Az Analemma Tower nevű építmény lényege, hogy nem a talajra építik, hanem egy a bolygó felett, úgynevezett geoszinkron pályán keringő aszteroidához rögzítve “lelógatják” a Föld légkörébe. Az ambiciózus elképzelés szerint az elképesztő méretű toronyház emiatt nem is egy helyben állna, hanem minden nap ugyanazt a nyolcas alakú pályát írná le. A tervek szerint a lakók Florida partjainál ébrednének, délután egy órakor pedig New York felett lebegnének át.
Az ötlet elsőre hajmeresztőnek tűnik, azonban távolról sem ez az első eset, amikor hasonló javaslattal áll elő valaki. Az amerikai űrsiklók nyugdíjazásához közeledve például egyre több szó esett az úgynevezett űrliftek használatáról. Egy űrlift hasonló elven, egy a Föld felett úgynevezett geostacionárius pozícióban rögzített felső állomáshoz csatlakozó, rendkívül hosszú kábel mentén mozogva szállítaná az űrhajósokat és az űrállomásokra szánt ellátmányt. A legnagyobb problémát eddig az okozta, hogy még nem fejlesztettek ki olyan anyagot, ami kellően erős és könnyű ahhoz, hogy ekkora méretben használható legyen.
A New York-i Cloud Architecture Office terve ennél jóval összetettebb technológiai megoldásokat igényel, ezért egyelőre valóban csak gondolatkísérletnek tekinthető, abból viszont egészen lenyűgöző. Az Analemma Tower alapját egy központi mag képezné, amelyet könnyű, de erős kábelekkel rögzítenének a geoszinkron pályán mozgó aszteroidhoz. A lakásokat és irodákat előregyártott modulok formájában csatlakoztatnák ehhez a maghoz.
Erkély nem lesz a lakásokhoz
A tervek szerint az épületet különböző zónákra osztanák, a legalsó szint az úgynevezett átszállóállomás lenne, ahonnan a lakók vagy a látogatók le tudnak jutni a Földre. De itt kapnának helyet a szórakoztató szolgáltatások, éttermek és bevásárlóközpontok is.
A torony egyes részeit előre legyártva csatlakoztatnák a központi maghoz (Fotó: cloudsao.com)
A következő szekció az irodai “negyed”, ahol a kellően tehetős cégek tarthatnák fenn főhadiszállásaikat. A magasságból kifolyólag itt már naponta 2 perccel tovább van világos, mint például a Föld jelenlegi legmagasabb toronyházának, a Dubajban található Burj Khalifa tetején.
Az irodák után egy mezőgazdasági blokk következik, ahol zöldségeket-gyümölcsöket termesztenének, de például a zöld környezetre vágyó lakók is itt tudnának kikapcsolódni valamelyik parkosított emeleten.
A lakónegyedek ezután következnek, a legmagasabban lévő lakószint körülbelül 8000 méteres magasságban található. A Cloud Architecture Office (CAO) építészeinek itt már olyasmire is gondolni kellett, hogy ebben a magasságban a külső hőmérséklet megközelítheti a mínusz 40 fokot is.
A bal ábrán a torony elhelyezkedése, a jobb ábrán a 24 óra alatt leírt pályája látható (Kép: cloudsao.com)
A következő blokkban emlékművek, múzeumok kerülnének, egészen 16 000 méteres magasságig, amely már felette van az utasszállító repülőgépek utazási magasságának. A különböző vallások követői az ezt követő szinteken gyakorolhatják a hitéletet, míg a legfelső blokkban temetőt hoznának létre az elhunyt lakók számára. A torony teteje körülbelül 32 kilométeres magasságban lenne, itt már naponta 42 perccel tovább van világos a talajhoz képest. Innen indul a főkábel is, amely több ponton csatlakozik a torony “alapját” képező aszteroidához.
Átrepüli az óceánt a toronyház
Egy ilyen különleges projektnek már az építési tervei is különlegesek: a CAO tervei szerint az építkezésre Dubajban – vagyis Dubaj felett – kerülne sor, az emírségnek ugyanis rengeteg tapasztalata van a különleges magas épületek felhúzásában. A kész tornyot pedig egyszerűen “átreptetnék” New Yorkba, és ezután állítanák rá a már említett, nyolcas alakú pályára. Erre azért lehet szükség, mert az amerikai nagyvárosban az építési költségek Dubaj árainak az ötszörösét is elérhetik.
“Ha New York, akkor ebédidő!” (Fotó: cloudsao.com)
Az épület energiaellátásáról a magasabb szinteken, a felhők felett elhelyezett napelemek gondoskodnának, így folyamatos lenne az áramellátás, a vizet pedig egész egyszerűen a felhőkből nyernék ki. A hatalmas toronyban speciális, elektromágneses elven működő, kábel nélküli liftek szállítanák a lakókat, hogy a hosszú kábelek súlya ne okozzon problémát.
A torony mozgását úgy számolták ki, hogy akkor legyen nagyjából a leglassúbb, amikor New York felett halad át, lehetővé téve, hogy a lakók és a látogatók tudjanak közlekedni. A Földre személyszállító drónokkal lehetne lejutni az átszálló állomásról. A nyomás- és hőmérséklet-különbség kiegyenlítése miatt az egyes szinteken lévő lakások ablakainak mérete és formája eltér.
A legnagyobb kihívást természetesen a megfelelő aszteroida befogása jelentené, azonban az Európai Űrügynökség (ESA) 2015-ös Rosetta küldetése megmutatta, hogy a jelenlegi technológiákkal képesek vagyunk leszállni egy űrben pörgő üstökös felszínére. A NASA pedig 2021-re tervezi azt a küldetést, amelynek célja egy aszteroida elfogása és pályájának módosítása.
Egyelőre nincs arról információ, hogy az Analemma Tower egyáltalán megvalósulhat-e, és ha igen, mikor. Az azonban bizonyos, hogy ennyire látványos és izgalmas ötletet legfeljebb a sci-fi filmekben láthattunk eddig.
