Van egy szint, amikor már nem a legokosabbak keresnek a legtöbbet

Azt gondolnánk, hogy a legjobban fizető, legnagyobb presztízzsel járó állásokban olyan embereket találunk, akik meglehetősen intelligensek, hogy a leggazdagabbak lényegesen okosabbak vagy szorgalmasabbak, mint a náluk kevésbé tehetős emberek. És valóban, több olyan tanulmány is készült, ami igazolta, hogy van összefüggés a munkahelyi siker és a kognitív képességek között, vagyis nagyon leegyszerűsítve, minél okosabb, intelligensebb valaki, annál sikeresebb a munkában.

De azért nem nehéz belátni, hogy ez azért nem így működik, több tényező is van, ami a siker csúcsára repítheti az embereket, ezt igazolta egy olyan kutatás is, ami nemrég jelent meg a European Sociological Review folyóiratban. A Linköpingi Egyetem, az Amszterdami Egyetem és az Európai Egyetemi Intézet közel 60 ezer svéd férfi adatait hasonlították össze, pontosabban egy sor, fiatalabb korukban végzett kognitív, fizikai és pszichológiai vizsgálaton elért eredményüket, valamint a 35-45 éves koruk között kapott béreiket, illetve a munkahelyi megbecsülésüket.

Fotó: Getty Images

Az eredmények azt mutatják, hogy valóban nagyon erős kapcsolat van a kognitív képességek és aközött, kinek mennyire van jól fizető állása, de csak egy bizonyos pontig, amíg el nem éri az évi 60 000 eurót (64 000 dollár), ahol az összefüggés szinte elhanyagolhatóvá válik. Meglepő módon a felső 1 százalékban lévőkről kiderült, hogy potenciálisan kevésbé intelligensek, mint a mögöttük lévők, ami azt jelzi, hogy az ultrasiker valami egészen másnak köszönhető.

De akkor minek köszönhetik sikerüket? Ebben fontos szerepet játszhat a szerencse, hogy milyen a személyiségük, hogy milyen társadalmi és gazdasági háttérrel rendelkezik az illető. És – ahogy megjegyezték a kutatók – a kezdeti apró különbségek óriási szakadékká tudnak nőni idővel, és mindez szerintük fontos, hiszen olyan világban élünk, ahol a sok pénz komoly befolyással járhat együtt. 

– írták a tanulmány szerzői. 

A kutatók kiemelik, természetesen a tanulmánynak megvannak a maga korlátjai amiatt, hogy csak svéd férfiakat vontak be a vizsgálatba, illetve azért, mert csak a kognitív képességeket vették figyelembe, a motivációt, szociális készségeket, kreativitást, a fizikai képességeket és más egyéb tényezőket nem. Hozzáteszik, utóbbi nem feltétlenül jelent problémát, csak akkor, ha ezeknek döntő szerepe van abban, hogy valaki kiemelkedően jó fizetést kapjon, és mint megjegyzik, a kognitív képességek egyes területeken sokkal fontosabbak, mint másoknál, ilyen például a tudományos munka, miközben a fizetés és a presztízs szempontjából sem biztos, hogy ez van élen. 

Ami pedig a svédországi mintát illeti, megjegyezték, hogy azokban az országokban, ahol az anyagi helyzet korlátozhatja a felsőoktatásba való bejutást, ott valószínűleg nincs olyan szoros kapcsolat a kognitív képességek és a munkaerőpiacon elért sikerek között. Hozzáteszik, másrészt a magasabb bérek és társadalmi státusz vonzó lehet, a vállalatoknak pedig így lehetősége van arra, hogy az elithez való tartozást helyettesítő eszközként használva szelektáljanak a kognitív képességek alapján a főiskolai diplomával rendelkezők között.

Fotó: Getty Images

A fentiek alapján szükségesnek találják, hogy további kutatások készüljenek a témában, például fontos lenne, hogy más országokat is bevonjanak a vizsgálatokba, illetve, hogy nőkre és más országból érkező munkavállalók is szerepeljenek a kutatásokban, hiszen a munkaerőpiacon mindkét csoport egyre nagyobb számban van jelen.