A chilis bab afféle egyszerűen összerottyantható, nem túl kifinomult étel hírében áll. Ahogyan egy kollégánk fogalmazott, „igazán férfibarát fogás”. Már csak amiatt is agglegény-/ szingliételnek tűnhet, mert egy nagy fazékból közel egy hétig elfalatozhatunk. Ha szeretjük ezt az ételt, legfeljebb a végére fogjuk kicsit megunni.
Meglepően sok kérdés merül fel azonban az autentikusnak elfogadott chilisbab-receptek kapcsán. A mexikói receptek tartalmaznak babot, de kukoricát nem. Ugyanakkor ez eredetileg nem egy mexikói, hanem amerikai étel – amely a déli államoktól megszokott módon a mexikói konyhából táplálkozik. Ha tehát a tex-mex stílusú chili con carne a kiindulási alapunk, ez ugyebár chilis húst jelent, és – ta-damm – nem tartalmaz sem babot, sem kukoricát. Legyünk hát résen, ha valahol chili con carnét kérünk, mert érhetnek meglepetések attól függően, hogy melyik irányzat szerint főzött a szakács.
Ha a nem egyszerű történetbe belekeverhetjük még Magyarországot is: itthon teljesen megszokott, hogy vesebabot és kukoricát egyaránt főzünk bele. Az pedig már konyhai elmélyültség/sznobéria kérdése, hogy a konzerveket boldogan felhasználjuk a receptek könnyítéseként, vagy ortodox módon előáztatjuk, majd hosszan főzzük a babot. Döntsünk bárhogy is, a lassú tűzön való hosszas főzés a siker egyik titka, így olvad ki szépen a zsír a marhahúsból és érnek össze az ízek végül egy parádés fogássá.
A valóban parádés ízhez még két hozzávaló szükséges
A mexikói receptek többféle chilit, plusz fekete borsot írnak. Náluk nem „a” chili a hozzávaló, hanem megkülönböztetik a fajtákat, illetve minden háztartásban kötelező szószaik is vannak. De érdekes módon nem (csak) a chili a nyitja a legjobban sikerült chilis baboknak.
Van azonban két alapanyag, ami elsőre meghökkentő, de kis mennyiségben használva be fogja robbantani a chilis babod ízvilágát. Ezek a
- fahéj
- keserű csokoládé vagy 100%-os kakaópor.
Ezeket nem tartalmazzák a chili corn carne alapreceptek, pedig nagyon jó hatással vannak az étel ízvilágára. Szó sincs továbbá édességreceptekről, sőt. Mindkét hozzávaló a zsírokkal és a savakkal játszik.
A (nem túlzásba vitt) fahéj egyfajta melegséget, teltséget ad az ételnek. A szintén kis mennyiségű étcsokoládé vagy cukrozatlan kakaópor tovább csavar az ízeken. A keserű aromajegyekkel bíró csokoládé (vagy kakaópor) kiegyensúlyozza a paradicsom savasságát, és mélyebb, földes tónusokkal gazdagítja az ételt. A csokoládé talán még szerencsésebb választás a zsírtartalmának köszönhetően.
A csoki és chili párosítása persze jól ismert. Ki ne kapott volna már ajándékba chilis csokit, mint különlegességet? A mexikói mole poblano de guajolote egy pulykaétel csilis csokoládés szószban, amiből sejthetjük, hogy a csokoládé őshazájában nem korlátozódik a nassolásra a csokoládéfogyasztás. Ne is a cukros-tejes csokikra gondoljunk, hanem magas kakaótartalmú, igazi keserű csokoládéra.
Tehát bizony, ez egy chilis, babos, húsos étel sajttal, tejföllel, korianderrel – csokoládéval és fahéjjal. És működik! Ha nem hiszed, próbáld ki.