A karácsonyi időszakban rendszerint sokkal több könyvet vesznek az emberek, főleg a szakácskönyvek vannak ilyenkor népszerűségük csúcsán az évben, mert valóban remek ajándék lehet egy főzni szerető családtagnak, ha különleges gasztrokönyvvel lepjük meg. Azért jobb szó a gasztrokönyv, mint a szakácskönyv, mert a legtöbb ilyen kötet már jóval túlmutat azon, hogy recepteket leírnak a lapokon. Most szubjektív válogatás következik olyan gasztrokönyvekből, amiket nemcsak a receptek miatt szeretünk.
Szabadfi Szabolcs – Trogmayer Éva: Labi, az erdő pékje – Kovászmesék receptekkel
Szabadfi Szabolcs, akit Szabi, a pék néven ismert meg az ország, nagy rajongója egész fiatalkora óta a péksüteményeknek: már a kilencvenes évek első felében egy hazai pékségben dolgozott. Igazi pékmester, aki teljes szívét beleadja a sütésbe: „Szeretném, ha úgy ismernének meg, hogy én vagyok az a gyerek, aki egész éjjel süt azért, hogy reggel ott állhasson a piacon, és láthassa, ahogyan a fiad összekeni a száját kakaóval a kakaós csigájából. Látni akarom azt a boldogságot az arcán, amit én kaptam a nagymamáimtól Kőszegen és Szombathelyen. Ők nagyon sokat adtak nekem az életben. Nem lettem agysebész, nem lettem plasztikai sebész-doktor, hanem egy kicsike kis pék lettem, de én azt gondolom, hogy ez egy csoda életút egyébként” – nyilatkozta Szabi, a pék egy interjú során.
Labi, az erdő pékje (Kép: HVG könyvek)
Labi, az erdő pékje – Kovászmesék receptekkel című új könyvében most a legkisebbeknek tanítja meg Labi, a zsemleszínű labrador főszereplésével és segítségével a kovászkészítés és a péksütemények rejtelmeit. A történet szerint Labi egyenesen Szabitól kapta a recepteket: „Szabi rám bízta 17 titkos receptjét, és azzal a küldetéssel indított útnak, hogy keltsem életre az erdő elhagyatott pékműhelyét. Az erdő lakói – Nudli, a kisróka; Masni, a mókus; Virgonc, a mosómedve – már velem tartanak. Gyere velünk te is, süssünk együtt, lepje el a lisztfelhő az egész erdőt!”
A gyerekeknek a könyv fülszövegében üzent Szabi, a pék: „Ezzel a könyvvel szeretném neked átadni a sütés örömét, és megmutatni a pék szakma szépségét. Nem számít, hogy vadkovásszal, élesztővel vagy sütőporral készül majd a tésztád, ha az illatozó, puha finomságokkal boldog pillanatokat szerzel másoknak. Így éri el a valódi célját egy tepsi kakaós csiga!”
Trine Hahnemann: Skandináv karácsony – több mint 80 ünnepi recept
Tavaly jelent meg Trine Hahnemann könyve Skandináv karácsony – több mint 80 recept címmel. Nemcsak azért imádjuk, mert minden évben teljesen értetlenül állunk az IKEA-ban tolongó embertömeg jelensége előtt (de tényleg, mindenki karácsonyra vesz új kanapét?), hanem mert a dán írónő sokkal többet nyújt ebben a könyvben, mint a 80 ünnepi receptet. Az otthonosság érzését, a dán hygge életérzés alapjait nyújtja át nekünk, melynek a sütemények, finomságok is részei ugyanúgy, mint a hagyományok tisztelete vagy a lakásdekorációk az ünnepek tájékán.
Skandináv karácsony (Kép: Corvina Kiadó)
„A december első hetében sütött nyalánkságoknak ki kell tartaniuk az ünnepek végéig, az üvegek megtelnek szegfűszeges, fahéjas kekszekkel, színes süteményekkel, a dobozok apró ajándékokkal, az asztalokra kikerülnek az egyszerű, örökzöld koszorúk, a fehér gyertyák, a mézeskalácsházikók. A villásreggelik, uzsonnák, ebédek és vacsorák a sokszor újszerű módon elkészített hagyományos ételeket és italokat kínálják: sokféle halat, húsokat, főként kacsát és sertéshúst, az évszaknak megfelelő zöldségköreteket. És mindezt a forralt borok, a karácsonyi glögg, a gyümölcsös koktélok kíséretében” – olvasható a könyv fülszövegében.
A dán szerző egyébként profi szakács, napi 3000 ebédet készít a csapatával és a fenntartható megoldások, a biogazdálkodás, az odafigyeléssel készített ételek szószólója, amit minden könyvében – eddig 10 jelent meg – hangoztat is, gyakorlati segítséget és tanácsokat adva az olvasóknak, hogy jobban tudjuk kímélni a környezetünket. „Tervezd meg, hogyan élsz. Főzz szeretettel, fogadd el, hogy az ételt meg kell becsülni! A főzés, és az, hogy étel kerüljön az asztalra, nem teher, hanem öröm és az élet lényege” – ez Trine Hahneman filozófiája, ami alapján ez a könyve is készült.
Dragomán György: Főzőskönyv – Írások főzésről és evésről
Dragomán György receptjeit nem kell annak bemutatni, aki követi a magyar írót a Facebookon, pontosan tudható, mi vár ránk a Főzőskönyvben: egyáltalán nem pusztán receptek gyűjteménye. Szerencsére olvashatók a receptes, személyes történetek rendszeresen az író oldalán, ezektől az írásoktól általában ellenállhatatlan vágy fog el minket, hogy most azonnal összetrombitáljuk az összes családtagunkat és barátunkat az étkezőasztal köré, és főzzünk nekik egy többfogásos lakomát.
Főzőskönyv (Kép: Magvető Kiadó)
Dragomán György nem recepteket, hanem élményeket ír le, szinte hallod az étel sercegését és érzed a frissen sült kenyér illatát, ahogy olvasod a sorokat. Ezeket az élményeket öntötte most az író könyv formába: „A Főzőskönyv praktikus és roppant élvezetes társ a konyhában a reggelitől az ebéden át a vacsorákig, és közben mindenféle hasznos és haszontalan dolgot is megtanulhatunk a lezajló folyamatokról. A laktobacilusok és a vadélesztőtörzsek szimbiózisa éppúgy tárgya e könyvnek, mint a karamell változatai, a különleges konyhai eszközök leírása, vagy a szakértői, baráti és családi viták a »legjobb« megoldásokról, és persze az éhes tizenévesek is szóba kerülnek a sült krumpli, a rántott hús és a pizza hatékony elkészítésének módszereinél” – áll a könyv fülszövegében, mi várható a Főzőskönyv novellákkal, regényrészletekkel tarkított receptjeiben.
A könyv születéséről így beszélt egy interjú során Dragomán György: „A főzés sokáig szinte az egyetlen olyan foglalatosság volt, ami közben még véletlenül sem gondolkoztam az írás problémáin. A konyhában mindig azonnal ki tudtam kapcsolni, ráadásul az, amit ott csináltam, mindig azonnali eredményt és sikerélményt adott. Aztán egyszer leírtam valakinek egy kenyérreceptet, és rögtön az éreztem, hogy ez nem fog úgy menni, hogy csak simán leírom, mert a kenyérsütés tulajdonképpen egy történet, hangot kell ahhoz is találni. Igyekeztem, amennyire lehetséges, úgy írni a recepteket, mintha novellák lennének, születtek is olyan szövegek aztán, amelyek már csak áttételesen szóltak a főzésről. És persze kiderült, hogy néha egy-egy receptbe is pont úgy bele tudok bukni, mint egy novellába, hiába főztem meg százszor, mégse tudom kapásból megírni, hetekig is eltarthat, mire megtalálom a formáját. Izgalmas kísérlet, meg szoktam éhezni írás közben.”
Kiemelt kép: Getty Images
