Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Tv2-Napló (09.23)
Torolt_felhasznalo_921717
Létrehozva: 2007. október 1. 13:44
Most hallottam, hogy a szept.23-ai Naplóban nyilatkoztak a szülők, akiknek a kisbabája otthonszülés közben meghalt.
Sajnos nem láttam, pedig ha tudom mindenképpen megnézem.
Sajnos a tv2 videotárában sincs benn, azt mondják azért mert a szülök csak egyszeri bemutatást engedélyeztek.
aki látta, légyszi "mondja" el mi volt? nagyon érdekel.
egyik barátnőm is otthon akart szülni, amikor még csak tervezte a babát. De mióta pocaklakója van, nem is gondol erre.
köszönöm
mirr
mi 23ra várjuk a picifiunkat, de eszembe sem jutott az otthonszülés. Az orvos választáshoz viszont ragaszkodtunk mind a 2en a férjemmel (Ő is orvos). De még a szülésznő választás sem fontos. Nekem a biztonságot az orvos adja. Neki pedig van egy teamje, akiket az orvossal együtt "kapok".
ja, és ne felejtsük el, hogy az anya 35 éves volt. és akár tetszik akár nem, ebben minden orvos egyet ért, hogy a korral nő a szövődmények kialakulásának esélye is.
az anya ezek szerint ezt sem mérlegelte.......
én is ennyi idős vagyok és most szültem. és tudom, hogy miről beszélek.
hálistennek nálunk nem volt baj, de igenis jobban figyeltek a terhesgondozáson is.
A nagyobbik csemetémet huszon évesen szültem.. és hát zongorázni lehet a különbséget. Tudom, hogy nincs két egyforma szülés még egy embernél sem. de én akkor is éreztem, hogy mik azok a jelek, amik a kornak tudhatók be......
ha valaki nem vallja be ezt magának, hát az kérem már eleve nagy hiba !!!!!!!!!!
szüljön mindenki, akár 40 évesen is, szülés párti vagyok, de azért a rizikókkal számoljon, amit ez hordoz magában! Szerintem.....
tudom, hogy ennél az esetnél nem ez volt a baj, de ezt előre ugyebár nem lehetett tudni.
Köszönöm, már világos.
Gátmetszésügyben egyetértünk - nekem mindkétszer volt, ettől még nem megyek a Dunának. Mellesleg ezt is túlspirázottnak érzem. Igen, nagyon jó gátmetszés nélkül megúszni, de lássuk be: nem mindenki ilyen rugalmas. Pl. az én cseppem 36os fejecskéje konkrétan sok volt...
Nos, én biztosan nem foglak megkövezni. Nagyon hasonló dolgokat gondoltam, amikor hazajöttem pár hete csöppel.
Spontaneitás, igen. Ez a kulcsszó. Elnézegettem a kórházban az anyukákat - többségük halálra zaklatta a csecsemősöket. A kedvencem a "nem tudom mellre tenni" című hiszti volt. A lány, aki ezen balhézott, meg sem próbálta... Ragaszkodott hozzá hogy a nővérke mostazonnaldeíziben mutassa meg. Páran próbáltunk segíteni, de nem igényelte... Aztán az is tetszett, amikor azon keseregtek a mamák, hogy fáj a szopi, és irigykedve bámulták azokat, akik a már párnapos bébijüket simán szoptatták. Szívesen elmeséltem volna nekik, hogy az első pár napon nekem is rohadtul bírt fájni, mert az előtej nem olyan intenzitással jön, és szegény gyerek naná, hogy nem finomkodik, amikor hal éhen. Aztán persze hagytam. És ne feledkezzek meg a "helyes szopási póz" című előadásról - újdonsült anyunak hiába mondták többször is, hogy igazából ki kell tapasztalnia, mi a legjobb a babájának, ő az egyszeri és azonnali tökéletes megoldást kívánta, persze rögvest.
Természetesen nem csak negatívumokat láttam, sokkal több volt a pozitív példa. Mégis, azóta sem értem, hogy lehet valaki ennyire türelmetlen. Már az első gyerekemnél is azt vallottam, hogy az gyerek nem hülye, csak kicsi. És önálló entitás. Ki kell tapasztalnunk egymást, és meg kell tanulni "érteni egymás nyelvén". Ha ez megvan, a többi olyan, de olyan mellékes...
egyik nagynéném 20 évvel ezelőtt igazából otthon szült, mivel tél volt, éjszaka és a mentő soká tudott kijönni a faluba, és a szülés pedig olyan gyors volt.
az volt a szerencse, hogy pici volt a baba, mire a mentő kiért épp kicsusszant. a nagynéném a szélrózsa minden irányába szakadt, nem semmi volt mire összevarták a kórházban. mit nem adott volna egy gátmetszésért.
hiheteltelnül hangzik, de van ilyen! a második gyereknél is alig érzett fájást és már jött is. akkor már időben jött a mentő, de már úgy szállt ki belőle, hogy fogták a gyerek fejét.
azt mondanám mázlista, mert én mindkét gyerekkemmel 15 órát vajúdtam, de azért az otthonszülésért mégsem irigylem. Neki sem kellemes emlék.
Én sajnos nem láttam ezt a bizonyos riportot, és őszintén szólva nem is szeretnék senkiről véleményt nyilvánítani, mivel nem voltam ott. Én is csak azt tudom, amit a neten olvastam, másoktól hallottam. Minden esetre nagyon sajnálom a családot (és Geréb Ágnest is).
Ja és amitől felfordult a gyomrom: azt mondja G.Á. az adásban, "itt ez a margaréta, ez jelképezi azt, hogy gondolunk a babára, aki meghalt".
Ki vannak a szülők és szegény baba segítve ezzel a virággal...
Belegondolni is rossz..., de egy orvos akkor is azt mondta a tv-ben, hogy gátmetszéssel megszülethetett volna a baba.