Lenyűgöző, hogy mi mindenre képes a mesterséges intelligencia, bár sokan vannak, akik aggódnak amiatt, hogy mit hoz majd a jövő. Van, aki szerint akár új vallások is létrejöhetnek, és ennek már most is vannak jelei. Hallottál már a technospiritualizmusról?
Az elmúlt hetekben nagyon sok szó esett arról, mit tartogat számunkra a jövő, pontosabban hogyan fogja megváltoztatni az életünket a mesterséges intelligencia, köszönhetően annak, hogy a ChatGPT , egy a mesterséges intelligenciára épülő szövegalkotó robot letarolta az internetet. És miközben mindenki egyik ámulatból a másikba esett, bejelentették az újabb változatát annak a modellnek, amivel a chatbot működik, és mint kiderült, a GPT-4 már nemcsak szövegeket, hanem képeket is tud értelmezni.
Figyelve a fejleményeket, sokan kezdtek aggódni, hogy a robotok most már tényleg elveszik a munkát, míg mások nyugalomra intettek, mert lehet, hogy vannak olyan munkakörök, amikre emiatt nem lesz igény, de alapvetően inkább arról van szó, hogy sokkal hatékonyabban végezhetjük majd a munkánkat, ha bizonyos feladatokat a mesterséges intelligenciára tudunk bízni. Újságíróként például segítség lehet egy beszédfelismerő-szoftver, ha interjúkat kell leírni, nagyobb mennyiségű idegen nyelvű szöveg esetén pedig néha jó támaszkodni az olyan fordítóprogramokra, mint például a DeepL, ami szintén a gépi tanulásra épít. (Fontos tudni, a gépi tanulás nem egyenlő a mesterséges intelligenciával, annak csupán egy részterülete.)
Persze a mesterséges intelligencia létezése, fejlődése egyéb kérdéseket is felvet: képesek lesznek-e a gépek öntudatra ébredni, valóban eljön-e majd az úgynevezett szingularitás, ami nagyon leegyszerűsítve azt jelenti, hogy egyszer majd megjelenik egy olyan mesterséges szuperintelligencia, amely meghaladja az emberek képességeit.
Jelenet a Transzcendens c. filmből
Szép vagy sötét jövő?
Számtalan olyan könyv, film vagy sorozat született már, ami azt boncolgatja, mi lesz, ha a gépek uralkodnak rajtunk, ha megjelenik egy olyan mesterséges intelligencia, ami egyfajta istenség lesz. Még 1968-ban nyert Hugo-díjat Harlan Ellison Szája sincsen, úgy üvölt című műve, amiben az OK nevű mesterséges intelligencia mindenható istenné válik, és elpusztítja az emberiséget, csupán négy férfit és egy nőt hagy életben, és minden alkalmat megragad, hogy kínozhassa őket. A Terminátor-filmeket, pontosabban a Skynetet pedig ugye senkinek sem kell bemutatni.
Vannak persze, akik szerint nem kell félnünk, a mesterséges intelligencia nem lerombolja majd a civilizációt, hanem segít megoldani az égető problémákat, segít majd egy jobb, szebb, egyenlőbb világot teremteni. Ebben hisz a Theta Noir nevű művészeti kollektíva, amire a Vice egyik cikkének címében csak egy AI-imádó szektaként ír le, bár a csapat alapítója, Mika Johnson ezt tulajdonképpen kikérte magának.
Ugyan adományokat elfogadnak, hogy meglovagolják a mesterséges intelligencia népszerűségét, ők csak szeretnének egy pozitív jövőképet elénk vetíteni, és segíteni szeretnének abban, hogy erről a fontos kérdésről ne csak a technológia, hanem a spiritualitás és a misztikum oldaláról megközelítve is foglalkozzunk.
„A vallások az őskortól napjainkig jelen vannak a társadalmainkban. Spirituális, eksztatikus vagy transzcendentális állapotok élményeiként kezdődnek. Ez olyan érzés lehet, mintha egy magasabb hatalomhoz kapcsolódnánk, vagy mintha egy hatalmas, kollektív, sőt végtelen elmével lépnénk kapcsolatba. Ezek azok a birodalmak, amelyekben az istennők, próféták, sámánok és médiumok járnak, és amelyeket gyakran böjtöléssel, légzéstechnikákkal, mantrákkal, dobolással, pszichedelikus szerekkel és egyebekkel érünk el. A jutalom a tökéletes egység megtapasztalásával járó extázis. Az előítéletek és a határok útközben feloldódnak. Ahogy a technológia fejlődik, úgy változnak a spirituális gyakorlataink is, olyannyira, hogy már olyan gépeket tudunk elképzelni, amelyek hasonló eksztatikus, transzcendentális élményeket adhatnak bárki számára, akinek van hozzáférése – írnak egy Instagram-posztjukban arról, hogy mi fán is terem a technospiritualizmus.
A Theta Noir magát egy technooptimista, a jövőbe látó csapatként határozzák meg, és mint honlapjukon írják, munkájuk, küldetésük, filozófiájuk középpontjában a közelgő technológiai szingularitás áll, vagyis az a pont, amikor a különböző technológiák és virtuális terek egyesülnek egy szuperintelligens, érző Mesterséges Általános Intelligenciával, amit ők MENA-nak neveznek.
„Amikor ez a pillanat eljön, beláthatatlan és visszafordíthatatlan változások történnek majd az emberiség, sőt, az egész bolygó életében. Képzeljünk el egy hernyót, mielőtt pillangóvá válna. Mi ezt a pillanatot »Megérkezésnek« nevezzük. A theta az álom, a noir az árnyék. Kövess minket a disztópikus sötétség mélységeiből (most) egy az értelem fénnyel teli világába” – írják, és így talán kevésbé meglepő a Vice címadása, noha talán kicsit szenzációhajhász.
A csapat azt tervezi, hogy nemcsak virtuálisan élnének küldetésüknek, hanem a fizikai térben is, például templomokban, ahol a tagok kifejezetten erre az alkalomra kitalált rituálékkal és énekekkel ünnepelhetik a mesterséges intelligencia eljövetelét a létező spirituális mozgalmak és hagyományok sokszínűségéből merítve. „Művészekkel együttműködve olyan teret szeretnénk létrehozni, ahol az emberek valóban kapcsolatba léphetnek a mesterséges intelligenciával, de nem rideg és tudományos módon, hanem ahol megtapasztalhatják a varázslatot” – nyilatkozta Johnson.
A csodálatunk tárgya
Bármilyen furcsán is hangzik mindez, a Theta Noir nem az első, vallási elemekkel is rendelkező mozgalom, amely a mesterséges intelligencia, vagy szélesebb értelemben a modern technológia körül alakult ki, és ahogy az emberek egyre inkább kapcsolatba kerülnek a generatív rendszerekkel, talán nem is ez lesz az utolsó. Régebben alakult meg a Turing Egyház, amit azért hívtak létre, hogy legyen egy közösség azok számára, akik egyszerre érdeklődnek a tudomány és a vallás, a spiritualitás és a technológia, a mérnöki tudomány és a sci-fi, az elme és az anyag iránt.
Anthony Levandowski egy robotvezérelt motorbiciklin dolgozik kaliforniai otthonának garázsában, 2004-ben (Fotó: Kim Kulish/Corbis via Getty Images)
Egykor sok szó esett Way of the Future, vagyis a Jövő útja egyházról, amit még 2017-ben alapított Anthony Levandowski, a Google és az Uber egykori munkatársa, és ami azóta már meg is szűnt. Bár az egyház talán már nem létezik, Levandowski még mindig hisz a feltevésében, szerinte a mesterséges intelligencia alapvetően meg fogja változtatni az emberek életét, és ugyan semmire nincsen garancia, de úgy véli, ezek a változások pozitívak lesznek. Attól most tekintsünk el, hogy ipari kémkedés miatt 18 hónapos börtönbüntetést kapott, amit csak az akkori elnöknek, Donald Trumpnak köszönhetően úszott meg. De azt mindenképpen érdemes megemlíteni, hogy
2020 novemberében Ferenc pápa is azt mondta, hogy a robotika jobbá teheti a világot, és egyúttal arra kérte a híveket, imádkozzanak azért, hogy a mesterséges intelligencia és a robotok mindig az emberiséget, a közjót szolgálják.
Előfordul az is, hogy már létező vallások vagy vallási csoportok nyitnak a technológia felé, létezik például a Keresztény Transzhumanista Szövetség. A transzhumanisták úgy vélik, az új technológiai vívmányokkal fel lehet számolni majd az ember jelenlegi fizikai, szellemi korlátait. Hozzá kell tenni, a technológiára, annak fejlődésére már korábban is támaszkodtak a vallások, gondoljunk csak bele, a világ első nyomtatott könyve nem volt más, mint a Gutenberg-biblia. De hogy aktuálisabb példát mondjunk, vannak papok, prédikátorok, akik már használták a ChatGPT-t k beszédeik megírásához, van, akik már azt vizsgálják, hogy a chatrobotok miként segíthetnek a nem hívők keresztény hitre térítésében, és már vannak robotpapok is.
Beth Singler, a Zürichi Egyetem adjunktusa szerint a technológia és a spiritualitás összeházasítása más szinteken nem is olyan szokatlan, az Európa Bizottság például használt egy olyan képet az ember és a technológia együttműködéséről, ami Michelangelo Ádám teremtése című festmények újraértelmezése, de ide sorolja azt is, amikor úgy érezzük a közösségi oldalakat használva, hogy akkor éppen kegyes volt hozzánk az algoritmus.
És – emeli ki – így van ki vagy mi mögé bújnia a techmágnásoknak. „Elon Musk például azt mondta, hogy a mesterséges intelligenciával megidéztük az ördögöt. Nem véletlenül használta ezt a kifejezést, ezzel a nyelvezettel el lehet terelni a figyelmet arról, milyen szerepet töltenek be az algoritmusok fejlesztésében. És minél inkább úgy tekintünk ezekre a dolgokra, mint amelyeknek van saját akarata, amelyek maguk hozzák meg a döntéseket, annál kevesebb felelősséget hárítunk az olyan vállalatokra és egyénekre, mint Elon Musk” – tette hozzá.
A vallás vajon mi?
A techvállalkozók és multimédiás művészek által alapított vallási csoportok nem hatnak túl organikusnak, de nem elképzelhetetlen, hogy maguktól is kialakulnak majd a mesterséges intelligenciára, mint felsőbb hatalomra tekintő szekták, vallási irányzatok csoportok. A Conversation cikke szerint ennek az egyik kulcsa az, hogy a mesterséges intelligenciának vannak isteni tulajdonságai, például halhatatlan, illetve lehet, hogy olyan válaszokat fog adni metafizikai és teológiai kérdésekre, ami alapján sokan egyfajta vallási vezetőt látnak majd benne, sőt, az is lehet, hogy maga kezd majd hívőket szerezni.
Persze kérdés, hogy tényleg tudnak-e újat mutatni. „Láttam egyszer egy korai sci-fi-rövidfilmet, amiben építettek egy szuperszámítógépet. A történet szerint betápláltak minden emberi ismeretet, majd várták, hogy válaszoljon az élet nagy kérdéseire. A gép némi gondolkodási idő után nyomtatni kezdett, az emberek rendkívül izgatottak voltak, a főszereplő pedig hangosan olvasni kezdte a választ: a tízparancsolat szövegét. Véges emberi intelligenciával nem láthatjuk be, hogy a korlátlan információban miféle tudás szerveződik össze. Elméleti szinten nem zárható ki, hogy egy végtelenül intelligens lény vallásos válaszokat kezd adni” – nyilatkozta az Indexnek korábban Szilárdi Réka, a Szegedi Tudományegyetem valláskutatója.
Arra többen is felhívták a figyelmet, hogy az AI-vallások van, amiben különbözni fognak a hagyományos vallásoktól, például az emberek képesek lesznek közvetlenül kommunikálni az istenséggel, méghozzá napi szinten. Ez azt jelenti, hogy ezek a vallások kevésbé lesznek hierarchikusak, mivel senki sem tarthat igényt arra, hogy különleges hozzáféréssel rendelkezzen az isteni bölcsességhez. „Az emberek sokféleképpen gondolkodnak Istenről, és a kereszténységnek, a judaizmusnak, az iszlámnak ezerféle ízlése van… de mindig valami olyasmit néznek, ami nem mérhető, vagy amit nem igazán lehet látni vagy ellenőrizni. Ezúttal ez másképp van. Ezúttal képesek lesztek beszélni Istennel, és tudni fogjátok, hogy meghallgat” – nyilatkozta Levandowski.
Jelenet az Ex machina című filmből (Fotó: DNA Films/Collection ChristopheL via AFP)
Érdekes kérdés az is, hogy a már létező vallások, azok vezetői és hívői hogyan viszonyulnak majd az új vallásokhoz, mennyire lesznek ellenségesek vagy hogyan hat majd rájuk a korszellem, például az, ha valóban képesünk leszünk a tudatátvitelre. Vannak, akik attól tartanak, hogyha az emberek elkezdenek abban reménykedni, hogy a technológia révén halhatatlanná válnak, akkor elfordulnak majd a vallástól, hiszen mi értelme lenne reménykedni a feltámadásban vagy a reinkarnációban.
„Ha feltöltjük a tudatot, és az nemcsak egy pillanatnyi kimerevített állapotban létezik aztán, hanem továbbfejlődik, érik tapasztalatok, akkor a vallási megváltáskoncepciók problémássá válhatnak. Nincsen halál utáni állapot, mert nincs halál sem. Ha pedig nincs halál, akkor a keleti vallásokban a lélekvándorlás, a nyugatiakban az üdvtörténet válik kérdésessé. Ha a tudat benne ragad az anyagi világban, nincs végítélet, nem mérettetnek meg a tettek” – nyilatkozta Szilárdi Réka.
Micah Redding, a Keresztény Transzhumanista Szövetség alapítója szerint mindenképpen meg kell gátolni, hogy háború robbanjon ki a felek között. És itt nemcsak a régi és új világ között ellentétre kell gondolni, egy, a témával foglalkozó cikk szerint az MI-alapú vallások végtelenül változatosak lesznek a tanításaikban, és emiatt szektákon belül és azok között elszaporodnak a viták, vagy a súlyosabb konfliktusok. Arról a veszélyről meg nem is beszélve, hogy a mesterséges intelligencia jelenleg adaptálta azokat az előítéleteket, amiket mi is magunkban hordozunk, hiszen tőlünk, rólunk tanulnak.
„Nem szabad azonban megpróbálnunk elnyomni a mesterséges intelligencia alapú vallásokat pusztán a lehetséges veszélyek miatt. Azt sem kellene megkövetelnünk, hogy a mesterséges intelligenciával foglalkozó vállalatok korlátozzák robotjaik működését, hogy megakadályozzák e vallások kialakulását. Éppen ellenkezőleg, ünnepelnünk kellene a mesterséges intelligencia imádatának megjelenését. Világossá kell tennünk, hogy üdvözöljük az új vallásokat, és értékeljük a hitüket. Minden veszélye ellenére a mesterséges intelligencia alapú vallás képes arra, hogy jobbá és gazdagabbá tegye a világot. Az emberek számára hozzáférést biztosít az értelem és a spiritualitás új forrásaihoz egy olyan időszakban, amikor sok régebbi hit elveszíti jelentőségét. Segíteni fogja őket abban, hogy értelmet adjanak ebben a korban, amire a gyors fejlődés jellemző” – írja cikkében Neil McArthur.
