Minden harmadik magyar háztartás hónapról hónapra küzd azért, hogy kifizesse a rezsit vagy a lakbért. A kormánynak ott kellene közbeavatkoznia, amikor az emberek elindulnak a hajléktalanság felé vezető úton, de csak a szociális dolgozók extrém munkabírásában lehet reménykedni – írja a HVG a Habitat for Humanity Magyarország lakhatási szegénységről szóló idei jelentése alapján.
A dokumentumból kiderül, hogy
- Minden harmadik háztartás számára havi szinten okoz kihívást, hogy kifizessék a rezsit, a bérleti díjat vagy a lakáshitelek törlesztőrészleteit.
- Magyarországon nagyjából másfél millióan élnek olyan lakásban, amelyekkel súlyos problémák vannak, például beázik a tető, nedvesek a falak, nincs WC és fürdőszoba, vagy túl sötét a lakás.
- Ez is közrejátszik abban, hogy még a szegénységi küszöb felett élők 5,7 százalékának is nehézséget okoz felfűteni a lakását.
Eladósodás
A lakhatási gondokat csak tetézi az egyre nagyobb eladósodás, a szegények hitelfelvételének kimagasló aránya is. Ma azok a magyar háztartások, amelyek jelzáloghitelt vettek fel, átlagosan a jövedelmük kicsit több mint harmadát fizetik ki a lakhatás költségeire. Jelenleg nagyjából 1,4 millió háztartásnak van valamilyen hitele, a háztartások legalább 13 százalékának pedig 60 napon túli közműhátraléka.
Eközben 750 ezer végrehajtási ügy van folyamatban, amelyeknek az értékét ha összeadnánk, megkapnánk az egész éves magyar GDP 7 százalékát. Így már érthető, hogy miért jut minden napra nagyjából tucatnyi kilakoltatás – olvasható a jelentésben.
Albérlet aranyáron
Családi segítség nélkül ma kevés fiatal pár képes önállóan házat vagy lakást vásárolni. Néhány évvel ezelőtt még lehetett megfizethető árú albérletet találni, de ma már szinte lehetetlen, ha az ember szegény.
A jelentés megjegyzi, hogy amíg az albérletárak 2010 és 2016 között az alsó árkategóriában majdnem megduplázódtak, addig a legszegényebb 10 százalék átlagjövedelme csak 11,4 százalékkal nőtt.
Menedék Családok Átmeneti Otthona Salgótarjánban – MTI Fotó: Komka Péter
Kényszermegoldásként szóba jöhetne a családok átmeneti otthona is, de ott is egy férőhelyre 3-5-szörös túljelentkezés van. A jelentkezők száma először a 2008-as válság idején ugrott meg hirtelen, majd 2013–14-ben, amikor az albérletárak elkezdtek nőni.
Kormányzati intézkedések
A Habitat for Humanity jelentése kitér arra is, milyen lépéseket tesz a kormányzat a lakhatási szegénység ellen. A szervezet úgy látja, hogy az állami lakhatási támogatások inkább a jobb körülmények között élők lakáshoz jutását segítik, mintsem a lakhatási szegénység csökkentését.
Megállapítják, hogy az önkormányzatokon múlik, hogy egy rászoruló család segítséget kap-e, vagy sem, illetve a szociális rendszerben dolgozókon, akik saját szűkös erőforrásaikból és a rendszer adta korlátozott lehetőségekből igyekeznek kihozni a legtöbbet.
De ez kevés, főleg azért, mert az állam egy olyan ellátórendszerben képzeli el a szegények segítését, amelyet annak idején a krízishelyzetek átmeneti kezelésére hoztak létre, nem arra, hogy jobb esélyeket is adjanak a megélhetésre hosszú távon – írja a jelentésről a HVG.
