényi tej teszt: Nem indul a mandula, a zab elől végez

Melyik alternatív tej a legjobb a kávéba? Csak marketingfogás a növényi italok barista verziója?

Vannak, akik szerint a kávé csakis feketén jó, de a világon átlagosan a kávék 61 százalékába kerül valamilyen tejszármazék (ebbe a tejszín vagy éppen a tejpor is beletartozik), Magyarországon pedig ez az arány még magasabb, 81 százalék. És ez nem teljesen új hóbort, Johan Nieuhof holland utazó 1660 körül úgy gondolta, hogy ha a teába lehet tejet tenni, akkor biztosan lehet a kávéba is. Az 1700-as években már a franciák is előszeretettel fogyasztották reggeli mellé a tejjel felütött kávét, és ekkor terjedt el a bécsi kávézókban a kapucinus barátok csuhájáról elnevezett kapucíner. Az olasz cappuccino, ami abban különbözik az előbbitől, hogy nem tejszínhabbal, hanem tejhabbal készül, csak jóval később jelent meg, és az 1930-as években lett igazán népszerű a presszógépek terjedésének köszönhetően. A lattéra pedig az 1950-es évekig kellett várni, ekkor találta fel a kaliforniai Berkeley-ben lévő Caffe Mediterraneum baristája, Lino Meiorin.

Mindez szép és jó, de sajnos a tej nem mindenki számára opció, becslések szerint 10-15 százalék a laktózérzékeny emberek aránya az Európai Unióban, de Magyarországon akár 20-30 százalékra, vagyis 2-3 millió főre is tehető azoknak a száma, akiknek szervezetéből hiányzik a tejcukrot lebontó laktáz enzim (Kínában ez az arány 93 százalékra tehető). Itthon a lakosság döntő része nincs tisztában saját felszívódási zavarával, mégis egyre többen válnak tudatossá a problémára, és választanak laktózmentes termékeket vagy növényi alapú tejeket. Utóbbiak a vegánok, a növényi alapú étrendet követők és a tejfehérje allergiások számára is ideálisak lehetnének, csakhogy van egy nagy bökkenőjük is: a bolti termékek állaga rendszerint túl híg, és ízük is hagy némi kívánnivalót maga után. Bár egy felmérés szerint 2012-től 2018-ig a világon 61 százalékkal nőtt a növényi tejet fogyasztók száma, a bolti termékek popularitása nem feltétlenül fantasztikus ízélményüknek köszönhető, hanem inkább kényszer szülte választásnak.

De melyiket veszik a legtöbben? Egy 2019-es felmérés szerint egyébként a kókuszital a legismertebb (75%) és legnagyobb arányban fogyasztott (17%) növényi italfajta, de ha a heti rendszerességű fogyasztást nézzük, akkor a kókusz-, a mandula- és a rizsital fej-fej mellett haladnak, és a szójaital ismeretségben hiába vetekszik a rizs-, és a mandulaitallal (66-69%),  jóval kevesebben fogyasztják.

Növényi tejek tesztje

Fotó: Hámori Zsófia

Ugyan a köznyelvben gyakran hívjuk ezeket tej pótlására szolgáló, de nem állati eredetű italokat növényi tejnek, fontos tudni, hogy hivatalosan ez az elnevezés nem helyes. A 1234/2007/EK rendelet szerint a „tej” szót az állati eredetű tejekre szabad ráírni és a „tejtermékek” a kizárólag tejből származó termékek, amelyekhez csak az előállításukhoz szükséges anyagok adagolhatók, feltéve, hogy ezeknek a használata nem a tej bármely alkotóelemének teljes vagy részleges helyettesítését szolgálja. Persze vannak kivételek, még a növényi italok között is, ez pedig a kókusztej, de a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége szerint a jobb a„kókusztej-ital” megnevezés.

Zöld kávé

Vannak olyanok is, akik számára az is fontos, hogy fogyasztásukkal mennyit ártanak a környezetnek, és ez is egy szempont, amikor bevásárolni indulnak. A növényi italok vagy alternatív tejek között is lehet sorrendet felállítani. A Tudatos Vásárlók egyik cikke szerint vannak, akik szerint a zabtej az egyértelmű győztes, de olyan források is, melyek legjobb választásnak a mandulatej tűnik, a legrosszabbnak pedig a rizstej. Utóbbival az az egyik fő probléma, hogy vízzel árasztják el a rizsföldeket, hogy meggátolják a gyomnövények növekedését, ám a vízben élő mikrobák lebontják az ott található organikus anyagokat, ezzel pedig metánt állítanak elő, a metán pedig köztudottan üvegházhatású gáz.

Rendben, de akkor a zab vagy mandula, mandula vagy zab? Bizonyos szempontok szerint zab és a mandulatej fej-fej mellett halad. Más területeken azonban a mandulatej sajnos előretör. A mandulafa ugyan nem igényel sok vizet a túléléshez, ám ahhoz, hogy igazán jó termést hozzon, lényegesen több vízre van szükség. De mennyi az annyi? Egy liter mandulaital elkészítéséhez összesen 371 liter vízre van szükség, míg a rizsnél ez 270 liter, a zabnál 48 liter, a szójánál 28 liter. És ott van még az állatok kizsákmányolása. A világ élelmiszernövényeinek mintegy 75%-a beporzást igényel, és a gyümölcsösök extra stresszt jelentenek a beporzók számára, mivel a mézelő méheket két hónappal korábban ébresztik fel téli álmukból, hogy beporozzák a virágzó fákat. A fákra frissen permetezett növényvédő szerek és rovarirtók veszélyeztetik ezeknek a létfontosságú beporzóknak az egészségét, amelyek populációja már most is erősen csökken, írja a Treehugger.

A koncepció

A növényi itallal inni a kávét egyrészt azért nem könnyű műfaj, mert nehezebb például habosítani, nem egyszer fordult elő, hogy egy barista elnézést kért, amiért zabtejből nem sikerült olyan szép latte artot készíteni, igaz, nem lehetetlen küldetés, egyre több helyen kapjuk már így az alternatív tejes kávékat. Bár tegyük hozzá, vannak kávéimádók, aki ettől nyugodtan eltekintenek, a lényeg az, hogy finom legyen az ital. Meglátva ebben a lehetőséget persze számos növényi tej gyártó kijött már barista változattal, így gondoltuk, egyrészt összehasonlítjuk, van-e érdemi különbség a sima, illetve a barista verzió között, másrészt teszteljük, melyik növényi tej pótolhatja leginkább a tehéntej ízét, állagát, és dobja fel reggeli kávénkat.

Növényi tejek tesztje

Fotó: Hámori Zsófia

A kísérletet vakon végeztük a DM-ben és a Rossmannban is kapható, éppen készleten lévő alternatív tejekből, szimulálva egy hétköznapi fogyasztó vásárlási szokásait, akinek se ideje, se lehetősége nincsen, hogy levadássza a netről a méregdrága növényi specialitásokat, vagy saját maga által vásárolt alapanyagokból otthon készítse el a kávéba való növényi italt. A paletta nagyobb, mint amennyit egy tesztbe bele tudtunk volna sűríteni, ezért igyekeztünk minden növényi tejből egy sima és egy barista verziót szerezni, lehetőleg ugyanattól a márkától, és kontrollként bekerült még két versenyző, egy mindenhol kapható márka direkt kávézáshoz ajánlott zabitala, illetve az egyik diszkontlánc rizsitala a kolléga kedvéért, aki főként rizses alternatív tejjel issza a kávéját. 

A vakteszt során tehát nem tudtuk, milyen márkát, sőt azt sem, milyen fajta növényi tejet próbálunk épp, így míg többet közülük egészen könnyen beazonosítottunk, akadt olyan is, aminek még csak a fajtáját sem találtuk el. A tesztet négyen végeztük, mi ketten, a cikk írói, a fotósunk, Hámori Zsófia és Lóránt Zoltán kávéház-tulajdonos, barista, aki szakértelmével segített nekünk a tejhabosításban és az ízek közötti eligazodásban. Igaz, ő úgy tartja, minél több tejet teszünk a kávéba – legyen szó tehéntejről vagy növényi tejről –, annál jobban térünk el a kávé lényegétől, és vágyunk inkább egy jó desszertre, mint egy csésze feketére. „Kávé helyett ilyenkor inkább egyél egy tiramisut” – tanácsolja Zoltán, aki maga is tapasztalta, hogy egyre növekvő trend a növényi tejes kávé, igaz, még mindig többen kérik tehéntejjel a napi koffeinadagjukat. „Tapasztalataim szerint körülbelül 40 százalék issza tej nélkül, és 60 százalék fogyasztja tejjel, például latteként vagy cappuccinóként a kávét, ennek a 60 százaléknak legfeljebb 20 százaléka kéri növényi tejjel, vagyis összességében 100-ból úgy 10 ember. A legtöbben zabbal vagy rizzsel innák a kávét, de mindig elmondjuk, a rizstejet nem tudjuk jól habosítani” – vetíti is rögtön előre.

Növényi tejek tesztje

Lóránt Zoltán (Fotó: Hámori Zsófia)

A növényi italadagokat tehát előre kimérjük, és ha egy fajtából van barista és sima verzió is, számot is kapnak. Habosításhoz mellőzzük a profi kávégép tejhabosítóját, és igyekszünk olyan eszközöket használni, amelyek a háztartásunkban is megtalálhatóak, vagy 20 ezer forint alatt könnyen beszerezhetőek. Így kerül elő a köpülős-nyomós, valamint az elektromos tejhabosító – a habosítás mellett mindkettőben fel is melegíthető a tej. A spirál habverős verziót most azért hanyagoljuk, mert vele akár az örökkévalóságig is tarthatna a művelet. A habosításnál a hőfok is számít – mint kiderül, nem szabad túlmelegíteni, mert karamellizálódva a tej furcsa, füstös ízt kap, ami befolyásolná tesztünket.

Növényi tejek tesztje

Fotó: Hámori Zsófia

Mandulaitalok

Ha valaki szereti a mogyorós ízjegyeket, akkor érdemes próbát tennie, igaz, a mandulatej hajlamos elfedni a kávé ízét, és nem akarjuk, hogy bármi is versenyre keljen a város fő műsorával, a kávébabokkal. Attól viszont nem kell megijedni, ha az első néhány kortynál kis keserűség jelentkezik, utána élvezhetően édeskés lesz, figyelmeztet cikkében a Perfect Daily Grind. Fontos még tudni, hogy a legtöbb kávéhoz valószínűleg az édesített változat megfelelőbb, illetve hogy a mandulatej melegítéskor hajlamos szétválni. Habosodhat, de alatta vizes réteg maradhat.

Joya mandulaital (1l, 869 Ft / víz, mandula 2%, kalcium-karbonát, sűrítőanyagok: gellángumi, guargumi, emulgeálószer: lecitinek, só)

Hogy nincs lehetetlen, az ennek a tejnek a habosítása esetében nem igaz: már az elején látszik, hogy sokra nem megyünk itt a tejhabosítónkkal. Úgy tűnik, mintha minden benne lenne, de az ízek különválnának egymástól. Ez a versenyző rögtön kíván valami kísérőt maga után, hogy az utóíz eltűnjön a szánkból. Senki sem találja ki, milyen növényi tejet kóstoltunk.

Joya Barista mandulaital (1l, 849 Ft / víz, mandula 2,5%, maltodextrin, stabilizátorok: gellángumi, lecitinek, savanyúságot szabályozó anyag: dikálium-foszfát, só)

Az előzővel ellentétben fantasztikusan felhabosodik, viszont nagyon gyorsan különválik a vizes állagú tejtől a hab. Itt már automatikusan szójatejnek hívjuk, míg a végén ki nem derül, bizony mandulatejről van szó. Még kontrollt is csinálunk, és újrahabosítjuk, de újra és újra csalódnunk kell, egyszerűen nem indulunk be a mandulától, pedig a 2,5 százalék mandula az azért mégiscsak 2,5 százalék!

Alpro Barista mandulaital (1l, 999 Ft  / mandula (2,5%), cukor, fruktóz, savanyúságot szabályozó anyagok (kálium-foszfátok), kalcium-karbonát, természetes aromák, stabilizátorok (gellángumi, guargumi), tengeri só)

Nem akarunk egykönnyen beletörődni a mandulatej kudarcába, ezért a kávézóban található fajtát is kipróbáljuk. Első ránézésre jobbnak tűnik állagra, illata mandulásabb. Sajnos azonban nem mandulatejet, hanem egy marcipánitalt kapunk. Rámenősen mandulás akar lenni – ami a másik kettőben nincs meg, azt itt megoldották adalékanyagokkal és cukorral, de bár ne tették volna.

Növényi tejek tesztje

Fotó: Hámori Zsófia

Kókuszitalok

A kókuszital általában vízből, kókuszvízből és rizstejből áll. A mandulához hasonlóan azonban az íze is elég jellegzetes, és szintén elnyomhatja a kávé valódi ízét. A kókusztejet – ha nem is könnyen, de – fel lehet habosítani, de a buborékok ennél is nagyobbak lesznek mint a tehéntejnél, viszont krémes, telt jellege miatt majdnem olyan a mint az igazi.

Alpro Kókuszital (1l, 899 Ft / ivóvíz, 5,3 % kókusztej [kókuszkrém, ivóvíz], 3,3 % rizs, kalcium (tri-kalcium-foszfát), stabilizálószer (karragén), stabilizálószer (guargumi), stabilizálószer (xantángumi), tengeri só, vitaminok [B12 vitamin, D2], aromák)

Karácsonyig is köpülhetnénk, túl sok habot nem nyernénk ki, még a gépi habosítónak sem sikerült a művelet. Hogy kókuszról van szó, már az illatából egyértelmű, de ízlelésnél a kókusz íz kissé lapossá válik, és érzünk mögötte némi zabot is. 

Alpro Barista Kókuszital (1 l, 999 Ft / ivóvíz, 3,5 % kókusztej, hántolt szójabab, cukor, fruktóz, savanyúságot szabályozó anyag (kálium foszfát), kalcium karbonát, tengeri só, aroma, stabilizátor)

Habosítható, remek, krémes állagot ad. Izgalmas, nugátos, mogyorós, Bounty-szerű ízvilága miatt akár kávé nélkül is elkortyolható. Egyikünk szerint azonban nagyon érezni rajta, hogy aromásított kókusz italról van szó. Ezt az összetevőknél sem tagadják.

Növényi tejek tesztje

Fotó: Hámori Zsófia

Zabitalok

Ezekről általában elmondható, hogy krémes jellegük miatt tökéletesek a kávéhoz. Plusz pont, hogy nem nyomják el annak ízét, ellentétben a teákhoz és kávékhoz való más tejalternatívákkal, itt a kávé marad az ital középpontjában. A zabtejet fel is lehet habosítani, de nagyobb buborékokat produkál, mint a tehéntej.

DM Bio barista zabital (1l, 579 Ft / víz, 10 % teljes értékű zab, 2% szójabab, napraforgóolaj, tengeri só)

Szinte csak masszív tejhab lett belőle, kinézetre a megtévesztésig hasonlít a tehéntejre. Az íze olyan, mint a reggeli zabkásáé vagy a sótlan tejbegrízé, az állaga pedig nagyon lágy és krémes, természetes, organikus, tiszta, egyszerű és sallangmentes.

Rossmann Ener-bio barista zabital (1l, 569 Ft / víz, teljes kiőrlésű zab (10%), szójabab (2%), napraforgóolaj, tengeri só)

Illata főzés közben a társaság egyik felét a marcipánra, másik felét valami oknál fogva a frissen festett falra emlékezteti. Ízlelésénél a zabjelleg kicsit háttérbe szorul, inkább az édes dominál jobban. Feltételezzük, hogy az édeskés ízzel a tehéntej ízét próbálják visszaadni, egyébként nem is sikertelenül.

The Bridge Bio Zabital Barista (1 l, 849 Ft / forrásvíz, 14 százalék zab, napraforgóolaj, pórsáfrányolaj, tengeri só, hozzáadott cukor nélkül)

Lágy, krémes habot és kellemes ízt kapunk. Édeskésebb, mint az előző kettő, de nem harsányan, így abszolút jó tejpótlónak tűnik. Az összes növényi tej közül ebben van a legkevesebb hiba, vagyis egy hiba azért van benne, hogy nem tej.

Növényi tejek tesztje

Fotó: Hámori Zsófia

Bónusz

Natur Aktiv Bio Rizsital (1l, 399 Ft / 99% rizskészítmény (ivóvíz, 12.4% rizs), napraforgóolaj, étkezési só)

Habosításra nem reagáló ital. Ízleléskor elsőként a cukor tolakodik előre, utána jön csak a fehér rizs íz. Kipróbáljuk úgy is, hogy nem melegítjük fel, és láss csodát, sokkal fogyaszthatóbb lesz. A tanulság: a felmelegítés kihozza a cukrot, a rizstejet hidegen érdemes hozzáadni a kávéhoz. A cukrosság pedig önmagában nem meglepő, a rizs a szénhidrátokban erős, míg mondjuk a mandula az olajtartalma miatt, a szója pedig a fehérjetartalma miatt lehet érdemes tejpótléknak.

Végkövetkezetés

Az első és legfontosabb tanulság, hogy a barista verzió meglepő módon nem egy jól hangzó marketingfogás, hanem tényleg sokkal jobban habosítható, mint a sima verzió. Nem indultunk be a mandulára, vaktesztünkön a mandulatej csúfosan megbukott mind sima, mind barista változatban, ami már csak azért is meglepő, mert ez az egyik legnépszerűbb növényi tejfajta. A rizstejről kiderült, hogy nem szabad melegíteni, ha nem szereted az émelyítően édes ízeket, kókuszból pedig különösen nem mindegy, hogy barista vagy hagyományos verziót választunk-e, és az aromákon is könnyen el tud csúszni az ízélmény. A dobogó első fokára egyértelműen a zabtejek sorakozhatnak fel, nemcsak azért, mert a legkrémesebb a habjuk, hanem azért is, mert ezek hozzák a leginkább a valódi tehéntej ízét, különösen, ha kicsit édesebb verziót választunk. Az összetevőket, adalékokat és a növényi alap elenyésző arányát tekintve azonban megállapíthatjuk, ha igazán finom, krémes és egészséges növényi tejjel szeretnénk lágyítani a kávénkat, valószínűleg érdemes beruháznunk egy otthoni növényitej-készítőbe.

Növényi tejek tesztje

Fotó: Hámori Zsófia

Hogyan készül? 

Általában a különböző alapanyagokat több órán keresztül vízben áztatják, majd turmixolják és leszűrik, esetlegesen sót, cukrot, növényi olajokat, ízesítő anyagokat, vitaminokat, ásványi anyagokat, egyéb adalékanyagokat adnak hozzájuk, így válnak a tejhez hasonló itallá. Fontos figyelembe venni a növényi italoknál, hogy a készítési mód miatt tápanyag-összetételük különbözik az alapanyagtól.

Ami a mikrotápanyagokat illeti, a legtöbb növényi ital jóval kisebb fehérjetartalommal rendelkezik (kb. 0-1,7 g/100 g) mint a hagyományos tej (3,4 g/100 g), ez alól a szója a kivétel (2,9-3,4 g/100 g)A 2,8% zsírtartalmú tehéntejhez hasonlítva a növényi italok többsége alacsonyabb zsírtartalmú. A növényi italok szénhidráttartalma változó, ez attól is függ, hogy tartalmaznak-e hozzáadott cukrot vagy sem. Általánosságban elmondható, hogy a gabonákból (rizs, zab) készült fajtáknak akkor is nagyobb a szénhidráttartalma a tehéntejhez képest, ha nem adtak hozzájuk cukrot a felhasznált nyersanyagból származó keményítő miatt. 

Ha már az összetételnél tartunk, jó tudni, hogy az, hogy a tejből milyen jó hab készíthető, függ attól is, hogy mekkora a zsír- és fehérjetartalma, egyesek szerint a legjobb megoldás a félzsíros, vagyis a 1,5-2,8 százalékos tej. 

Forrás: MDOSZ

Egy jó kávét?

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top

Szeretnél értesítést kapni?

Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.

A hét legizgalmasabb cikkei!
Friss sztárhírek itthonról és külföldről
Tudd meg, mit mond a horoszkópod!
Regisztráció

Elfelejtett jelszavad helyett könnyen tudsz új jelszót megadni, ehhez az alábbi lépéseket kell csak követned:

  1. Add meg az alábbi beviteli mezőben az e-mail címed vagy felhasználóneved
  2. A hozzád tartozó címre kiküldünk egy levelet a jelszócseréhez. Ellenőrizd a SPAM mappádat is, ha nem látod pár percen belül a levelet a beérkezettek között.
  3. A levélben kapott linket 24 órán belül lekattintva eljutsz egy felületre, ahol megadhatod az új jelszavad
  4. Jelentkezz be a friss jelszóval

Fiókod törléséhez add meg a jelszavadat:

Itt tudod a jelszavadat megváltoztatni:

Új jelszó mentése