Pár éve még volt választási lehetőségük azoknak az egyetemistáknak, akik az otthonuktól távol kezdték meg a tanulmányaikat. Természetesen mindig nagy stresszfaktor volt a lakhatás, illetve megélhetés kérdése, ha egy teljesen új, a szülővárosuktól messze eső településen próbáltak szerencsét, azonban jobban mérlegelhették, hogy kollégiumban vagy netalán albérletben szeretnének-e lakni. Igen ám, de lassan már azoknak is problémát jelenthet az albérleti díj kifizetése, illetve a megélhetés, akik főállású munkával rendelkeznek. Az elmúlt hónapokban mindenki érezhette, hogy nemcsak az élelmiszerárak szöktek az egekbe, hanem az ingatlanpiacon is drasztikus változás történt.
Már július elején olyan intenzív volt az albérletek iránti kereslet, mintha augusztus vége lenne, és minden jel azt mutatja, hogy a korábbi, körülbelül kéthetes csúcsidőszak helyett „hónapokon keresztül fent leszünk a plafonon” – érzékeltette a piaci helyzetet Máriás Áron Ottó, az ingatlankezeléssel foglalkozó Nyolcas.com ügyvezetője az ingatlan.com-nak adott interjúban. A szakember szerint a felvételi ponthatárok kihirdetése után a bérleti díjak várhatóan még magasabbra fognak emelkedni, és úgy véli, „idén komoly rekordok fognak megdőlni”. Hozzátette, hogy a bérlői megkeresések száma is csúcsokat döntöget, aminek köszönhetően szinte az összes ingatlant ki lehet adni, még annak ellenére is, hogy elképesztő bérleti díjakkal kell szembesülniük a bérlőknek.
Vagyis nemcsak azzal kell számolniuk a bérlőknek, hogy a korábbinál képest nehezebben találnak majd albérletet, hanem azzal is, hogy ezt jóval drágábban is tehetik majd meg.
Már vidéken is elszálltak az árak
Az ingatlan.com adatai alapján Budapesten az albérleteket 240 ezer forintos átlagáron hirdetik, amihez persze még 2-3 havi kaució is hozzáadódik. A garzonlakások esetében a 40 négyzetméternél kisebb lakások átlagára 155 ezer forint, azonban ez kerületenként is változó lehet. Az 5. kerületben például 200 ezer a garzonlakások átlagos bérleti díja, a 6., illetve 11. és 13. kerületben ez az összes 170-180 ezer forint közül mozog. Legolcsóbban pedig a 17., 20., és 21. kerületben találatunk garzonlakást, ugyanis ezekben a kerületekben az átlagár 100 ezer forint.
A szobák árai 70-80 ezer forint között mozognak. Én is találtam olyan hirdetéseket, ahol egy mindössze 15 négyzetméteres szoba került 80 ezer forintba. Adott esetben ezen az áron még az sem változtatott, hogy szobatárssal együtt hirdették meg a helyiséget.
Bár Magyarországon Budapesten a legdrágább a lakhatás, már azok sincsenek sokkal jobb helyzetben, akik vidéki egyetemvárosokban szeretnék folytatni a tanulmányaikat.
Az adatok szerint Győrben 185 ezer, Veszprémben 173 ezer, Veszprémben 170 ezer, Szeged és Pécsen pedig 135-140 ezer forintos árakkal kalkulálhatnak a bérlők.
Pont Ott Parti felvételi eredményváró a fővárosi Budapest Parkban, július 26-án (Fotó: MTI/Máthé Zoltán)
Az árak láttán még azok is elképedhetnek, akik stabil főállással rendelkeznek, hiszen nekik is problémát jelenthet a számlák, bérleti díjak, kauciók kifizetése, és általában a létfenntartás. De mi a helyzet azokkal a kezdő egyetemistákkal, akik még csak most kerültek ki a középiskolából és kénytelenek albérlet, illetve kollégium után nézelődni?
Bekerülni egy kollégiumba nem egyszerű, főleg abban az esetben, ha a tanuló nem államilag támogatott, hanem önköltséges szakon tanul majd tovább. A jelentkezéshez szükséges kitölteniük egy szociális helyzetfelmérő lapot, ami alapján pontszámokat szerezhetnek. Ezek szociális, közösségi, illetve tanulmányi részpontokkal szerezhetők meg. A jelentkezéshez továbbá szükséges a szülők jövedelemigazolása, illetve ha több gyermek is van a családban, akkor az ő jogviszony-igazolására is. A fentiek jól mutatják, hogy a véges férőhelyek miatt sokak számára a kollégium sem lehet opció, arról nem beszélve, hogy az épületek felszereltsége, illetve állapota az egész országban változó lehet.
De hogyan oldják meg 2023-ban a felvételizők a lakhatást?
Vannak diákok, akik továbbra is meg tudják oldani az egyetemi éveik alatt a lakhatásukat, hiszen otthon maradnak, vagy adott esetben a nagyszüleikhez költöznek erre az időszakra. Első hallásra azt hihetnénk, hogy ők a szerencsésebbek közé tartoznak, hiszen nem kell bajlódniuk a bérleti díjjal, nekik azonban a tandíj miatt ugyanúgy fájhat a fejük. Azonban még ennek ellenére is sokkal nehezebb és küzdelmesebb helyzettel állnak szemben azok, akik vidékről szeretnének Budapestre költözni, vagy azok, akik valamelyik vidéki egyetemvárosban tanulnak majd.
„Én Szegedről költözöm Budapestre az egyetem miatt. Őszintén, eléggé kilátástalannak látom a helyzetet. Már a ponthatár kihirdetése előtt is elkezdtünk lakásokat és szobákat nézegetni, de az összes irreálisan drága, ami pedig jobb árban van, azonnal elviszik. Volt olyan, hogy megbeszéltünk egy időpontot a főbérlővel, aznap én lettem volna a második, aki megnézi. Már éppen úton voltam, de hívott, hogy az előttem lévő már kivette, és nem ez volt az egyetlen alkalom. Persze a bérleti díj fizetésében a szüleim is segítenek, de nekik is véges a forrásuk, főleg a tandíj mellett. Őszintén nem tudom, hogy hol, vagy kivel fogok lakni, de már annyira kétségbe vagyok esve, hogy nyilván egy kis túlzással, de hajléktalan leszek. Abban reménykedem, hogy nem kell emiatt lemondanom az egyetemről” – mesélte Lili.
Egy másik egyetemista beszámolója alapján azok sincsenek sokkal jobb helyzetben, akik beadták a kollégiumi jelentkezésüket, hiszen a kollégium felvételi eredményeit csak augusztus közepe-vége felé teszik közzé. Abban az esetben, ha a beadványukat elutasítják, már túl késő lesz albérletet keresni, hiszen a jókat hamar elkapkodják. Maradnak a kevésbé tetszetős lakások, cserébe az árukat tekintve határ a csillagos ég.
A beszélgetésünk során a Bács-Kiskun vármegyében lakó Zsófi elárulta, hogy szeptembertől Szegeden folytatja a tanulmányait, így az egyik barátnőjével közösen bérelnek majd egy lakást az egyetemvárosban. Kezdetben azt hihettük, hogy a vidéki árak magasan eltérnek a fővárosi bérleti díjaktól, de sajnos ezeken a helyeken is kénytelenek rendkívül magas összeget kicsengetni a főbérlőnek.
„Folyamatosan mennek fel az árak. Mi ismerősön keresztül találtuk a lakást, mert az előző lakó édesanyám ismerőse volt, így beajánlottak minket,
de ahhoz képest, amit az előző bérlő fizetett, mi kapásból 50 ezer forinttal magasabb bérleti díjat fogunk fizetni.
Annak ellenére, hogy mi is régóta nézegettük, nem nagyon lehet olcsóbban lakást találni. Minimum 160-180 ezer forintnál kezdődik. Jelenleg dolgozom, így valamennyit én is bírok magamnak fedezni, de nem tudok teljes munkaidőt vállalni, hogy ki bírjam fizetni az egészet” – mondta. Hozzátette, hogy jelenleg 150 ezer forintért sikerült kivenniük az albérletet, azonban ez volt a legjobb ajánlat, amit ki tudtak fogni a környéken.
Fotó: Getty Images
Vannak olyan diákok is, akiknek nem kell bérleti díjra költeniük, viszont borsos összegeket fizetnek a taníttatásukért.
„Nekem egyelőre még nem kell azzal foglalkoznom, hogy elköltözzek, mert 18 évesen még szívesen látnak itthon, mivel diósdi vagyok, így szerencsére a fővárostól nem messze lakom. Ennek ellenére az én szakomon (operatőri) 795 ezer forint egy félév, ezért inkább ezzel lesznek problémák. Nyilván besegítenek a szüleim, de én is szeretnék hozzátenni valamit, tehát valami munkahely biztos kell majd az egyetem alatt” – mesélte Blanka.
Egy másik gólya arról számolt be, miszerint azt fontolgatja, hogy nagyszüleihez költözik a könnyebb bejárás reményében.
„Igazából szerencsésnek mondhatom magamat, mivel Pomázon lakom, ami alapjáraton nincs messze az egyetemtől, de a nagyszüleim Sashalmon laknak és azt mondták, hogy odaköltözhetek hozzájuk, ahonnan körülbelül 10 perc az egyetem. Még nem döntöttem el, hogy honnan fogok bejárni, de bárhogy is alakul, biztos vagyok benne, hogy életem legjobb évei előtt állok” – mesélte Nauzika, akit szintén idén vettek fel egyetemre.
Nehéz helyzetben a szülők
Mindez persze a szülőknek okozza a legnagyobb fejtörést, hiszen még azok számára is szinte megfizethetetlennek tűnnek ezek a költségek, akik az átlagosnál nagyobb bevétellel rendelkeznek. Ehhez természetesen pedig még a leválás okozta stressz is hozzájárul, hiszen ilyenkor a szülő, illetve a gyermeke is teljesen új vizekre eveznek.
„Nagyon stresszesen élem meg, főleg Pesten. Egyrészt, hogy megfelelő albérletet találjunk, rendes főbérlővel, illetve jó környéken, hiszen nyilván az ember biztonságban szeretné tudni a gyerekét, de egy vidéki szülőnek egy pesti ár tragédia. Elindítani a gyerekedet ezen az úton kisebb vagyon. Arról nem is beszélve, hogy nagyon széles az albérletek skálája, gondolok itt arra, hogy az a lakás, ami már nagyon olcsó, kinézetre nem feltétlen bizalomgerjesztő” – mesélte Edit, egy kétgyermekes édesanya. Hozzátette, hogy attól is fél, miszerint kisebbik gyereke is pár év múlva Pest felé szeretné venni az irányt, hiszen nem biztos abban, hogy ezeket a költségeket még egyszer tudják majd finanszírozni.
