Kim Kardashian és Chrissy Teigen hatalmas médiavisszhangot kiváltott „nyakimplantátumos” fotói sokaknál kiverték a biztosítékot. A két celeb a Kardashian család jóbarátja, egy Simon Huck nevű művész alkotásait viselték, aki testimplantátumokkal kísérletezik. Célja, hogy olyan kiegészítőket hozzon létre, amelyek úgy néznek ki, mintha a testből nőttek volna ki, Kim nyaklánca például a szívdobogásának ütemére villog. A nyakláncokon kívül futurisztikus cipők és fűzők is szerepelnek az A. Human elnevezésű kollekcióban, amely egyébként nemcsak celebek, hanem bárki számára elérhető, a most zajló New York-i divathéten debütál.
Felmerül a kérdés, miért is jó az, ha két ilyen befolyásos influencer arra biztatja a követőit, hogy ők is ilyen módon változtassák meg magukat, mert az menő? Az igazság azonban az, hogy a testmódosítás létezik, mióta világ a világ, a bőr alá vagy fölé helyezett ékszer vagy implantátum pedig nem is olyan extrém, sőt nagy valószínűséggel ez a jövő.
Mindig is volt, mindig is lesz
Testcsonkítás, testátalakítás, testmódosítás – a magyar nyelvben egyelőre nincs hivatalos neve a „body modification”-nek, pedig ezek a tevékenységek gyakorlatilag azóta léteznek, mióta ember él a földön. A vallási vagy spirituális okokon kívül a leggyakoribb indok pedig nem más, mint az esztétikai igény. Most azt gondolod, hogy te nem csonkítanád meg a tested azért, mert ez a divat, pedig az emberek elég nagy százaléka (nők, férfiak, sőt gyerekek egyaránt) pontosan ezt teszi. Vajon miért lyukasztjuk ki a kisbabák fülét alig néhány napos korban? Aztán ott vannak az orr-, a száj-, a köldökpiercingek, a tetoválások, a henna, a karcsú derekat formázó fűzők, a mellimplantátumok, bármilyen plasztikai beavatkozás, ami nem egészségügyileg indokolt, de tulajdonképpen ide sorolható egy egyszerű hajvasalás is.
A mellplasztika ma már nem is tűnik olyan bizarrnak (Fotó: Getty Images)
A legbizarrabb szokások
Szinte minden kultúrának megvan vagy megvolt a maga „csonkítási szokása”, sok népcsoportnál a mai napig élnek a néha ijesztően bizarr rituálék. Afrika és Dél-Amerika egyes részein az ajaktányér még most is a szépség és a szexuális vonzerő szimbóluma. Pubertáskorban a lányok alsó vagy felső ajkánál egy metszést ejtenek (néha még a fogakat is kihúzzák, hogy legyen elég hely!), és az idő előrehaladtával egyre nagyobb korongot helyeznek a vágatba. Felnőttkorra ez akár a 20 centis átmérőt is elérheti.
Burmában, Thaiföldön és egyes afrikai törzseknél a nyakgyűrűk viselése a „trendi”. A kislányok mindössze 5 évesek, amikor megkapják a nyakukba az első gyűrűt, amit a születésnapjaik alkalmával mindig egy újabb követ. El lehet képzelni, felnőtt korukra mekkora súlyt kell cipelniük a testükön éjjel-nappal. A nyakuk ezáltal olyan mértékben elsorvad, hogy ha megpróbálnák levenni a gyűrűket, az akár az életükbe is kerülhetne.
Fotó: Paula Bronstein/Getty Images
Már az ősember is „tetovált”
Az európai szemmel talán kevésbé bizarr „csonkítás”, a piercing története is több évezredre nyúlik vissza. Meglepő, de nem a fülüket lyukasztották ki először az őseink, hanem az orrukat. 4000 évvel ezelőtt a Közel-Keleten és Indiában is a szépség és a gazdagság szimbóluma volt a kilyukasztott orr és fül. Az így elhelyezett ékszerekről egyébként már a Bibliában is több helyen említést tesznek. A tetoválás megjelenésének kezdete pedig még ennél is korábbra tehető. A történészek szerint már időszámításunk előtt 8000-ben különböző állatok és az elejtett prédák rajzait viselték magukon az ősemberek. Persze ezek még kevésbé kifinomult technikával készültek, bele voltak vésve vagy égetve a bőrbe, belegondolni is rossz, mennyire fájhatott az elkészítésük.
A testmódosítás tehát többezer éves múltra tekint vissza, és a társadalmi ellenérzések és viszolygások ellenére népszerűbb, mint valaha. Ráadásul ahogy a technika fejlődik, ahogy egyre újabb ötletek születnek, valószínűleg kimondhatjuk, hogy az emberek továbbra is „csonkítani” és alakítani fogják a testüket, csak azért, mert ez a divat.
Az „A.Human” testmódosító show és kiállítás modelljei
