Az orosz-ukrán háború óta gyomorszorító érzésünk van, és nem mindig tudjuk, hogyan éljük tovább a mindennapokat úgy, mint azelőtt. Ebben a helyzetben legkisebb problémánk is nagyobb annál, mint hogy mi kerüljön az asztalra, pszichésen nagyon megterhelő ez még akkor is, ha nem a mi utcáinkon dübörögnek a tankok. Nincs abban semmi furcsa, hogy ilyen esetben minden létező stresszcsökkentő technikát bevetünk, ezek közül pedig az egyik legegyszerűbben elérhető az étel, mint komfort, vigasz és szorongásoldó eszköz. Egyszerű, de hosszú távon nem igazán szolgálja a javunkat ez a megoldás.
Étel = biztonság
„Már a járvány alatt is küzdöttünk a tehetetlenség és kiszolgáltatottság érzésével, ami miatt az evésbe menekültünk, hát még most, hogy egy háború miatt féltjük a jövőnket – meséli Viki, aki az első hírek megjelenése óta nem bír leállni az evéssel. – Nekem ez olyan mértékű stresszt jelent, hogy háború van tőlünk nem is olyan messze, hogy aludni is alig tudok miatta. Folyton kreálom a fejemben a menekülési útvonalakat, csak sajnos falakba ütközöm, hiszen mindenki itt van, nincsenek családtagok, barátok külföldön, akikhez mehetnénk, ha nekünk is menni kell, és rettenetes érzés, hogy lehet, hogy nem tudom majd megvédeni a gyerekeimet. Ezért aztán eszem. Mert ha nem ennék, akkor tuti elkezdenék inni, ami még rosszabb lenne valószínűleg. Amíg rágok, addig érzek egy kis megkönnyebbülést, nyilván főleg az édességektől, aztán jön a bűntudat és lelkifurdalás, vegyítve a szorongással, ami miatt újra eszem. Ördögi körbe kerültem.”
Viki elmondása szerint ráadásul egy egészséges, jól összeállított étrendet hagyott hátra és szinte kizárólag olyan ételeket eszik két hete, amiket már évek óta nem látott a tányérján. Mintha az egészsége nem lenne már érdekes, mert felborult az addig egészen kiszámítható, megtervezett jövőképe. „Mindig nagyon tervezős ember voltam, az a fajta, aki tartja magát a teendőkhöz, beosztja tudatosan a napjait, van ötéves terve és határozott elképzelései a jövőről – meséli Viki. – Már a járvány miatt is állandóan ettem volna, most meg itt ez a háború! Úgy érzem, cseberből vederbe kerültem, még talpra sem tudtam állni lelkileg a Covid miatti sokk után, és jön máris egy még súlyosabb csapás. Az étel egy minimenekülés, egy pillanatnyi biztonság, talán ezért is nyúlok a régi ízek után, ezért dobtam el hirtelen az egészséges étkezést és tértem vissza rögtön a nagymamám zsíros-cukros főztjéhez, mert ez is egy kicsit segít abban, hogy a lelkem biztosabb talajt fogjon.”
A stresszevés még több stresszhez vezet (Kép: Getty Images)
A stresszevés még több stresszt hoz
Viki nincs egyedül, valószínűleg világszerte milliók osztják a stresszevéssel kapcsolatos problémáit. Az étel és a stressz közvetlen kapcsolatban van egymással, Nikki Ostrower dietetikus egyenesen a második agynak hívja a gyomrunkat. Az, amit megeszünk, megemésztünk, hatással van az agyunk működésére, mentális egészségünkre, általános jóllétünkre. A pillanatnyi megkönnyebbülést hozhatják el a komfortételek – amik általában rendkívül egészségtelenek –, csak sajnos ezek hatása nem tart túl sokáig, cserébe olyan hatással vannak a szervezetünkre, inzulinszintünkre, amitől csak még nagyobb stressz éri a testet és agyat. Egy kutatás során kiderült például, hogy az inzulinszint egy kicsit emelkedik csak stressz hatására, ám amikor a stresszhez még evés is társul, akkor tízszer magasabb lesz, mint evés nélkül.
A Stress in America című tanulmány szerint az emberek 33 százaléka túl sokat és egészségtelen ételeket választ, amikor stresszhatás éri, aminek hosszú távon az elhízás, cukorbetegség, szívproblémák és depresszió is lehet akár a következménye. A Harvard Health Publishing szerint van különbség férfiak és nők között a stresszevésben is: a nők hajlamosabbak a túlevésre stressz hatására, míg a férfiak inkább fordulnak az alkohol és dohányzás felé. Egy finn 5 ezer férfi és nő részvételével végzett kutatásból pedig az derült ki, hogy az elhízás a nőknél jellemzőbb a stresszevés következményeként. És az elhízás egyáltalán nem azért probléma, mert akkor nem férünk bele a kedvenc nadrágunkba és ciki lesz a strandon fürdőruhában lenni, hanem mert a fenti, komoly egészségügyi gondokat vonhatja maga után.
Le lehet győzni a stresszevést?
A megoldás persze az lenne, hogy sokkal tudatosabban álljunk a saját szorongásunkhoz és igyekezzünk minél kevesebb cukros, fehér lisztes ételt enni, amikor elönt a stressz. Nyilván nehéz a jövőre gondolva leállítani magunkat, amikor szorongunk, és nem is ebben az időszakban kell eldönteni, hogy teljesen életmódot váltunk, de érdemes a kedvenc komfortételeink egészségesebb verzióit megkeresni vagy elkészíteni otthon. Ez utóbbi azért is jó megoldás, mert az alapanyagokat egyszerűbb lecserélni a főzéshez, sütéshez, mint valóban egészséges késztermékeket találni a boltban.
Segíthet az is, ha étkezési naplóban vezetjük, mit eszünk egy nap, mert már ez a naplózás sokkal tudatosabbá teheti a fogyasztásunkat. És persze a rendszeres evés kulcsfontosságú lehet ebben a helyzetben, hogy ne törjön ránk a farkaséhség, mert éhezéskor könnyebben eszünk össze-vissza, lehetőleg egészségtelen ételeket. Ahhoz pedig, hogy mindezt meg is tudjuk valósítani, a harvardi kutatók azt javasolják, hogy támogassuk a helyes ételválasztásainkat a következő módszerekkel is, mert ha nem csökkentjük más módon a stresszt, akkor nehéz lesz a stresszevésen változtatni.
Meditáció
Megszámlálhatatlan tanulmányban mutatták már ki, hogyan csökkenti a meditáció a stresszt és szorongást, sőt, még a vérnyomásra is jó hatással van. Segít abban is, hogy jobb döntéseket hozzunk az étkezéssel kapcsolatban. A meditáció nem nehéz és nem kell hozzá lótuszülésben ülni naphosszat, kezdőként elég, ha már csak a légzésünkre figyelünk pár percig ahhoz, hogy az idegrendszerünk elkezdjen kisimulni. Ezt pedig akárhol meg tudjuk tenni, ha érezzük, hogy nő a stressz, akkor csak behunyjuk a szemünket és pár percig a légzésünkre figyelve kiürítjük az agyunkat.
Testmozgás
Nincs új a nap alatt, a testmozgás stresszcsökkentő hatása már szintén régóta ismert, sőt, több olyan mozgásforma van (jóga, csikung, tai chi), melyek magukban foglalják a meditációt is. De az aerob mozgásformák is csodálatos hatással vannak az idegrendszerünkre: egy átfogó tanulmányból az derült ki, hogy azok az emberek, akik kardióznak (ide tartozik a kocogás, séta, biciklizés, úszás, evezés, tánc, aerobik), sokkal kevésbé szoronganak, mint azok, akik nem mozognak vagy kihagyják a kardiomozgást az edzésükből. Ráadásul nem is kell órákig ugrálni, ugyanis a kutatók szerint a stresszcsökkentő hatást már naponta csupán 21 perc kardióval elérhetjük.
Szociális háló
Barátok, családtagok, kollégák… a lényeg az, hogy érezzük, hogy nem vagyunk egyedül, támogató közösséghez tartozunk, mert ettől jelentősen csökkenthet a stressz szintje a szervezetünkben. Ha szeretetteljes közeg vesz körül minket, olyan emberek között vagyunk gyakran, akikben megbízhatunk, és van kivel beszélgetni egy jót, segíteni, ölelni, nevetni együtt, akkor már félig nyert ügyünk van a stresszevés ellen.
