Hosszú évszázadokon át a férfiak egy hajszálnyit sem voltak lemaradva a hölgyek mögött, ha a divatos, ápolt külső elérése volt a cél. Hogy ezt épp hófehérre púderezett arccal vagy művészi huszárbajusszal érték el, azt csak az adott kor férfiideálja határozta meg, mindenesetre egy bizonyos társadalmi szint felett alapvetés volt, hogy szépítőszerek díszes sorával vértezze fel magát minden dalia.
A 20. század közepén aztán nagyon megváltoztak a dolgok. Jött Marlboro Man, és a szupermacsók bátran viselhettek háromnapos borostát és kócos hajat, a csajok bomlottak értük. A férfismink a zenészek hóbortjává és az LMBTQ-közösség stigmájává vált, amit heteró férfinak csakis színpadon vagy a kamerák előtt volt javallott viselni.
A rétegzenék inspirálta pasisminkek, mint Kurt Cobain grunge-szemsminkje vagy a gót stílus en bloc polgárpukkasztó arcsminkjei csak réteghóbortnak maradtak meg, egy átlagférfi a kétezres évekig simán megvolt a tusfürdőjével és a samponjával, arckrémet is jó, ha télen tett fel egy kicsit – persze szigorúan az anyja/barátnője/felesége tégelyéből kikanyarítva.
Beckhamre kentek mindent
Mainstream fronton az első nagy változást David Beckhamnek köszönhetjük, akit 2002-ben a metroszexuális férfi őstípusának neveztek, és ezzel olyan kifejezést dobtak be a köztudatba, ami alapjaiban rengette meg a férfiak megjelenéséről alkotott (nyugati) világképet. Az ápolt külsőhöz onnantól ismét hozzátartozott a kozmetikumok arzenálja, ami első körben a bőrápolók terén forrta ki magát.
Az Armani 2009-es kampánya David Beckham részvételével (Fotó: Profimedia, Planet)
A sminkek azonban ekkor még mindig várattak magukra, igaz, nem sokat. Tom Ford 2013-ban az elsők között rukkolt elő férfikozmetikumokkal, amelyek közt bronzosító, ajakápoló és korrektor is megtalálható volt már, persze mind roppant maszkulin csomagolásban. A kollekció hangos üdvrivalgást kapott, mondván, végre valaki a férfiak igényeire is gondol a sminkek terén, de hangsúlyozni kell, hogy ezek a kozmetikumok nem látványsminkek készítésére születtek, hanem a hétköznapi megjelenés finomítására.
Mindenesetre a férfiak körében akkoriban nemzetközi szinten már felmerült annak az igénye, hogy jobban odafigyeljenek magukra: valóban megfelelő készítményekkel kezeljék aknés bőrüket, benőtt szőrtüszőiket, az egyenletesebb bőrtónus érdekében BB-krémet használjanak, vagy rendezettebb formát adjanak a szemöldöküknek. Arról már nem is szólva, hogy később micsoda iparág épült ki a szakállak kezelésére, és hogyan szaporodtak el gomba módra a borbélyszalonok, amelyek macsó környezetbe ültetve komplett spakezeléseket nyújtanak a pasiknak.
Mégis, pár hónapja, mikor a Chanel saját férfismink-kollekciójának érkezéséről adott hírt, felhördült a világ: micsoda dolog ez a kisarkított nemi megkülönböztetés? Miért kell külön sminksor a pasiknak és a nőknek?
Nemsemleges nézetek
Úgy tűnik, a divat világából elindult nemsemleges trend 2018-ra a szépségiparba is megérkezett. A nyitott, elfogadó, a szépség ezer arcát ünneplő nézetek közé ugyanis tökéletesen passzol az elképzelés, miszerint nincs szükség külön női és férfi kozmetikumokra, elég, ha bőrtípusok mentén csoportosítjuk az emberiséget. Meg kell hagyni, van némi alapja ennek.
Az, hogy valakinek zsíros, száraz vagy épp vízhiányos a bőre, éppúgy jellemző a férfiakra és a nőkre is, ápolás tekintetében így tökéletesen mindegy, hogy valaki a kék vagy a rózsaszín flakont veszi le a polcról. Többet számít az, mi lapul az adott tégelyben, ezért ahelyett, hogy külön termékköröket alakítanának ki a nemeknek, elegendő lenne egyet olyan dizájnnal ellátni, ami szimpatikus lehetne férfiaknak és nőknek egyaránt, akik aztán majd eldöntik, melyik bőrápoló készítményre van szükségük. Ezen az úton indult el korát megelőzve az Aesop még 1987-ben, de küllemre ide sorolhatjuk a Deciem márkacsaládját és több dermokozmetikai márkát is, jellemzően azokat, amelyeknek letisztult, patikai stílusú csomagolásai nélkülözik a nőies jegyeket, és látszatra a funkcionalitást helyezik előtérbe.
A helyzet pedig a sminkek terén sem eltérő, az előnyös színeket a bőrtónus, a szem- és hajszín határozza meg, mint ahogyan egy mattító púder szükségessége is inkább bőrtípus-, mint nemfüggő.
Kontrapasszió
A sminkelés kérdéskörét persze érdemes másként kezelni a férfiaknál. Náluk valóban csak egy szűk réteg nyúlna a tízes szemsminkpaletta felé, ellenben a láthatatlan bőrtónus-kiegyenlítő képessége miatt népszerű BB-krém vagy a szem alatti karikákat eltüntető korrektor már nekik is érdekes, mint ahogyan a szemöldökformázás is egyre kiemeltebb szerepet kap a férfiak megjelenésében is.
Ez már indulásként 3-4 kozmetikai terméket igényel, és akkor még az alapvető arc- és testápolásról nem is beszéltünk.
A gyártóknak persze mindezt a pasik praktikusság iránti igényével is össze kellene társítaniuk – a komplex hatóanyagú, többfunkciós termékek iránti vonzódást beléjük valószínű genetikailag kódolták. Mégis, ez sem igényelne nagy varázslatot: a női piacon is találunk számos hasonló megoldást, gondoljunk csak a maszkként is használható arctisztítóra vagy azokra a sminkekre, amelyeket színüknek köszönhetően highlightertől a szem- és szájsminkig bármire használhatunk. Így végső soron tényleg csak a tálaláson múlik, kiknek is szánják a gyártók a portékáikat.
Legalább ennyire fontos, hogy az adott kozmetikumot hogyan reklámozzák. Ha rendre csak csinos női arcokat kötnek egy márkához, a férfiak nem tudnak, sőt nem is akarnak majd azonosulni vele, mint ahogyan azzal sem tud mit kezdeni a férfitársadalom, ha transzvesztitákat vagy beauty boyokat kérnek fel márkaarcnak. A másik véglet sem megoldás, hiszen ha férfiakkal promotálják őket, a csajok pártolnak el villámgyorsan, ezért sok magát nemsemlegesnek hirdető márka elvből elhatárolódik a modellekkel készült reklámfotóktól, és inkább a terméket helyezi a középpontba, a lehető legneutrálisabb módon tálalva a készletet.
Ennél is tovább kellene azonban menniük a kozmetikai márkáknak, ha úgy döntenek, hogy „mindenki” felé nyitni akarnak. A drogériák, szupermarketek ugyanis (sőt a webshopok is) szigorú kasztrendszert alkalmazva külön sorokba rendezik a női és férfitermékeket, egy unisex brand így zavarba ejtő módon esne két szék (akarom mondani két polc) között a pad alá. A Mugler Cologne parfüm esetében például duplázni kényszerül a márka, hogy ezt elkerülje, így csúnya szóval élve unisex illatát a webboltok női és férfi részlegébe is belistáztatja. És jól is teszi, a millenniumi és főként a Z generációhoz tartozók ugyanis már sokkal jobban szimpatizálnak a nemsemleges nézetekkel, mint szüleik korosztálya: náluk határozottan kifizetődő, ha nem kategorizálják be a termékeket nemek alapján.
A jövő tehát, úgy tűnik, erősen halad a nemek közötti határok elmaszatolása felé, az út azonban még hosszú. A férfitársadalom átlagszinten még igényli a neki szánt kozmetikumokat, nem véletlen, hogy David Beckham is saját férfimárkát indított ahelyett, hogy mondjuk úttörő módon feleségével együtt dobtak volna össze egy terméksort. Kell még a maszkulin csomagolás, kell még a macsós jelleg, de már nem ciki, ha alapozó lapul a flakonban – erre utalt interjújában Seong Hee Park k-beauty sminkmester is, aki évtizedes New York-i tapasztalattal a háta mögött úgy látja, a férfiakat érdekli a szépségápolás, azonban férfias módon akarják intézni azt.