Nem egészen olyan államtitok szintjére emelkedik, mint például az, hogy a Mikulás létezik-e, de ha a húsvéti nyuszi kerül szóba, sok szülő még mindig reméli, hogy a misztikum életben marad, amíg a gyerekek kicsik. A probléma az, hogy mivel még a kisgyerekek is értik a technológiát, a Google egy egyszerű kereséssel tönkreteheti a mókát.
Ám ha nincs is még internet-hozzáférése a gyereknek, akkor is beszélnek egymás között, az idősebb testvérek vagy osztálytársak mondhatnak olyanokat, amelyek miatt a gyerekek elgondolkodnak azon, hogy mit higgyenek a húsvéti tojáskeresés során. Eközben mi szülők izzadva próbáljuk kitalálni, mit mondjunk, amikor a gyerek vacsora közben, a fürdőben vagy az edzésre menet felveti, hogy „tényleg nincs is húsvéti nyuszi?”
Jenny Yip klinikai pszichológus és a Hello Baby, Goodbye Intrusive Thoughts című könyv szerzője több tanáccsal is segít, hogyan beszéljünk a gyerekekkel a húsvéti nyusziról. Útmutatása nem annyira a pánikszerű reakciókról szól, mint inkább az előre tervezésről – és egyszerűen csak a szülői szerepünkre összpontosít.
„Szülőként az egyik feladatunk, hogy a gyerekeket arra irányítsuk, hogy képesek legyenek önállóan gondolkodni” – mondja a szakember. A húsvéti nyuszival kapcsolatban Dr. Yip szerint nem szabad megmondanunk a gyerekeknek, hogy a húsvéti finomságokkal hadonászó bolyhos nyuszi valódi vagy sem, azon egyszerű oknál fogva, hogy ezzel azt kockáztatjuk, hogy érvénytelenítjük a gyerek tapasztalatait.
„Ha a gyermeked odajön hozzád, és azt mondja: »A húsvéti nyuszi nem létezik, ezért nem hiszek benne«, és te azt mondod: »Nos, a húsvéti nyuszi létezik«, akkor alapvetően érvényteleníted a gyermek tapasztalatát és gondolatmenetét – magyarázza. – Arra akarjuk rávezetni a gyereket, hogy képes legyen önállóan gondolkodni és abban hinni, amit ő maga akar.”
Mi a helyzet akkor, amikor a gyerek elhagyja az otthon biztonságos, elfogadó környezetét, és találkozik egy olyan gyerekkel, akinek más a véleménye? Ahogy Dr. Yip elmagyarázza, a húsvéti nyuszi témája tökéletes tesztpályája a toleranciának. Szerinte jó módszer lehet a húsvéti nyuszira vonatkozó kérdéseket úgy megközelíteni, hogy azt mondjuk a gyereknek:
„A barátaid abban hisznek, amiben akarnak. Nem rajtad áll, hogy megmondd nekik, mi a valóság és mi nem”. Vagy: „Nem a te dolgod, hogy megmondd másnak, hogy mi az, amiben ő hisz, hogy helyes vagy helytelen”. Azt is mondhatod: „Mi a mi családunk vagyunk, a saját családi hagyományainkkal és értékeinkkel.”
Dr. Yip szerint a gyermek toleranciájának és elfogadásának kialakításáról van szó. „A szülő feladata, hogy segítsen a gyermekének kritikus gondolkodást kialakítani, hogy önállóan tudjon gondolkodni” – mondja. Ami pedig azt a nyuszit illeti, akinek látszólag végtelen mennyiségű csokitojása van: „Ha a gyermekednek rendben vannak a logikai készségei, akkor saját maga is le tudja majd vonni a megfelelő következtetéseket.”