A jövőben megrendelnünk sem kell a ruhákat, érkeznek majd maguktól

Átverős formában sajnos már most is ismerhetjük a módszert, mikor egy termék megvásárlásával visszavonhatatlanul előfizetőkké is tesznek minket, a dühítő helyzetről azonban szó sincs a jövő egyik lehetséges kereskedelmi formája esetén – persze csak akkor, ha odafigyelünk majd arra, miként állítjuk be profilunkat.

A súrlódásmentes kereskedelem (frictionless commerce) manapság felkapott kifejezés, amit a digitális technológiák területén is használnak, lényege pedig, hogy a vásárlás a lehető legegyszerűbb, leggördülékenyebb módon történjen, olvadjon bele a vásárlók mindennapi életébe. Ennek a ma még utópisztikus formája, amikor a termékeket megrendelnie sem kell az ügyfélnek, és a boltig sem kell tennie egy lépést sem, a rendszer ugyanis automatikusan elvégzi ezt helyette. Ehhez valós idejű, integrált adatokat használ fel preferenciáiról, múltbeli vásárlási szokásairól, keresési előzményeiről és még sok más egyéb, a döntést befolyásoló tényezőről.

Fotó: Thinkstock

A divat felől nézve lehet szó pár pulcsi beszerzéséről az ősz közeledtével, de az automatizált otthonok is lazán bővíthetővé válhatnának például olyan okoshűtőkkel, amik megrendelik a tejet, ha már fogytán van a dobozban. A trendek egyértelműen efelé tartanak, a személyes kiszolgálás, az egyén preferenciáinak vizsgálata már most alapvető kritériumok, mint ahogyan az is magától értetődő elvárás, hogy a lehető legegyszerűbb módon, a legkevesebb lépésben feladhassuk rendelésünket online, vagy távozhassunk az üzletből anélkül, hogy sorba kellett volna állnunk a kasszánál.

Nem lenne jó, ha mindez 0 lépésben megoldhatóvá válna?

A pláza mi leszünk

Komoly szemléletváltásra lesz szükségük a márkáknak is, ha az elméletben már létező rendszer valósággá válik. A jelenlegi helyzetben ugyanis van hagyományos bolti és e-kereskedelem, amelyek folytonos versenyben állnak egymással, a brandek pedig azon tanakodnak, miként is lehet a kettőt a technológia segítségével egymást minél inkább támogató, kiegészítő, bizonyos esetekben helyettesítő platformokká tenni, de semmiképp sem olyanokká, hogy az egyik felzabálja a piacot a másik elől – az elmélet viszont teljesen szakít ezzel a kettősséggel, és azt mondja, a vásárlás színterei mi magunk, a fogyasztók leszünk. Életünket és életvitelünket ugyanis olyannyira meghatározza a folytonos online állapot, az egyes rendszerek adatai pedig oly mértékben összekapcsolódnak már most is, hogy a jövőben teljesen mindegy lesz, melyik csatornán keresztül válunk vásárlókká, fontosabb lesz az, hogy mi alapján hozzuk meg döntéseinket.

Érzelmek helyett számok

A súrlódásmentes kereskedelem kiépülésének legnagyobb veszélye a márkákra nézve, hogy elvesznek benne a vásárlói érzelmek és velük együtt a spontán vásárlások, az érzelmi alapú döntések, a márkahűség. Ilyen körülmények között vészesen lecsökkenne annak a lehetősége, hogy csak úgy megvegyünk egy csillámpónis sminkcuccot, mert cuki, vagy többet fizessünk egy táskáért csak azért, mert egy adott márka gyártotta le.

Az algoritmusok alapján működő, több márkát is kínáló keresőmotorok és online áruházak már most is keményen figyelik minden lépésünket, és döntenek arról, milyen termékeket ajánlanak fel nekünk első körben, ez pedig alapjaiban befolyásolja döntéseinket.

A gyorsaság és kényelem programozott valósága pikk-pakk elfoglalhatja az érzelmek irányította márkahűség helyét.

A márkáknak ezért át kell gondolniuk, miként fogják megakasztani a rendszert, és hogyan vesznek rá minket arra, hogy keressük meg őket, ahelyett, hogy elfogadnánk az automatikusan felkínált lehetőségeket. A legalapvetőbb eszköz erre, ha minden idegszálukkal ráhangolódnak igényeinkre, mégpedig egyéni szinten: meghallgatnak minden óhajt-sóhajt, elvárást és panaszt, és amennyire ez lehetséges, személyre szabott ajánlatokat készítenek, amik tűpontosan betalálnak. Ehhez ráadásul minél több adatot kell kiédesgetniük tőlünk, amiért cserébe villantaniuk is kell valami érdemlegeset, máskülönben gyorsan faképnél hagyjuk őket.

Más kérdés, akarjuk-e mi, vásárlók egyáltalán ezt a felvázolt, szebb jövőt? Jó az, ha ilyen mélységig átengedjük a döntési lehetőséget a programozottan kényelmes életvitel fejében? Mi lesz az egyéniségünkkel, a stílusunkkal és önkifejezési vágyainkkal, ha a vásárlásainkat nem mi magunk intézzük? Olyanok leszünk, mint a Facebook-hírfolyamunk, és ahelyett, hogy időről időre megújulnánk és felfedeznénk új divatirányzatokat, márkákat és stílusokat, csak belesüppedünk egy jól bejáratott, unalomig pontosított standardba.