Béres T. László amerikai–magyar kettős állampolgár, 12 éves kora óta él az Egyesült Államokban. Öttusázóként az amerikai válogatottba is bekerült, és amerikai színekben vett részt a szöuli olimpiai játékokon, majd szakértőként működött közre a 2012-es ötkarikás játékok megrendezésére pályázó amerikai városok pályázati anyagainak elkészítésében. Emellett alapítója az Olimpikonok Világszövetsége oszakai regionális irodájának, illetve két téli és két nyári olimpián is részt vett szervezőként és rendezőként. Kijelenthetjük tehát, hogy belülről látta több ilyen kaliberű sportrendezvény rendszereinek működését. Béres úr 2008 óta újra Budapesten él, és aggódik az ország jövőjéért, ami a 2024-es olimpiai pályázatot illeti.
Béres László 2007 óta újra Budapesten él – fotó: Andersen Dávid
“1999 és 2000 között több amerikai nagyváros is megpályázta a 2012-es olimpiai játékok rendezését – mondja Béres László, aki budapesti lakásán fogadott minket. – Houston, Dallas, Washington D. C., New York és San Francisco is versenyben volt, végül New York pályázhatott, ám alul maradt Londonnal szemben. Mint látható, hatalmas, modern nagyvárosokról van szó, amelyek Budapesthez képest jóval jelentősebb anyagi forrásokat tudnak erre a célra fordítani. Ehhez képest a budapesti olimpia ötlete már vagy egy évtizede felmerült, de ennek a megvalósításával kapcsolatban komoly problémákat látok. Félreértés ne essék, én lennék a legbüszkébb, ha Budapest képes lenne erre, mivel annak ellenére, hogy évtizedekig az Egyesült Államokban éltem, magyar születésű vagyok, itt vannak a gyökereim is.”
A keleti blokk még mindig kísért
Béres úr és felesége ingatlankiadással, külföldi vendégek ellátásával foglalkozik manapság, így első kézből származó információik vannak a turisták Budapestről és Magyarországról alkotott véleményével kapcsolatban is. “A vendégeink miatt közvetlen közelről hallom-látom, hogy miket hiányolnak a külföldiek Budapestről, ez pedig egy olimpia esetén csak fokozottabban jelentkezne – magyarázza az egykori öttusázó. – Kezdjük azzal, hogy nagyon kevesen beszélnek nyelveket, még a vendéglátás területén is. De ezzel kapcsolatban még nagyobb baj, hogy sokan azt sem értették még meg, hogy ma már nem a keleti vendégeket szolgáljuk ki, nem a szovjet munkások járnak hozzánk, hanem olyanok is jönnek, illetve egy olimpia idején kifejezetten sokan lennének azok, akik már bejárták a világ megannyi helyét, és azokkal a városokkal hasonlítják össze Budapestet.”
Béres László az 1988-as szöuli olimpia uszodájában
Sportklubok romjain állunk
“Nem akarok túl negatív lenni, mert persze, szépen fejlődik a város, és hál’ istennek az Európai Unió is egy csomó fejlesztést támogat – folytatja a szakember, aki az amerikai öttusaszövetség vezetőségében is tevékenykedett. – De nagy gond van a sporttámogatási rendszerünkkel is. Ez abból fakad, hogy a magyar rendszer klubokra épült, ezeken keresztül szervezték a sportéletet a gyökerektől a professzionális szintig. Ezeknek a kluboknak meg kellett volna adni a megfelelő támogatást, hogy a sportnak helyszínt is tudjanak biztosítani, ehhez képest nézzük meg, mi történt! A klubok az elmúlt évtizedekben fokozatosan elvesztették az anyagi forrásaikat, a létesítményeik lerobbantak, vagy az erre alkalmas területeiket el kellett adniuk, mert nem volt pénzük. Nézzük meg a 2024-es olimpiára szintén pályázó Bostont, ahol több olyan világszínvonalú egyetem van, ahol az egyetemi (!) csapatoknak vannak modern, akár 80 ezer ember befogadására alkalmas stadionjai, ráadásul itt minden héten telt ház előtt játsszák a mérkőzéseket. Budapestnek ehhez képest rengeteget kellene fejlődnie, nemcsak a 2024-es olimpiáig, hanem a nyertes kiválasztásáig is, ami két év múlva lesz. De ha csak a 2024-es dátumra gondolunk, az sincs annyira messze, ezért én egyelőre nagyon negatívan látom a budapesti rendezés sorsát.”
A Harvard egyetem harmincezres stadionja – fotó: Wikipedia
Vannak jó adottságaink is
Béres László szerint a magyar fővárosban és környékén számos kiváló lehetőség lenne, amit ki lehetne aknázni egy olimpiához hasonló kaliberű nemzetközi rendezvény során. A dunai szigetek például kiváló helyszínt kínálnak a vízi sportokhoz, emellett lehetővé tenné hajókra épített, úszó szállodák fogadását is, amelyeket így nem kellene külön felhúzni. Athén például a kikötőjében horgonyzó Queen Mary II luxushajót használta szállodának. A Velencei-tó is aránylag közel van a további vizes rendezvényekhez.
“A magyarok emellett nagyon találékonyak, jó ötletekben, lehetőségekben nincs hiány. A nálunk rendezett öttusa-világbajnokságokra is imádnak jönni a külföldiek, mert a szervezők mindig olyan újításokkal állnak elő, amit a közönség szeret, fokozza a hangulatot, emellett különlegességgel is szolgál a nézőknek. A 2008-as vb-t a pekingi olimpiai játékok előtt rendezték, akkor 150 méteres körzetben el lehetett érni minden helyszínt.”
Ehhez képest egy olimpia….
Béres László elsőként arra figyelmeztet, hogy milyen költségekkel jár egy olimpiai rendezvény: “Ezt bizonyára sokan nem gondolják, de a történelemben eddig csak egy vagy két olyan olimpia volt, ami profitot termelt. Az 1984-es Los Angeles-i játékokat például az amerikai baseballszövetség korábbi elnöke, egy tapasztalt üzletember szervezte meg, aki tudta, hogyan lehet a meglévő létesítményeket felhasználni, hogy ne kelljen újakat építeni.”
Ne feledjük, hogy az ötkarikás játékokhoz nem csupán a sportpályákra van szükség, hanem a tízezer versenyző, edző és kisegítő személyzet elszállásolására alkalmas olimpiai falura is, illetve létre kellene hozni egy médiaközpontot is a több ezer újságíró és tévéstáb részére, az ő elszállásolásukat is meg kell tervezni. Itt még meg lehetne említeni, hogy Budapestnek nincsen hagyománya, infrastruktúrája, hogy konferencia-központ legyen, olyan, ahova 10–50 ezer látogató érkezik egy-egy kiemelkedő rendezvényre.
Schmitt Pál mellett az Olimpikonok Világszövetsége egyik konferenciáján
“Amikor az Aréna Plaza épült, reménykedtem, hogy valakinek eszébe jut abban az óriás létesítménybe egy ilyen központot tervezni – teszi hozzá Béres László. – Eleve kérdéses, hogy ezeket a létesítményeket hol lehetne felépíteni. Arról nem beszélve, hogy az olimpia után ezeket értékesíteni is kellene. Kérdéses, hogy ennyi lakást el lehetne-e adni Budapesten úgy, hogy megtérüljön a befektetés. Sok rendező országban ez a mai napig nem sikerült.”
Fő a biztonság!
Béres László arra is felhívta a figyelmünket, hogy egy ilyen kaliberű nemzetközi rendezvény esetén a biztonsági feltételek megteremtése önmagában gigantikus költség. “Sajnos ma nagyon sokba kerül a szükséges biztonsági intézkedések kialakítása: a 2004-es athéni olimpia szervezői csak erre költöttek el másfél milliárd dollárt, de akkor még nem beszéltünk arról, hogy Magyarországon kevés a rendőr, akik megfelelően működtetni tudnának egy ilyen biztonsági rendszert. Ráadásul ide nyelveket beszélő emberek kellenek, ennek külön is hatalmas költségei vannak.”
Politikától függetlenül, Béres László azt is problémának érzi, hogy mivel a nevezés és a tényleges rendezvény között közel egy évtized is eltelik, ezért egyáltalán nem biztos, hogy a pályázatot beadó és a játékokat ténylegesen megrendező kormányzat egy és ugyanaz.
“Sokszor előfordult már, hogy azokat, akik belevittek egy országot egy olimpiai rendezésbe, már nem lehetett később számon kérni, mivel már nem ők voltak hatalmon – fejtette ki a szakember. – Ilyenkor a családok és a mostani gyerekek, vagy a mi unokáink küzdenek meg a költségekkel. Magyarországnak a meglévő államadósság mellé ez olyan érvágás lenne, amitől nagyon nehéz lenne megszabadulni. Egy érzékletes példa: a 2016-os játékokra pályázó Chicago városa nem kevesebb, mint 100 millió dollárt költött el csak a pályázatra! Ezek után ráadásul meg sem nyerték, hiszen Rio de Janeiróra esett a Nemzetközi Olimpiai Bizottság választása. Ahhoz, hogy egy város eljusson oda, hogy megkaphassa az olimpiai rendezés jogát, rengeteg előfeltételnek meg kell felelnie, amit már a pályázat benyújtása előtt elő kellene teremteni. Bár Thomas Bach, a NOB elnöke bevezetett egy csomó költségkímélő újítást, de ettől még ugyanúgy kéne építenünk például akár több tízezres közönség befogadására alkalmas velodrome-ot a pályakerékpár-versenyeknek, strandröplabda-stadiont vagy például vadvízi evezős pályát, amiket lehet, hogy soha senki nem használna később – meg lehet nézni Athén példáját, ahol a gaz veri fel a létesítményeket.”
A görögök szerint a beruházás nem térült meg, sokan az ötkarikás játékokat okolják az államcsődközeli helyzetért
Konkurencia és az önkéntesség kultúrája
Béres László rámutat, hogy az olimpiai játékok során sokszor önkéntesek ezrei, ha nem tízezrei is részt vesznek a szervezésben, ráadásul ilyenkor a vendéglátó városok közterei egyfajta kulturális szerepet is betöltenek, hiszen az olimpia alatt mindenhol kapcsolódó programok, kulturális események zajlanak, ahova további önkéntesekre van szükség, akik lehetőség szerint több nyelvet is beszélnek, ráadásul gyakorlatilag ingyen dolgoznak.
“Magyarországon sajnos még nem alakult ki az önkéntességnek az a kultúrája, ami az Egyesült Államokban adott, az emberek nem is nagyon értik – magyarázza a kettős állampolgárságú egykori sportoló. – Ehhez szerintem legalább egy évtizednek el kell még telnie, és csak úgy lesz belőle valami, ha a társadalom és a vezetői megértik és feldolgozzák ezt az igényt és megteremtik ennek a lehetőségeit. Arra gondolok, hogy például kisebb rendezvényeket kellene elvállalnunk, mint például a XIV. nyári európai ifjúsági olimpiai fesztivált, amit Győr rendezhet majd 2017-ben. Ez lehetne egyfajta gyakorlóterep, ahol a városok vezetőit és lakóit megtaníthatnánk arra, hogy kell ezt jól csinálni. Erre 2024-ig már nem lesz lehetőségünk.”
Érdemes azt is megnézni, hogy milyen városokkal versenyzünk a rendezésért. “Párizs már 2012-ben is pályázott, és nem sok szavazattal maradt le London mögött, ráadásul itt már rendeztek korábban olimpiát, ezért számos létesítmény eleve készen van. Rómában szintén voltak már ötkarikás játékok, ezen kívül egy nagyon népszerű, kozmopolita világváros. A berlini rendezés mellett a németek precizitása szól, illetve az, hogy elképesztő forrásokat tudnának a támogatásra fordítani. Bostont pedig azért említem, mert ott csak a lakosság 39 százaléka szavazott az olimpiai pályázatra. Egy nagyváros vezetésének azt is tudnia kell, hogy hogyan tudja a saját polgárait meggyőzni, hogy támogassák, mert enélkül egyszerűen nem megy. Nem beszélve Boston és Massachusetts állam anyagi forrásairól, valamint az olyan metropoliszok közelségéről, mint New York vagy Philadelphia.
Az amerikai Wilma Rudolph a 100 méteres sprintre készül – 1960. Róma
Pénz beszél
Béres László lakását számos olimpiai emléktárgy díszíti, az interjú során mutat néhány belépőjegyet is a 2004-es athéni játékokról. Egy ritmikussportgimnasztika-jegy 75 euró (mintegy 23 000 forint), egy vívóbelépő 35 euró (több mint 10 000 forint), egy műugróverseny belépője, amely nem a döntőre, csupán valamelyik selejtezőre szól, 80 euró (közel 25 000 forint).
“A Salt Lake Cityben rendezett téli olimpia megnyitójára egy jegy átlagára 880 dollár, vagyis több mint 250 000 forint volt – mutatja az egyik jegyet Béres László. – Ezek az árak pedig nem függenek már országoktól és helyszínektől, kérdés, hogy ilyen összeget hány magyar tud kifizetni, arról nem beszélve, hogy ezek csak a jegyárak, miközben az ország továbbra is fizeti a rendezés költségeit. A Szocsiban rendezett téli olimpia 50 milliárd dollárjába került az orosz államnak, a vancouveri téli olimpia – hiába volt nagyon sikeres – költségeit a mai napig törleszti a nagyváros.
Szocsi egy évvel az olimpia után
Béres László szerint fontos tényező az olimpiai rendező országok esetében a nemzeti légitársaság is, amelyik általában jelentős szponzorként működik közre a szervezésben, illetve kulcsfontosságú szerepet tölt be a versenyzők szállításában. Ehhez pedig társul a megnövekedett utasforgalom is, amely megkövetelné a repülőtér bővítését, illetve az infrastuktúra – pl. gyorsforgalmi út, gyorsvasút – fejlesztését is, amelyek további óriási költségeket jelentenének, ráadásul az olimpia után kihasználatlanul maradna a bővített rész jelentős hányada.
Olimpia = olimpia + paralimpia
Azt sem szabad elfelejteni, hogy egy olimpia záróünnepségét követően pár nappal később, ugyanazokon a helyszíneken a paralimpiai játékokat is meg kell szervezni. Ehhez pedig a már eddig említett létesítményeken túl szükséges a teljesen akadálymentesített tömegközlekedés, illetve egyéb infrastruktúra kialakítása is.
“A hozzánk látogató külföldiek gyakran arra panaszkodnak, hogy amikor a poggyászaikkal megérkeznek Magyarországra, az állomásokon, pályaudvarokon sokszor nincs egy mozgólépcső sem. Most képzeljük el, hogy mit szólna egy olyan szervezet, amelynek több ezer mozgáskorlátozott, kerekes székes versenyzője közlekedne a városban. Persze erre azt mondják a »hozzáértők«, hogy »hú, addigra majd lesz valami«. Én meg csak annyit kérdezek, hogy miből és hogyan?”
“Nekem lenne a legjobb”
Béres László a beszélgetés során többször hangsúlyozza, hogy büszkeség töltené el, ha láthatna egy budapesti olimpiát, de a realitások talaján állva az, hogy ez most megtörténhessen, a valóságtól elrugaszkodott gondolatnak tűnik.
“Azt hiszem Athén volt az utolsó olyan olimpia, amit egy kisebb város rendezhetett meg – teszi hozzá. – Ők akkor 1,6 milliárd dolláros költségvetéssel dolgoztak, ez a végére 16 milliárdra duzzadt. Nekem lenne a legjobb, ha Budapestre jönne az olimpia, mert az ingatlanok kiadásával nagyon jó üzleteket köthetnék, ráadásul olimpikonként és rendezvényszervezőként is lenne lehetőségem közreműködni. De erre azt mondom, hogy a józan észnek kellene diadalmaskodnia. Nézzük meg ezeket a számokat, és ne az elfogultság, meg a lelkesedés vigyen bele minket egy ilyen vállalkozásba! A görögök történelmi okokból vágtak bele a 2004-es athéni játékok szervezésébe, bele is rokkantak. Egyébként a náluk 1896-ban megrendezett első újkori olimpia is csődbe ment volna, ha nincs egy iparmágnás, aki egymillió drachmával meg nem támogatja őket. Sajnálom, hogy ilyen negatív dolgokat kellett elmondanom erről, biztos el fog jönni az idő, amikor Budapest alkalmas lesz egy olimpia megrendezésére, de az is biztos, hogy ez nem 2024-ben lesz.”
További cikkek az olimpiáról az NLCafén:
- Hivatalos! Pályázunk a 2024-es olimpiára – De mit fogunk kezdeni ennyi új stadionnal?
- Erődítménnyé vált Szocsi – biztonságos az olimpia?
- Te örülnél, ha olimpiát rendezne Magyarország? Szavazz!
