Sztárok, akiket testalkatuk miatt utasítottak vissza a divattervezők

Túl kövérnek tartották őket, hogy ruhát tervezzenek számukra.

Hiába híres énekesnő, szupermodell vagy neves színésznő valaki, a divattervezők bizony előszeretettel finnyáskodnak, ha az illető plus size méretű. A teltkarcsúság elítélése ellen ugyan egyre határozottabban és hangosabban lépnek fel a divatvilág szereplői, tény és való, hogy pár éve még Beyoncét is elutasították a divatházak – és nem ő az egyetlen, aki így járt.

Ashley Graham

Hiába ő a nagybetűs Plus Size Szupermodell, 2016-ban az év divateseményét, a MET-gálát kellett kihagynia azért, mert nem talált divattervezőt, aki megbirkózott volna a feladattal, hogy alkalomhoz illő ruhát tervezzen 46-os méretben. A dizájnerek védelmére legyen mondva, állítólag rövid volt az idő, ami alatt a parádés szettet produkálniuk kellett volna – igaz, akkor is sajnálatos, hogy gyors munkát nagyjából csak a 32-es, 34-es modellméretben lehet tőlük várni.

Ashley Graham a VH1 America’s Next Top Model premierjén 2016-ban (Fotó: Roy Rochlin/FilmMagic)

Pedig akkoriban Ashley Graham már világhírű modell volt, mégis el kellett még telnie egy kis időnek, hogy a divattervezők belássák, a nők döntő többségének testalkata távolról sem olyan, mint a tizenéves lányoké. 2017-ben végül ő is debütált a MET-gálán, testhezálló H&M estélyi ruhájára Rihanna állítólag csak annyit mondott: „kib*szott dögös”. Nos, megfogalmazása ugyan mellőzött minden cizelláltságot, legalább őszinte volt, és van egy tippünk rá, hogy Ashley múlt évi Prabal Gurung bronzruhájára is valami hasonló lehetett az énekesnő reakciója.

 

Beyoncé

Volt idő, amikor még Beyoncé sem volt Queen Bey – ahogy rajongói nevezik –, csupán egyike a négy duci fekete lánynak, akik együttest alapítottak. Ez volt a kép a dizájnerek fejében a Destiny’s Childról, legalábbis a kezdeti években, a lányok menedzserei (Beyoncé szülei) ugyanis hiába kopogtatták végig a divatházakat, hogy vörös szőnyeges kölcsönruhák ügyében tárgyaljanak velük, a luxusmárkák nem akarták öltöztetni őket.

A Destiny’s Child 1998-ban (Fotó: Fred Duval/FilmMagic)

Ezt maga Beyoncé mondta el 2016-ban, mikor átvette az Amerikai Divattanács (CFDA) díját: „Amikor a Destiny’s Child elindult, a high-end márkák nem igazán akartak négy fekete, vidéki lányt öltöztetni, mi pedig nem engedhettük meg magunknak a dizájner és couture ruhákat. Anyámat minden New York-i showroomtól elutasították, de akárcsak a nagymamám, ő is latba vetette varróképességét és kreativitását, hogy segítse lányait álmaik elérésében. Anyám és a nagybátyám, Isten nyugosztalja, készítették az első kosztümjeinket, egyesével varrva fel rájuk száz és száz kristályt és gyöngyöt, beletéve oly sok érzelmet és szeretetet minden kicsi részletbe.” Nem úgy most, amikor a dizájnerek földig hajolnak, ha Beyoncé kiválasztja valamelyikük kreációját nyilvános megjelenéseihez vagy turnéjához.

 

Christina Hendricks

A Mad Men sorozattal híressé vált színésznő is végigkínlódott pár premiert a filmsorozat kapcsán, mire elég értékesnek számított ahhoz, hogy a divattervezők szóba álljanak vele. Európai 40-esnek megfelelő ruhamérete ugyanis szintén távol áll a szabvány dizájner darabokétól, és ahogyan még 2010-ben, a sorozat tündöklésekor a Daily Recordnak elmondta, hiába választotta meg az Esquire magazin a Legszebb Nőnek, „mégsem akadt egy dizájner sem a városban, aki kölcsönzött volna nekem egy ruhát”. Holott annak reklámértéke, hogy őt öltöztetik, minden bizonnyal magas lett volna.

Christina Hendricks (Fotó: Michael Kovac/FilmMagic)

Interjúi alapján a mai napig kihívás (menedzserének), hogy megfelelő high-end darabokat találjon nőies alkatára, a színésznő szavai összecsengnek Ashley Garahamével, miszerint a 32-34-es ruhákból van csak tekintélyes választék a divatházaknál. Bár azt is több ízben kijelentette, arra azért nem presszionálták, hogy adjon le pár kilót a szebb ruhák reményében. Még szerencse…

 

Melissa McCarthy

2012-ben Oscar-díjra jelölték a legjobb női mellékszereplő kategóriában a Koszorúslányok mozifilmben nyújtott alakításáért, testalkata miatt jó darabig mégsem talált egy divatházat sem, amelynek tervezője vállalta volna vörös szőnyeges ruhájának elkészítését. Mint akkoriban elmondta, öt-hat tervezőt is megkeresett menedzsere, de mindenhol visszautasították. Végül az eseményre a plus-size divattervezésben élen járó Marina Rinaldi márka estélyi ruhájában ment.

Melissa McCarthy a 2012-es Oscar-díj átadón (Fotó: Ethan Miller/Getty Images)

A rossz tapasztalat vége az lett, hogy a színésznő saját ruhamárka indítására vállalkozott, a Melissa McCarthy Seven7 névre hallgató, plus-size méreteket is kínáló brand azonban végül csak pár évet élt meg. Bár önmaga elfogadásával nem voltak nagy gondjai a színésznőnek, az elmúlt években egy kis életmódváltásra mégiscsak vállalkozott. Többet mozgott (egy filmforgatás miatt), egészségesebb életmódot folytatott (önszántából), és végül 25 kilót adott le, a látványos eredményt pedig a legutóbbi Golden Globe-gála fotóit nézegetve is megcsodálhattuk.

 

Octavia Spencer

2012-ben az Oscar-díjat Melissa McCartney helyett végül Octavia Spencer kapta, ruhaügyben azonban ő sem volt sokkal jobb helyzetben kolléganőjénél. Ugyanabban az évben, az Oscar-díj előszobájaként is emlegetett Golden Globe-gála kapcsán is már gondban volt, hogy mit vegyen fel. Hiába a hírnév, hiába a jelölés, a divattervezők nem tolongtak azért, hogy estélyi ruhát tervezzenek számára. „Alacsony, pufi lány vagyok, nehéz nekem megfelelő ruhát találni. Meglehetősen nyomaszt, hogy egyetlen dizájner sem keres meg engem” – mondogatta akkoriban. Végül Tadashi Shoji divattervezőnek köszönhetően egy csodás halványlila ruhában jelent meg az átadón, ahol el is hozta a legjobb női mellékszereplőnek járó díjat.

Octavia Spencer a 2012-es Golden Globe-gálán (Fotó: Jason Merritt/Getty Images)

A közös sikert aztán pár héttel később megismételték, az Oscar-gálán ugyanis szintén egy Tadashi Shoji kreációban vehette át a szobrocskát a színésznő, igaz akkor már a ruha is jóval extrább volt. Az egyedi, elefántcsontszínű estélyi ruhát sok ezer, kézzel felvarrt gyöngy díszítette, ami tíz csapatnyi varrónő szorgos kezének munkáját dicsérte. A kérők száma azóta megugrott, az idei Golden Globe-gálán viselt csillogó, fekete ruha például Christian Siriano munkája volt.

 

Khloé Kardashian

A 2007-ben indult családi reality, a Keeping up with the Kardashians első éveiben – sőt, fogalmazhatnánk úgy is, leszámítva az elmúlt 2-3 évet – Khloé volt a klán „kövér lánya”. Aki mindig nagyobb, kerekebb volt, mint testvérei, pedig csak annyi történt, hogy a stylistok kevesebb figyelmet szenteltek az ő ruhatárára. Csak halkan jegyeznénk meg, a kedves momager anyucinak, Kris Jennernek is sok köze lehetett a lánya önbizalmát cincálgató helyzet kialakulásához, végső soron ő az, aki a kezdetektől tolja a családi szekeret.

Kim Kardashian, Khloe Kardashian és Kourtney Kardashian 2010-ben (Fotó: Jason LaVeris/FilmMagic)

Harmadvonalbeli helyzetéről ő is nyilatkozott már: „Még a fotózások alkalmával sem volt soha lehetőségem ruhát választani. A figyelem mindig Kourtney-re és Kimre irányult, én túl nagy feladat voltam a stylistoknak, vagy csak semmijük nem volt az én méretemben. Pedig nem voltam olyan őrülten nagy!” Úgy tapasztalta, miután 2016-ra csaknem húsz kilót leadott, megváltozott a helyzet, és akik korábban kikosarazták, sorra ott tipródtak nála egy kis közös munka reményében.