A meglepő eredményre a The Business of Fashion szaklap és a McKinsey & Company vállalatvezetési tanácsadó cég jutott közös kutatásuk során, amiben egy sor divatipari elemzést végeztek, hogy felvázolják, milyen jövő vár a „rongybizniszre”, és ehhez persze arra is szükségük volt, hogy némi helyzetjelentést adjanak arról, aktuálisan hogyan áll a szereplők szénája.
A győztesek mindent visznek
A The State of Fasion 2019 feketén-fehéren (jobban mondva szép színes ábrákon) illusztrálta, hogy a sokszínűséget, az egyediséget és egyéniséget ünneplő divatipar profitját miként zsebeli be 97%-ban húsz cég.
A megdöbbentő szám úgy jött ki, hogy több mint 500 divatipari vállalatot vizsgáltak meg többek közt árszegmens és földrajzi szempontok szerint is, majd osztottak-szoroztak, és kijött, hogy a cégek 20%-a könyvelhette el 2017-ben a teljes profit 128%-át, ami óriási szám – bár egy évvel korábban még 144% volt, szóval a helyzet akár javulónak is mondható. Hogy ez hogyan lehetséges? Nos, úgy, hogy a listát záró 20% meglehetősen veszteséges évet zárt, így ha átlagolunk, kijön szépen a száz százalék.
A győztes 20% azonban még mindig több mint 100 céget takart, így hát a McKinsey picit tovább élesítette nagyítóját, és rákukkantott, mi is folyik a céges top20-ban. És ott, a legek közötti legjobbaknál azt látta, hogy a profit 97%-át ők rakhatták el, ráadásul 2010 óta, mióta a világ elkezdett kilábalni a gazdasági válságból ez a helyzet: a divatmárkák krémje bivalyerősen tört egyre feljebb és feljebb, miközben a vesztes(éges)ek száma múlt évben megduplázódott az alvégen.
A top20 között is van kemény mag, tizenketten már 2008 óta szerepelnek a legjobbak között, ilyenek például a Nike, a LVMH-csoport (ahová többek között a Louis Vuitton, a Dior, a Givenchy vagy a Céline is tartozik), és persze a fast fashion király, a Zarát is tulajdonló Inditex. Mint látható, sportmárkák, fast fashion és luxusmárkák egyaránt megtalálhatók, tehetségük pedig elsősorban nem kiemelkedő eladási számaikban mutatkozik meg, csak jobban játszották élesben a Gazdálkodj okosan-t.
A táskások és a mindenesek nyertek
A listát nézve szépen látszódik, miért is számítanak a kiegészítők a luxusmárkák fejősteheneinek. A parfümök mellett a táskákat szokás a legnagyobb számban és legnagyobb haszonnal eladható luxuscikkeknek nevezni, és valóban, a kiemelkedően sikeres cégek tulajdonában ott vannak a legnépszerűbb luxustáskamárkák, a Louis Vuitton, a Hermés, a Prada, a Gucci vagy a Fendi is. Mégis, egyikük anyavállalata sem ér a nyomába sem legnagyobb koppintójuknak, az Inditex-csoportnak, ami a Zarával az élen a legelső helyen áll a ranglistán. A táskák mellett az is fegyverténynek számít az elit ligában, hogy mi mindent gyárt az adott cégcsoport, ugyanis a többféle márkával, változatos termékkategóriákkal teletűzdelt óriások taroltak.
Míg a hagyományos üzletek már nem fértek fel a listára, az online áruházóriások még nem szerepeltek rajta – a legjobb húsz közé legalábbis egy sem került még be, igaz, a kutatás ismertetője szerint ketten már a felső 20%-ba bejutottak, sajnos azt nem részletezték, kikről is lehet szó.
A jövő persze tartogathat még meglepetéseket a legjobb divatcégek számára is, a lendületes átrendeződést pedig, ami Kína elsőségét hozza el jövőre az amerikai piaccal szemben, jól mutatja, hogy a nagy amerikai áruházláncok teljesen kiestek a legjobbak listájáról, míg tíz éve hárman is szerepeltek rajta. Kína lakossága ezzel szemben mohó kis fogyasztógombóccá vált, és kiéhezve vásárolja a divatholmikat, 2019-ben országukat minden jel szerint a divatipar szempontjából legfontosabb piaccá téve.
A világcégek figyelme pedig amúgy is jó lesz, ha elidőzik Ázsián, Kína mellett ugyanis Indiában is egyre erősödik a középréteg vásárlóereje, a magasan képzett, számítástechnika iránt lelkesedő embermilliárd pedig egyre inkább megteheti, hogy odaüljön a tömegfogyasztás asztalához.