Mindenkinek vannak titkai, egy párkapcsolatban mégis feltétlen őszinteséget várunk el a párunktól. Hogyan lehet ezt az ellentmondást feloldani, és egyáltalán: miért titkolózunk?
A titok szóhoz rengeteg negatív asszociáció tapadhat: bizalmatlanság, gyanakvás, féltékenység, csalás, hazugság. Rossz kicsengése van, mert sokszor valami sunnyogásra enged következtetni. Pedig ez azért nem ilyen egyszerű, hiszen megesik, hogy a titokkal valakit védeni próbálunk, vagy csupáncsak el szeretnék kerülni egy felesleges vitát. Egyszóval sokféle titok létezik, sokféle szándék és persze nézőpont is, mit kellene, és mit nem kellene elmondanunk egymásnak.
Hanuderné Tamaska Tünde klinikai szakpszichológus úgy látja, hogy az egyik leggyakoribb „titokhelyzet”, amikor azért nem számolunk be egy ártatlan eseményről a párunknak, mert már eleve tudni véljük a következményeket. Erre jó példa Veráék (34) esete, ahol az generálta a feszültséget, hogy Vera élettársa az egyik nap összefutott a volt barátnőjével. A gondot Vera számára nem is ez jelentette, hanem az, hogy a dolgot mástól tudta meg, így aztán elemi erővel uralkodott el rajta a féltékenység. Férje, Laci azt mondja, egyáltalán nem vezérelte rossz szándék, mégis óriási balhé lett a dolog vége:
Teljesen véletlenül találkoztunk az exemmel az utcán, két éve nem láttam már, öt éve szakítottunk. Kíváncsiak lettünk rá, mi van a másikkal, épp volt egy félóránk, megittunk egy fröccsöt. Ennyi. Azért nem meséltem el ezt otthon, mert gyanítottam, hogy Vera felfújja, kikel magából. És igazam is lett.
A szakpszichológus szerint a legtöbb problémát pont az ilyen előfeltevések váltják ki. „Azt tapasztalom, hogy egy körkörös folyamat van a titkolózás mögött. Az egyik fél azért nem mesél el valamit, mert azt gondolja, hogy a másik rosszul reagálna rá. Mikor a titok napvilágra kerül, akkor megtörténhet, hogy egyrészről a másik fél dühös lesz az eltitkolt dolog miatt, de a titkolózás miatt egész biztosan. Sokszor nem is a titok tartalma, hanem az eltitkolás aktusa váltja ki az ingerültséget. Ezzel beteljesedik a titkolózó fél jóslata, és önigazolást nyer a prekoncepciója: »Lám-lám, pont ezért nem mondtam el, mert tudtam, hogy ez lesz!«. A megoldás az lenne, hogy ne az előfeltevések alapján döntsünk arról, hogy mi az, amiről beszámolunk és mi az, amiről nem. Ugyanis így csak egy ördögi, kibogozhatatlan körbe bonyolódik bele a két ember, ahol nem történik meg egymás őszinte megértése.”
12 főbűn az nlc-n
Az nlc új sorozatában azokról a főbűnökről szeretnék beszélni tabuk nélkül, amelyek részei a mindennapjainknak, mégis valamiért szemlesütve emlegetjük őket, mintha igazi bűnösök lennénk. Ez persze nem egy nagy online búcsúcédula-börze, senkit sem szeretnénk feloldozni. Egyszerűen arról van szó, hogy ideje nyíltan beszélni arról, hogy vannak bőven gyengeségeink, amit hol elég elfogadni, hol pedig érdemes mélyrehatóbban foglalkozni vele. Mostantól kezdve tizenkét hónapon át minden hónap első péntekjét a bűneinknek szenteljük. Az első hónap a féltékenységé.
Itt találod a témában további cikkeinket:
Holdampf Linda nem akar többé kamuban élni
Kockázatos titkok, kőkemény élethelyzetek
A titkolózásnak súlyos hatása is lehet a család életére, mondhatjuk azt, hogy egy külön kategória, ha a titok veszélyezteti a párkapcsolat létét vagy a család biztonságát. Adri éppen egy ilyen helyzetről mesélt nekünk:
„A férjemmel mindketten negyvenévesek múltunk, két kicsi gyermekünk van, és fogalmam sincs, hogy a férjem mennyit keres. A családi bankszámlára feltesz annyi pénzt, ami szükséges, de nem tudom, hogy tudnánk-e spórolni, vagy azt, hogy pontosan hogyan állunk. Ráadásul folyamatosan esnek ki a csontvázak a szekrényből: a férjem vállalkozása (vagy például a gyorshajtása) miatt milyen büntetéseket kell befizetnünk, milyen számlákkal maradtunk el, és még sorolhatnám. Egyszerű kisvállalkozó, semmi különösre ne gondolj. Viszont mindig van valami anyagi gebasz.
Sajnos, sok mindenkitől hallottam ugyanezt: a férj vagy a pasi mindent megtesz azért, hogy eltitkolja a fizetését a nő elől, a nem várt kiadások meg hirtelen jönnek a semmiből…
Megkérdeztük Adri férjét, ő hogyan látja mindezt. Péter szűkszavúan kommentálta a dolgot: „Van, ami rám tartozik. Igen, a fizetésem is ilyen, az titok. Ez van. Minden hónapban felkerül egy havi fix a közös számlára, nem értem, miért aggódik egyáltalán a feleségem.”
A pszichológus szerint ez egy „kőkemény élethelyzet” Adri számára, ugyanis ez a fajta titkolózás a család működését, fennmaradását veszélyezteti, nem lehet tervezni, nem lehet tudni, hogy mi lesz, mire számítsanak. „A háttérben sok minden állhat. Például, a hatalom megtartása miatt is el lehet valamit titkolni. Ez alatt azt értem, hogy valaki a párkapcsolatban meglévő hatalmi helyzetét tartja fenn a titokkal, ugyanis az növeli a pozícióját – azt jelenti, hogy ő az uralkodó fél. Egy egyensúlytalanság van a férj és a feleség között, és ebben a térben nincs bizalom, viszont szorongáskeltés és bizalmatlanság annál inkább. A másik lehetséges ok a titoktartó fél önbizalomhiánya, a gyenge önértékelése: összeomlásának tartaná, ha valami »hiba« derülne ki róla, inkább homokba dugja a fejét. Úgy vélem, bármi is az igazi indok, ha ilyen nagyfokú egy párkapcsolatban az őszinteség hiánya, ami Adriéknál, akkor a párterápia segíthet leginkább.”
Az anyagiak mellett, a párkapcsolatot veszélyeztető titok klasszikus esete a félrelépés is, ugyanis, ha kitudódik, az bizalomvesztéshez vezet. Természetesen ez abban az esetben igaz, ha nem állapodott meg a két fél abban, hogy nyitott kapcsolatban élnek.
Képünk illusztráció (jelenet a Szex az oka mindennek c. filmből)
Miért titkolózunk egyáltalán?
Elsősorban azt kell felismerni, és belátni, hogy a titok döntés kérdése, és ehhez mindenkinek joga van. Vagyis, ha párkapcsolatban élünk, felnőttként minden esetben a saját döntésünk, hogy megosztjuk-e az adott tényt, információt a társunkkal, viszont a döntésért felelősek vagyunk.
A szakember úgy véli, sokszor azért nem vállaljuk a döntéseinket, a titkainkat, mert attól rettegünk, hogy nem vagyunk szerethetők a hibáinkkal együtt. „Ha valaki attól fél, mit gondol majd a párja, ha kiderül egy titok, akkor az azt jelenti, hogy lényegbevágó számára a másik minősítése, értékelése. Az a feltételezése a titkot tartó félnek, hogy ha valami nem passzol a róla kialakított képbe, akkor nem fogják többé szeretni. Ez viszont nem egy felnőtt érzelmi viszonyulása, ez egy gyermeki szint.
Egy felnőtt, partneri kapcsolatban nem jó, ha gyakran előfordul, hogy az egyik fél tart a másik véleményétől. Ha egymás és önmagunk előtt is felvállaljuk, hogy sebezhetőek vagyunk, továbbá tisztában vagyunk azzal az igazsággal, hogy senki nem tökéletes, akkor ez azt jelenti, hogy igenis lehetnek titkaink.
Illetőleg, nincs arra szükség, hogy eltitkoljuk a személyünket érintő dolgokat. Szabadon felvállalhatjuk a gyengeségeinket! Nem kell elhazudni, ha hoztunk egy hibás döntést, vagy ha kudarcot vallottunk valamiben. Meggyőződésem, hogy nem kell mindent elmesélni, mindenről beszámolni. Nem szerencsés szimbiózisban, szinte egy személyként összeolvadva élni a párunkkal. Ráadásul a mindennapi életben tarthatatlan, hogy mindent elmondjunk a kedvesünknek. Vagyis, ne tegyünk olyan ígéretet egy párkapcsolatban, hogy köztünk nem lesz titok. Ennek csak csalódás és bántás lesz a vége! Viszont azt át kell beszélni, hogy az élet mely területei azok, ahol a pár tagjai feltétlen őszinteséget várnak el egymástól. Ez egyéni kérdés: valakinek ez a szex, valakinek az anyagiak” – magyarázta Hanuderné Tamaska Tünde.
Általában elmondható, hogy a titkolózás aláshatja a bizalmat, és felesleges teher is lehet, ami előbb-utóbb feszültséget okozhat a párkapcsolatban, sőt akár kapcsolati krízishez is vezethet. „Nincs univerzális tanács arra vonatkozóan, hogy mit titkoljunk el és mit ne, vagy hogyan kezeljük a titkolózást. Én azt látom a praxisomban, hogy a folyamatos titkolózás soha nem vezet jóhoz, játszmázáshoz annál inkább. És ott a kegyes hazugság kérdése is. Ha tudja valaki, hogy valami kifejezetten érzékenyen érintené a párját, és meg akarja kímélni, akkor talán működhet, ha a dolgot magában tartja, de csak akkor, ha nem igazán lényeges ügyről van szó. Illetve szerintem fontos, hogy legyen annyi őszinteség és érettség a kapcsolatban és a felekben, hogy ha kiderül, sérelem és alapvető bizalomvesztés nélkül meg tudják beszélni” – hangsúlyozza a szakember.
Erkölcsi vezérelvként talán azt elhatározhatjuk, hogy a párunkra, a családra is ható eseményeket, híreket mindenképp megosztjuk a másikkal. Továbbá vállaljuk azt, hogy lehetnek a személyünket érintő titkaink. Valamint, ha titkot tartunk, tudatosan gondoljuk végig, miért tesszük és milyen következményei lehetnek. Ha valaki nem ismeri magát, és saját maga előtt sem világos, miért hoz bizonyos döntéseket, miért titkol el valamit, illetve nem vállalja a felelősségét, nem beszél őszintén a párjával, akkor előbb-utóbb problémák jelentkeznek majd a kapcsolatban. Ezért is kell sok energiát, időt szánni önmagunk megismerésére.
