nlc.hu
Szabadidő
Jó, hogy eltörlik az óraátállítást, na de mikor?

Jó, hogy eltörlik az óraátállítást, na de mikor?

Az már eldőlt, hogy megszűnik az óraátállítás az unióban, párszor azonban még biztosan nem ússzuk meg a tekergetést. Mutatjuk, mikorra várható az óraátállítás vége, illetve milyen előnyökkel és hátrányokkal jár a téli és a nyári időszámítás.

A múlt héten bejelentették, hogy az európai konzultáció hatására eltörlik az óraátállítást az Európai Unióban. Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke azt mondta, hogy át kell térni a nyári időszámításra. Arról viszont nem beszélt, hogy ez mikor történhet meg.

Az óraátállítást egy uniós irányelv szabályozza, ezt kell módosítani. Arra azonban ne számítson senki, hogy most októberben már elfelejtheti a tekergetést. Még úgy is, hogy egy viszonylag egyszerű ügyről van szó, 4-8 hónap alatt születhet meg a döntés – tudtuk meg Kende Tamás nemzetközi jogásztól.

Ha kicsit felgyorsítják a folyamatot, akkor elképzelhető, hogy jövő ősszel „benne ragadunk” a nyári időszámításban, vagyis 2019 októberének utolsó vasárnapján már nem kell átállítani az órákat.

Az persze egyáltalán nem biztos, hogy a nyári időszámításra térünk át. Az Európai Bizottság a nyárit fogja ugyan javasolni, de az is előfordulhat, hogy a tagállamok észrevételei alapján a téli időszámítás marad. Kende Tamás szerint arra nem lesz lehetőség, hogy a tagállamok külön-külön eldöntsék, melyik időszámítást választják, az ugyanis fontos szempont, hogy egységes legyen az időszámítás, így is három időzóna van az unióban.

Ezek után már csak az a kérdés, melyik időszámítás lenne a legjobb. A Magyar Alvás Szövetség támogatja az óraátállítás eltörlését, ám szerintük élettani szempontok miatt érdemesebb a téli időszámítást meghagyni. Máskülönben lesznek olyan téli időszakok, amikor sötében kell munkába és iskolába menni.

A Nap december utolsó és január első napjaiban kel fel a legkésőbb, a mostani időszámítás szerint 7:30 körül. Nyári időszámítás esetén ezeken a napokon már 8:30-at mutatna az óra, vagyis az emberek nagy része sötében indulna el otthonról. (És nagyjából 12 hét lenne az évben, amikor 8 óra előtt nem kelne fel a Nap.)

A budapesti Deák tér és környéke december 21-én reggel 8 órakor, ha a nyári időszámításra állunk át

Reggel 8:30-kor ezzel foglalkoznak a magyarok egy átlagos hétköznapon a KSH Időmérlege szerint:

  • 21 százalék dolgozik,
  • 23 százalék házimunkát végez (zömében nyugdíjasok),
  • 14 százalék eszik,
  • 8 százalék közlekedik,
  • 8 százalék a személyes szükségleteit végzi,
  • 8 százalék alszik,
  • 3 százalék tanul.

Az aktívak esetében persze nagyobb a munka aránya: reggel fél 9-kor 47 százalék már dolgozik, noha 8 százalék még (vagy már) alszik.

De nézzük a téli napok délutánjait, mert amit a természetes fényből elveszítenénk a reggeleken, azt munka után visszakapnánk. Van nagyjából 5 olyan hét az évben – ennek nagy része decemberre esik – amikor 16 óra előtt lemegy a nap. A nyári időszámítással elviselhetőbbek lennének ezek a zord délutánok, és munka után lenne még egy-másfél óránk, amit világosban tölthetnénk.

Ezzel meg is érkeztünk a nyári időszámítás legnépszerűbb hatásához: nyáron jó sokáig van világos esténként, júniusban és júliusban fél 9-háromnegyed 9 körül kezd sötétedni. Vagyis azt kell eldönteni, melyik a jobb: a reggeli vagy az esti világosság.

A Magyar Alvás Szövetséggel könnyen összekeverhető, orvosokból álló Magyar Alvásdiagnosztikai és Terápiás Társaság főtitkára szerint nehéz egészségügyi érvekkel válaszolni a kérdésre. Szakács Zoltán úgy érzi, depresszívebb, ha télen természetes fény nélkül indul az ember napja, ráadásul rengeteg munkavállaló eleve természetes fényben szegény környezetben, zárt térben dolgozik. Orvosi szempontból azonban a napfényes órák száma a döntő.

Persze mindenkinek nem lehet kedvezni, akármelyik időszámítás is marad, lesznek, akik eleinte nem fognak örülni neki. Munkarendtől, kortól is függ, kinek, mi a jó. Egy idő után valószínűleg fel sem fog tűnni.

Oroszország visszatáncolt

Az oroszok nem tudták megszokni a nyári időszámítást. Dmitrij Medvegyev miniszterelnök javaslatára 2011-ben átálltak az egész éves nyári időszámításra. Az intézkedésre azonban sok panasz volt. Állítólag az emberek krónikus alváshiányban szenvedtek, állandóan fáradtak voltak, a mezőgazdasági dolgozók szerint pedig az állítok sem tudták megszokni az új időszámítást. Így 2016-ban Oroszország visszaállt a téli időszámításra.

A főtitkár azonban meglepő véleménnyel van az óraátállításról. Egyenesen „légből kapott” dolgoknak nevezte, hogy az óraátállítás napokig, akár hetekig megviseli a szervezetet, romlik a koncentráció és a teljesítőképesség, illetve több a baleset is ilyenkor.

A neurológus és szomnológus főorvos szerint az egyórás átállítást nagyjából egy nap alatt kiheveri a szervezet. Annyira kicsinek számít az egy óra, hogy még a cirkadián ritmust sem zavarja meg. Ezért szerinte orvosi-egészségügyi szempontból nem jelent gondot az évi kétszeri óratekergetés, de ha már nem annyira jelentős az energiamegtakarítás, akkor miért ne, legalább egy bosszantó dologtól megszabadulhatunk. 

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top