A nagyböjt a farsangi időszakot váltja, és negyven napig tart, hamvazószerdától nagyszombatig. Hagyományos farsangi ételek a savanyúkáposztás, kolbászos levesek, mint a korhelyeves, a kocsonya, a disznótoros, a frissen készült disznósajt, a zsíros sültek, pecsenyék és a fánkok minden mennyiségben. Imádott falatok, de már csak az ételek felsorolását olvasni is elnehezítő.
Február végén, március elején még a keresztény vallási előírásokat nem tartók közül is sokan visszafogják az evést. Egyszerűen ösztönösen, vagy mert lekerül lassan rólunk a télikabát, és ilyenkor valahogy jobban szorítanak a ruháink. A tavasz közeledtével tehát sokunk vallási meggyőződések nélkül is kevesebb húst, cukros ételt és alkoholt fogyaszt. A hagyományok azonban a segítségünkre lehetnek abban, hogy fogódzkodót nyújtsanak, ha szeretnénk mi is egy adott időszakot kijelölni arra, hogy visszafogjuk a mulatságokat és evés-ivást. A finomságoktól rogyadozó húsvéti asztalt pedig ki akarja kihagyni, nem igaz?
Úgynevezett mozgóünnep a farsangot lezáró hamvazószerda, a nagyböjt, húsvét és pünkösd is.
Lássuk a 2025-ös naptárat:
- Farsang: január 6., – 2025. március 4.
- Hamvazószerda: március 5.
- Nagyböjt: március 5. – 2025. április 17.
- Nagypéntek-nagyszombat: április 18-19.
- Húsvét: április 20-21.
Nagyböjt a gyakorlatban
A nagyböjt (latinul: quadragesima, utalva a negyven napos időszakra) a húsvét előtti elmélyülős, lemondásokkal kísért, hagyományosan bűnbánati időszak. A bibliában Máté Evangéliumában olvasható, hogy Jézus negyven napig böjtölt a pusztában. Nos, a történet szerinti kínzó böjt nem előírás és senkinek nem is tanácsolt, követendő példa.
A fennmaradt, ma is gyakorolt szokások egyik legszigorúbbja az úgynevezett negyvenelés. A nagy önfegyelmet igénylő szokás azt jelenti, hogy a hívek a nagyböjt negyven napja alatt összesen csak negyvenszer esznek. Korábban a muszlim ramadánhoz hasonlóan egészen koraestig semmit sem ettek a böjtölők.
Asztal nagyböjti hangulatban. Tulajdonképpen vegán falatok, biblia, imalánc. / Fotó: Anton Skripachev. Getty Images
Manapság igazán szigorú böjtöt két napra ír elő a katolikus egyház, hamvazószerdára és nagypéntekre, vagyis a nagyböjt kezdetére és végére. A felnőtt, jó egészségi állapotnak örvendő hívek ekkor a nap folyamán csak egyszer lakhatnak jól, de összesen három alkalommal étkezhetnek.
De mit is kerülünk nagyböjt idején? A Magyar Katolikus Lexikon így ír a böjti szokások változásairól, az idők folyamán bekövetkező enyhülésekről: „A böjti hagyomány- és szokásrend a 20. század nagy gazdasági és társadalmi változásai, világnézeti forrongásai közepette gyorsan pusztult, aszketikus-erkölcsi szándékaiban lassanként eltűnt. E folyamatot erősítették a folyton enyhülő egyházi rendelkezések is, melyekkel legkevésbé az öregek éltek. A nagyböjt szigorú megtartóztatásai a régiek számára a „jókedvű adakozás” egy lehetősége volt, abban a meggyőződésben, hogy amit az ember Istenért megvon magától, azt lelke százszorosan visszanyeri. A folytonos könnyítések ellenére is a magyar parasztság a 19. század végéig csupán halat és olyan eledeleket fogyasztott, melyeket (a szegediek szavával) csak a harmat nevelt, tehát növényféléket. Az enyhítéseket visszautasító öreg tápaiak szerint »könnyű a bűt túrún, kinyérön«, vagyis hiányzik belőle az önmegtagadás.”
Manapság vallási felekezettől vagy egyéni meggyőződéstől függően változó, de a húsok, tejtermékek és tojás fogyasztása hagyományosan kerülendő. Akárcsak az alkoholé értelemszerűen. Sokan beleveszik a került élelmiszerek listájába a sós nassolnivalókat, édességeket, süteményeket, cukros üdítőket, egyszóval a kényeztetőnek tartott kortyokat és falatokat.
