Ha rengeteg fügéd terem és már nem tudsz vele mit kezdeni, akkor itt a megoldás: készíts belőle fügebőrt!
Ezt nem láttuk jönni: a klímaváltozás úgy ránk rúgta az ajtót, hogy mára a legmegbízhatóbban termő gyümölcs a kiskertekben a mediterrán füge lett. Oké, értem én, hogy erre sokan felhúzzák a szemöldöküket, akik 150-200 forintért vesznek a boltban egyetlen szem fügét, de hidd el, nem a gyümölcsöt fizetik ki, hanem a tárolást és a szállítást. Mivel igen sérülékeny és hamar romló gyümölcsről van szó, a fügét nem lehet tartogatni, hogy majd egyszer csinálunk vele valamit, azt fel kell dolgozni azon frissében.
Ha valakinek van egy termő fügebokra, mostanában igencsak fel van adva neki a lecke. Terem a gyümölcs, mint a bolondulás, ennyit képtelenség megenni, és már a rokonság meg a szomszédok is fügében fürdenek. Mi jön most? Bizony, a tartósítás.
A füge tartósításának számos módja van, a legismertebb az aszalás, vagyis amikor kivonjuk a gyümölcsből a vizet. Na most, aszalt fügét készíteni nem könnyű. A boltban kapható egész aszaltfügéről jobb, ha mindjárt le is mondunk, úgyis csak csalódás, meg egy rakat penészes füge lenne a vége. A működő megoldás az, hogy félbevágjuk a gyümölcsöt és úgy tesszük az aszalógépbe vagy a sütőbe, úgy sokkal hatékonyabban távozik belőle a nedvesség. A napon szárítás nekem nem jött be.
A másik kézenfekvő megoldás a fügelekvár. Na most, ezzel az szokott lenni a probléma, hogy a mi kultúránkban a fügelekvár, hogy is mondjam, szokatlan. Valahogy nincs baracklekvár íze, biztos nem véletlenül. Ahhoz, hogy finom legyen a fügelekvár, agyon kell fűszerezni, ami egyébként nincs is ellenemre. Tegyünk bele bőven fahéjat, szegfűszeget, kardamomot, ánizst, a titkos fegyver pedig a citrom: mehet bele a héja, majd a leve is. Cukor nem kell bele, habár az ilyesmi mindig ízlés dolga.
Fügebőr (Fotó: Irina Liulina, Getty Images)
A harmadik fügetartósítási megoldás a csatni. Ez már jóval izgalmasabb téma. A csatni egy indiai eredetű gyümölcsmártás, és sós ételekhez eszik, egyfajta édes-csípős ízkontrasztként. A lényege, hogy nagyon édes és nagyon csípős. A gyümölcsöt itt vajon kezdjük el főzni, kerül bele hagyma is (vagy hing, ami az íze szempontjából a hagyma helyi megfelelője, de a vallási előírásoknak is megfelel), valamint szintén sok-sok fűszer, meg persze az elmaradhatatlan csili, de jó sok. Mehet bele cukor is, ha bírod a nagyon édeset. A szólás szerint a csatni olyan csípős, hogy nem tudod megenni és olyan édes, hogy nem bírod abbahagyni az evést. Hát, erre varrjunk gombot!
És ha már tele a kamra mindenféle fügekészítménnyel, de még mindig csak érik és érik, és ez így lesz egészen októberig, akkor ott van a minden gyümölcsöt felvevő, ultimate megoldás: a fügebőr. Ezt sem én találtam ki, egy létező ételről beszélünk. Főzünk egy ízletes, fűszeres lekvárt a fügéből, és ahelyett, hogy üvegekbe töltenénk, nagy tepsibe tesszük és megszárítjuk. Amikor megszilárdult, úgy fog kinézni, mint a bőr. Feltekerjük, felszeleteljük és tessék: egészséges gumicukor, száz százalék gyümölcsből (mármint ha nem tettél bele cukrot, de szerintem a fügébe nem kell, mint már említettem.)
Fügebőr
Természetesen más gyümölcsökből is készíthető, amiből éppen túltermelési válság ütötte fel a fejét.
Fügebőr, gumicukor 100 százalék gyümölcsből. (Fotó: vi-mart, Getty Images)
Hozzávalók:
- gyümölcs (amennyi van)
- fűszerek (szégyentelen mennyiségű fahéj, szegfűszeg, kardamom, ánizs
- citrom héja és leve
Elkészítés:
- A fügét megmossuk, a szárát levágjuk, a gyümölcsöt kissé feldaraboljuk, de nem kell túlzásokba esni. Beletesszük egy vastag talpú fazékba, öntünk rá egy pici vizet, hogy oda ne kapjon az elején, amíg nem ereszti ki a levét, és lassú tűzön elkezdjük főzni.
- Főzzük, főzzük. Egy-két órát nyugodtan rotyogtathatjuk, annál több nedvesség párolog el belőle. Amikor kedvünk van, beledobjuk az őrölt fűszereket is, nem kell velük spórolni, hadd szóljon!
- Végül, amikor ráuntunk a főzésre, toljuk bele a botmixert és turmixoljuk simára.
- Most vegyünk elő egy gáztepsit, tegyünk rá egy sütőpapírt és öntsük rá a lekvárt, nagyjából 1 centiméter vastagon. Simítsuk el, majd toljuk be a 80 fokos sütőbe légkeveréssel (ha van) és kezdjük el szárítani. Ha nyitott ajtóval is megy a sütő, akkor támasszuk ki egy fakanállal, hogy távozni tudjon a gőz. Az én sütőm leáll, ha kinyitom az ajtót, vagyis nekem félóránként-óránként ki kell eresztenem a gőzt.
- A szárítás el fog tartani pár órát. Akkor van készen, amikor teljesen megszilárdult és az egészet egyben le tudjuk húzni a sütőpapírról. Feltekerjük, majd felszeleteljük, így csinos csigákat kapunk.
Úgy teszünk, mintha eldugnánk a gyerekek elől, amitől rögtön kíváncsivá válnak, mi lehet ez, és másnapra már nem is marad belőle egy falat sem, de nem baj, mert ugyanakkor megettek több kiló gyümölcsöt. Máris megérte.
