Az MIT és a Princetoni Egyetem kutatói kifejlesztették azt a robotot, amely egy nap véget vethet a rendrakással járó otthoni vitáknak és a stressznek, amely a lelkierő összegyűjtésével jár, hogy végre nekifogjunk összepakolni a lakást elborító rengeteg kacatot. Nem lennénk most a japán rendrakóguru, Marie Kondo helyében!
A szerkezet egy ma szinte már „hagyományosnak” tekinthető ipari robotkarból áll, amelyekből különféle összeszerelő üzemekben, gyárakban lehet sokat látni. Jellegzetes narancssárga színe miatt lehetne akár a KUKA cég gyártmánya is – ez egyébként az a vállalat, amelynek nevéből a szemetesekre használt magyar kuka szó is származik –, azonban a felvételen a szintén ipari robotokban utazó ABB márkajelzése látható.
A rendszer lelke egy speciális algoritmus, amely képfelismerő technológia segítségével képes azonosítani az egyes tárgyakat – mint a videón is látható, a vécékefétől a különféle gyógyszeres dobozokig. Az azonosításhoz a robot a tárgyak súlyát is figyelembe veszi, és akkor is képes észrevenni egy bizonyos objektumot, ha az a rendetlenség közepén hever, sőt attól sem jön zavarba, ha például a doboz falához tapadt vékony tárgyat kell megkaparintania, ilyenkor ugyanis egy ruganyos, spatulához hasonló eszközt illeszt a holmi és a fal közé. Az erre alkalmas tárgyakat pedig akár egy vákuumos szívócső segítségével is képes felemelni.
A kifejezetten erre a célra kifejlesztett robotkar ezután megragadja a tárgyat, majd egy meghatározott helyre teszi. Egyelőre ebből annyi látszik, hogy a gép egyik dobozból a másikba rakosgatja a dolgokat, ám a későbbiekben a kutatók szeretnék elérni, hogy efféle mesterséges környezet nélkül is képes legyen dolgozni.
„Használható például egy raktárban való szortírozáshoz, de akár arra is jó, hogy rendet tegyen a konyhaszekrényben, vagy eltakarítsa az útról az oda nem való dolgokat egy baleset vagy természeti katasztrófa után” – magyarázta Alberto Rodriguez, az MIT gépészmérnöki karának professzora.
Az ipari robotok többsége ma még szigorúan kontrollált körülmények között dolgozik, és milliméterről milliméterre ugyanazt a mozdulatsort hajtja végre. Rodriguez és munkatársai azonban azon dolgoznak, hogy a robotok ennél szabálytalanabb, kiszámíthatatlanabb körülmények között is képesek legyenek helytállni.
A robot a tesztek során minden tárgyat sikeresen a helyére tudott tenni, egyedül a különféle rögzítési módokkal akadtak itt-ott problémái: a vákuumos megoldás például csak 54 százalékban működött, míg az emberi kézhez hasonló robotkar a próbálkozások háromnegyedében bizonyult sikeresnek.
Mindössze egyetlen rossz hírünk van azoknak, akik a cikket olvasva már elképzelték, ahogy hétvégén a robot rak rendet helyettük a lakásban: erre bizony még egy picit várni kell majd, a szerkezet ugyanis jelenlegi formájában két tonnát nyom, a szétszereléséhez és összerakásához pedig robotikai szakemberekre van szükség. De ide a rozsdás bökőt, hogy pár év múlva a kisebb, formatervezett változatok ugyanúgy elterjednek majd, mint a mostani robotporszívók.