Imádok sürögni-forogni a konyhában. Attól viszont néha (ok, gyakran) frászt kapok, amikor nem találom a saját konyhai eszközeimet. Az őrület határán tépem a hajamat, amikor nincs meg a tésztaszűrő és rájövök, hogy lőttek az al dente vacsorának vagy amikor az összes fiókot végigkotorva sem kerül elő a fránya fokhagymanyomó. Ilyenkor persze mindig a tárgyakat hibáztatom vagy az ufókra fogom a dolgot. Tuti, hogy itt járt néhány földönkívüli és Pataki Attila maximális egyetértésével éppen az én konyhámból tüntették el nélkülözhetetlen segítőimet.
A dolgok olyankor, amikor kellenének, nem bukkannak fel, a konyhaszekrény legutolsó bugyraiból sem. Komoly lélektani fejlődésen kellett átmennem ahhoz, hogy megértsem azt: mindez az én saram. Senki másé. Kívánhattam én teljes szívemből, hogy teremjen itt egy jó tündér és mire csettintek, vágjon frankó rendet. A csoda nem történt meg. A pakolási szisztémám nem volt igazán optimális. Amikor ezt kénytelen-kelletlen beismertem, elért a flow állapot. Mindent, de tényleg mindent kipakoltam, a spájztól kezdve az utolsó fiókig és újra rendszereztem a konyhát. Kidobáltam mindent, ami lejárt és a szerintem lehető legpraktikusabban pakolgattam vissza a konyhai eszközöket. Diadalittasan néztem végig a polcokon. Ez az örömöm egészen addig tartott, ameddig múlt vasárnap átjött hozzám Cserta Alexandra, hogy egy kávé mellett otthonszervezési praktikákról kérdezhessem őt. „Neked ez rend?” – nézett rám a szemöldökeit felhúzva, miközben szemeivel végigpásztázta a konyhámat és a konyhaszekrény tetején egymás hegyén-hátán lévő, porosodó konyhai kisgépekre mutatott.
Első hallásra furcsán hangzik, hogy valakinek az a munkája, hogy emberek otthonába megy és ott segít rendet rakni. Szandra ezt a hivatást választotta. Meggyőződése, hogy a hosszú távon megtartható rend kialakításához olykor nem árt szakember segítségét kérni.
Külföldön egyáltalán nem szokatlan otthonszervező segítségét kérni. Nálunk mi a helyzet?
Magyarországon az elsők között kezdtem otthonszervezéssel foglalkozni. A férjemmel diákokként egy ideig Dániában és Koreában éltünk, bőröndből. Amikor hazajöttünk, berendeztünk egy szép otthont. Volt jó munkám, szerető családom és mégis azt éreztem, hogy valami nem ok. A kisfiam játszott a nappaliban, bejött a férjem szlalomozva a földön heverő játékok között, minden tele volt kacatokkal és rádöbbentem, hogy nem jó példát mutatunk a gyerekünknek. Úgy éreztem, ezen változtatnom kell. Néhány hét alatt újrarendszereztem a lakást. Lefektettük a szabályokat, miszerint a játékok csak a gyerekszobában lehetnek, a felületek mindig tiszták lesznek, mindennek meglesz a helye és annyira boldoggá tett a változás, hogy másoknak is elkezdtem erről mesélni. 2017 óta foglalkozom ezzel és azt látom, hogy egyre kevesebben néznek rám furcsa szemmel itthon. Sőt, egyre többen mernek hozzám fordulni. Nem szégyen. Nem azt jelenti, hogy egy háziasszony „megbukott”, ha felhív engem. Futni is tudunk, mégis sokan vannak, akik edzőt fogadnak. Gyakran tapasztalom, hogy az emberek belelkesednek, elkezdik a rendrakást, aztán abbahagyják és elúsznak vele. Sokan gondolják azt, hogy rendet tenni mindenki tud! Aztán kiderül, hogy ez mégsem olyan egyszerű dolog. Őszintén, hogyan sikerülhet ez azoknak, akiknek ezt soha senki nem magyarázta el?
Fotó: Cserta Alexandra
Nem vagy nem jól tanultuk meg a rendrakás művészetét?
Én azt mondom, hogy sokaknak egyáltalán nem tanították meg, hogyan kell rendet tenni és rendet tartani otthon. Mivel a kétkeresős családi modell a leggyakoribb, a szülők este fáradtan esnek haza. A gyerekek nem vagy igen ritkán látják, hogy apa és anya takarítanak, rendszereznek. Egyre többen fogadnak bejárónőt, így a fiatalok mindössze azt veszik észre, hogy állandóan rendezett az otthonuk. Az már nem feltétlenül tudatosul bennük, hogy nem magától, nem csettintésre vált azzá. Nem adunk már nekik háztartási feladatokat, ezért nem tudják bekapcsolni a konyhában a mosogatógépet.
Mik azok, amikre feltétlenül szükség van a konyhában ahhoz, hogy meg tudjuk tartani a rendet?
Rendszert kell kialakítani. Ehhez szükség van konyhai rendszerezőkre, tárolókra és címkékre. Ezek a legfontosabbak. Nagyon fontos lemérni, mennyi helyünk van, sokszor előfordul ugyanis, hogy amikor hazaérünk, akkor derül csak ki, hogy nem fér be vagy túl kicsi az adott tárolóeszköz, amit vásároltunk. Ez igen bosszantó tud lenni.
Fotó: Cserta Alexandra
Mik azok, amikre nincs szükség?
Azokra a bögrékre például, amiket szinte sosem veszünk elő, de annyi van belőlük, hogy a gyakran használtakra pakoljuk rá őket. Érdemes szelektálni. Tíz-tizenöt év alatt általában nagyon sok konyhai eszköz gyűlik össze. Ha valaki úgy érzi, hogy az otthona túlzsúfolt, rendetlen és nem tudja kézben tartani a dolgokat, akkor segítek átlátni a káoszon és az életmódjához igazítva újraszervezni az otthonát. Az első, hogy meg kell találni a saját rendszerünket, mindenkinek más jön be. Hasznos lenne a család minden tagjának átgondolnia, mit szeretnek, mire van igény, milyen az életvitelük, mit jelent nekik a rend? Van, aki szeret légmentesen zárható tárolóba öntögetni, másoknak ez nem való. Nekik a zacskós tárolás felel meg. Nem árt, ha van kellő önismeret és nyitottság az új dolgok iránt. Emlékszem arra a napra, amikor hazavittem a hűtőtárolókat. Anyukám nem győzött hüledezni, mit keres a hűtőben tárolódoboz? Később persze ő ujjongott a legjobban, hogy milyen praktikusak. Nagyon fontos még, hogy mindennek legyen helye a konyhán belül, mert ellenkező esetben hamar elkezdenek felgyűlni a felesleges kacatok és eluralkodik a rendetlenség. Végül pedig bíráljuk felül, hogy mi az, ami tényleg hasznos és minket szolgál. Ha szinte soha nem sütünk, de rengeteg sütőformánk van a konyhaszekrényben, szükség esetén inkább kérjünk kölcsön mástól néhány formát, de ne tartogassuk otthon őket. Lehet, hogy mi vagyunk a legjobb anyák a világon és megvesszük a fagyigépet, hogy a gyerekzsúron házi készítésű fagyival kápráztassuk el a kicsiket, de ha évente egyszer kapcsoljuk be, csak a helyet foglalja.
Hogyan érdemes nekifogni a rendszerezésnek?
Semmiképpen sem úgy, hogy a fiókokat egyenként ki-majd bepakoljuk. Azt az elmúlt évek tapasztalataiból kiindulva bátran mondhatom, hogy nem működik, ha fiókonként haladunk. Ilyenkor mindent, de tényleg mindent ki kell pakolni, még a spájzból is. Egyszerűen nem lesz tökéletes úgy a végeredmény. Az a jó, ha a takarítás és rendszerezés egyszerre történik.
Fotó: Cserta Alexandra
Legtöbbször miért halogatjuk a rendrakást?
Gyakran azért sem kezdünk bele, mert nincs valódi motiváció se a magunk, se a családtagjaink részétől. Azt mondogatjuk: jó ez így is, ha kell, mindent megtalálunk. Aztán mégsem úgy van. Ekkor lépek én a színre. Észre sem vesszük a vakfoltokat a háztartásokban. Szükség van egy külső szemre, hogy a megfelelő módszerek kiválasztásával hatékonyan végig tudjunk menni az egyes kategóriákon. Én észreveszem azokat is, amik nem illenek a háztartásba. Olyankor előítélet nélkül megkérdezem, hogy biztosan fontos az adott tárgy. Ha nem, akkor szelektálunk. Minden egyes eszközről döntést hozunk. Amiről kiderül, hogy nem kell, azt el lehet adományozni. Megvannak már a bevált kapcsolataim, így ezek különböző rászoruló személyekhez vagy szervezetekhez kerülnek. A mosogató környéke szokott zsibvásárként kinézni, arról már nem is beszélve, milyen rendezetlen hatást keltenek a konyhaszekrény tetejére felrakott eszközök, amikről azt gondoljuk, egyszer majd jók lesznek. A változtatás azonban nem megy egyik napról a másikra. Gyakran mondják azt, hogy huszonegy nap kell egy-egy szokás megváltoztatásához. Az igazság az, hogy ez a folyamat kétszáz-kétszázhúsz napig is eltarthat. A jó hír az, hogy a professzionálisan rendszerezett konyhát rendben tartani szinte már gyerekjáték.
Fotó: Cserta Alexandra
Cserta Alexandra otthonszervezési tanácsadó 15 aranyszabálya a konyhai rend érdekében:
- A tárgyaknak válassz fix helyet és mindig ugyanoda tedd vissza őket!
- Mielőtt elfogadsz/megveszel egy konyhai eszközt, gondolkozz el, hol lesz a pontos helye?
- Aktualizáld a tárgyakat! Boldogságot okoz? Felgyorsítja a folyamatot? Ha nem, válj meg tőle!
- Figyeld meg, mit és milyen gyakran használsz. Alkoss szabályt: amit ritkábban veszel elő, mint havonta, azt ne a konyhában tárold.
- Maximalizáld vertikálisan a konyhaszekrényed! Használj belső polcot és duplikáld meg a polc rakodási lehetőségét!
- A bögrék nem olyanok, mint a tányérok. Ne rakd őket egymásba. Annyi bögréd legyen, amit egymás mellé el tudsz helyezni!
- Az élelmiszertárolás önismereti játék. Ismerd meg a szokásaidat és döntsd el, hogy milyen stílusú a rendszerezésed. Szeretsz öntögetni vagy nem? Ha nem, fogadd el és úgy optimalizáld a tárolást, hogy zacskóban maradnak az élelmiszerek.
- Az élelmiszereket mindig átlátható, minőségi kamra tárolóba helyezd, hogy átlásd az élelmiszerraktárad és ne romoljon meg semmi.
- Inkább kevesebb, de minőségi terméked legyen a konyhában, amik hosszú évekig ki tudnak szolgálni.
- Törekedj az egységességre. Legyen szó spájz rendszerezőről, műanyag tároló dobozról vagy pedig a bögrékről.
- Mindig címkézz fel mindent. Ha tároló kosárban tartod az élelmiszert, azt is, ha kiöntöd légmentes ételtároló dobozokba, azokat is, alulra pedig írd fel a lejáratot!
- A konyhaszekrény tetejére ne pakolj semmit! Amint odapakolsz, bármilyen rendezett a konyhapultod, a vizuális zaj megzavar.
- Törekedj arra, hogy minimalizáld a tárgyak és eszközök pulton való jelenlétét. Priorizálj!
- Szelektálj, vizsgáld meg a vásárlási és konyha használati szokásaidat és csak utána szerezz be egységes tároló rendszert.
- Minden család szokásai mások, így mindenkinek más rendszer kialakítása lesz praktikus. Ismerd meg önmagad, kísérletezz és ne vegyél semmit se véresen komolyan!
További tippek a rendrakáshoz: