Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, Sárospataktól 3 kilométerre, a tokaji borvidéken található egy alig 650 fős lélekszámú település, Hercegkút. A falu 1750-ben jött létre, amikor a terület földesura, Trautson herceg német telepeseket hozatott ide. Már ők is főleg szőlőgazdálkodással foglalkoztak. A település kezdetben a herceg nevét viselte: Trautsondorfnak, vagyis Trauczonfalvának hívták.
A település két végén a XVIII. század végétől jöttek létre a jellegzetes, emeletes pincék. 1908-ban a község a tokaj-hegyaljai zárt borvidék tagja lett. Mint azt a település honlapjáról megtudtuk, a szőlő és borgazdálkodás az 1970-es években élte a fénykorát, addigra 232 hektár nagyüzemi szőlőültetvényen termeltek szőlőt, a Gombos-hegyen pedig megépült a közel 1500 méter hosszúságú szövetkezeti pince és hozzá a szőlőfeldolgozó és tárolótartályok is.
A mesebeli hobbitfalunak látszó Kőporosi- és a Gombos-hegyi pincesorok ma is a falu talán legfőbb látványosságai. A népi építészet remekeiként számon tartott emeletes pincesorokat az UNESCO kultúrtáj kategóriában világörökségi címmel tüntette ki. A pincesorról lélegzetelállító kilátás nyílik környező hegyvonulatokra.
A pincéket 10-40 méter mélyen vájták a sziklákba, a többségük kétágú, de akadnak közöttük háromágúak is. A pincék egyaránt négy-négy sorban épültek mindkét pincesoron, ám a Gombos-hegyi pincesor kialakítása szabályosabb, míg a Kőporosi inkább zegzugos.
A pincesor felett, a Gombos-hegyen a helyi hívek összefogásából épült fel 2004-ben a Jézus szenvedéseit bemutató, 14 stációból, valamint három fakeresztből álló Kálvária. A dombtetőn álló, kilátóként is funkcionáló kápolnát 2010-ben szentelték fel.
A pincesor minden évszakban más és más arcát mutatja, a helyiek szerint például őszi pompájában nyújtja a leglenyűgözőbb látványt, de különleges hangulatot áraszt olyankor is, amikor hó lepi be a háromszögletű tetőket.