Ahogy arról mi is beszámoltunk, vasárnap hajnalban megint előre állítottuk az órákat kettőről háromra. Ez ugyan azt jelenti, hogy egy órával kevesebbet alhatunk, de ugyanennyivel tovább lesz világos is. Felmerül azonban a kérdés: tényleg szükség van az óraátállításra?
Az Európai Unió szerint nem: először 2018-ban került elő a téma, amikor 4.6 millió európai polgár bevonásával konzultáltak arról, hogy mi lenne a jó megoldás. A megkérdezettek oroszlánrésze döntött úgy, semmi szükség rá, így 2019-ben az Európai Parlament megszavazta az óraátállítás beszüntetését tartalmazó rendeletet.
Ez nem azt jelenti, hogy nem lehet órát állítani, ha valamelyik tagország szeretne – csupán azt, hogy a művelet nem kötelező érvényű.
Például ha Magyarország a nyári időszámítást választja, akkor december végén és január elején nagyon későn, 8 óra 30 perc körül kel majd fel a nap, cserébe viszont nem lesz olyan nap az évben, amikor délután 5 óra előtt sötétedne. Ha viszont a téli időszámítást választjuk, felkészülhetünk rá, hogy nyaranta hajnali 4 óra előtt fog felkelni a nap.
Miért állítjuk át egyáltalán az órát?
Mint a világ annyi találmánya, az óraátállítás is a háborúhoz vezethető vissza.
A nyári időszámítást, amelynek keretében az órákat kora tavasszal egy órával előbbre, ősszel pedig egy órával hátrébb állítják, 1916-ban vezették be Európában, amikor az akkor még háborúban álló Németország megpróbálta csökkenteni a lakossági szénfogyasztást, hogy a fennmaradó üzemanyagot a fegyvergyárai számára felhasználhassa. A legtöbb szomszédos ország, valamint az Egyesült Királyság, az Egyesült Államok és Ausztrália követte a példát.
A II. világháború után Európa legtöbb országában felhagytak ezzel a gyakorlattal, de az 1970-es években az olajválság hatására ismét bevezették, hogy csökkentsék a mesterséges fény szükségességét és ezáltal az energiafelhasználást.
Azóta azonban számos tanulmány kimutatta, hogy az energiafogyasztásra gyakorolt hatása mára elhanyagolhatóvá vált a technológiai fejlődésnek köszönhetően. Sőt, egyre több bizonyíték van azonban arra, hogy a nyári időszámítás káros hatással van az egészségre.
Megvisel az óraátállítás? Nem vagy egyedül vele. A kutatások szerint a gyakorlat nem jó az egészségre.
Fotó: Getty Images
A statisztikák szerint például a nyári időszámításra való átállást követő héten például több szívroham, emésztőrendszeri és immunrendszerrel kapcsolatos betegség fordul elő. Az autóbalesetek számában is megfigyelhető egy kis emelkedés. A hosszú távú egészségügyi hatások közé tartozik a depresszió, a lelassult anyagcsere, a súlygyarapodás és a csoportos fejfájás.
Ez azért van, mert a “társadalmi óránk”, azaz a társadalmunk működését meghatározó menetrend és a belső óránk, amely többé-kevésbé a naphoz, mint égitesthez igazodik, nincs összhangban.
Miért nem hagytuk még abba?
Ha senkinek sem jó az óraátállítás, akkor miért csináljuk még mindig? A kérdés jogos, a válasz pedig a politika. A legtöbben elképzelni sem tudjuk, hogy az idő meghatározása kényes politikai kérdés lehet, pedig az. Például szolgálnak erre a Benelux államok, Franciaország és Spanyolország.
Európában jelenleg három időzóna létezik, az országok túlnyomó többsége a közép-európai időt használja szabványként. További 10 ország a kelet-európai időt, három pedig a nyugat-európai időt veszi figyelembe.
Logikusan az időt a hosszúsági körök alapján kellene beállítani. Az Egyesült Királyság és Marokkó például egy vonalban van, de a köztük lévő, ugyanazon a földrajzi hosszúsági körön fekvő európai országok, köztük Franciaország, Németország és a Benelux államok egy órával előbbre járnak.
Ez a második világháborúig nyúlik vissza.
Amikor a náci csapatok megszállták Hollandiát, Belgiumot és Franciaországot, azt követelték, hogy álljanak át a német időszámításra, ami meg is történt. A náci Németország legyőzése után a visszaváltást túlságosan körülményesnek ítélték, így maradtak a német számításnál. Francisco Franco spanyol diktátor pedig az Adolf Hitlerrel való találkozóját követően a német időszámításhoz igazította országát.
A kérdés most újra napirenden van, és az Európai Bizottság szerint az uniós országoknak egymás között kell rendezniük a kérdést.
„A tagállamok feladata, hogy meghatározzák, milyen jogi időt kívánnak alkalmazni, mivel ennek a választásnak a hatásai valószínűleg az adott ország földrajzi helyzetétől függnek” – mondta a Bizottság egyik tisztviselője az Euronewsnak.
A képviselők azonban azt részesítenék előnyben, ha a Bizottság előállna egy javaslattal, megkönnyítve az országok közötti tárgyalásokat. A koordináció elengedhetetlen az országok közötti kereskedelmi és egyéb kapcsolatok fenntartásának érdekében, a szakértők pedig azt javasolják, hogy a földrajz alapján kerüljenek az országok a négy időzóna valamelyikébe.
A szakértők így osztanák fel Európát. A sárga szín az új, azori-szigeteki időzónát jelzi, a zöld a nyugat-európait, a kék a közép-európait, a piros pedig a kelet-európait. Forrás: Euronews
Az azori-szigeteki, nyugat-európai, közép-európai és kelet-európai időzónák azok, amelyek a legjobban összehangolják a társadalmi időnket, azaz az óránkat azzal, amit mi természetes időnek nevezünk – tehát a földrajzilag helyes idővel, ha úgy tetszik.
Ez a felosztás garantálná, hogy minden országban délben legyen a legmagasabb állásban a nap, hogy így a legtöbbet hozhassuk ki a világosban töltött időből. A kronobiológia – vagyis az a tudomány, amely azt vizsgálja, hogy a belső ritmusunk hogyan befolyásolja az egészségünket – szakértői szerint is ez lehet a legjobb megoldás.
