Szeretnél értesítést kapni?

Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.

Engedélyezem Nem kérem
Szabadidő

Valami nem stimmel a bálnákkal

A hatalmas úszó emlősök viselkedésében az elmúlt évtizedekben állt be jelentősebb változás.

A kék bálna 30 méteres hosszával és 173 tonnás testtömegével a legnagyobb ismert állat, amely valaha létezett. A 20. század elején még rengeteg példány vándorolt az óceánokban, azonban a vadászat következtében a faj a kihalás szélére sodródott. A múlt század közepén léptették életbe az első bálnavédő intézkedéseket, ennek köszönhetően 2002-re már 12 000 példányra becsülték a világ kékbálna-populációjának mértékét.

A bálnák jellegzetes és legalább annyira titokzatos hangokkal, az úgynevezett bálnaénekkel kommunikálnak egymással. A jellegzetes, mély búgásra emlékeztető hangokat akár több kilométerről meghallják, ám egyelőre a tudósok még nem tudták megfejteni, hogy pontosan mit közölnek ilyenkor egymással. Egyes elméletek szerint a párkeresésben, mások szerint például a táplálék megtalálásában segít ez a fajtársaknak.

A kék bálnák kommunikációját megzavarja a hajók által keltett zaj (Fotó: iStock)

A bálnák éneke mélyülni kezdett

A bálnaénekkel kapcsolatban fontos megfigyelést tettek a kutatók: a hangok sokáig állandóak voltak, ebből arra lehet következtetni, hogy funkciójuk is azonos volt. A hatvanas évektől azonban a bálnák elkezdtek egyre mélyebb hangokat használni, olyannyira, hogy a mai bálnaének már egy terccel mélyebb (mintha a zongorán három fehér billentyűvel mélyebbre mennénk), mint a múlt század közepén volt.

Ahogy a bálnaének funkciója, úgy a változás oka is csak találgatásokra ad alapot. Annyit mindenesetre megfigyeltek a kutatók, hogy az ének mélyülése nem csak egy alfaj sajátossága, a jelenséget Ausztráliától Madagaszkárig és a világ más területein is megfigyelték. Ebből arra következtetnek, hogy nem egy bizonyos helyen bekövetkezett változás, hanem egy globális esemény lehet a kiváltó ok.

Arra már eddig is gyanakodtak, hogy az egyre növekvő hajóforgalom, illetve a különféle víz alatti bányászati műveletek hozzájárulhatnak a bálnák viselkedésének megváltozásához. Korábban megfigyelték, hogy egyes bálnák időnként félbehagyják az éneklést, ha például nagyobb teherhajók haladnak el a közelükben.

Ettől függetlenül az ének mélyülése egyes kutatók szerint nem áll ezzel összefüggésben, a jelenséget ugyanis olyan bálnák esetében is megfigyelték, amelyek a főbb hajózási útvonalaktól távolabbi területeken élnek.

Egy másik magyarázat szerint a tengeri emlősök a világ bálnapopulációjának csökkenése miatt váltottak mélyebb regiszterekre. Azt ugyanis megfigyelték, hogy minél hangosabb egy bálna éneke, annál magasabb hangokat használ. A mélyebb hangok tehát akkor jöhetnek szóba, ha az állatok rövidebb távokon üzengetnek egymásnak. Mivel pedig lecsökkent az óceánokban vándorló bálnák száma, az egymással kommunikáló csoportok is megfogyatkoztak.

Egy tavaly végzett kutatás egy harmadik teóriát állított fel: eszerint a bálnáknak nem kell hangosan énekelniük, mivel a hanghullámok messzebbre jutnak el a kémiai-fizikai változások következtében savasodó óceánokban.

Akármi is legyen a magyarázat, a jelenlegi lehetőségek közül egyik sem igazán szerencsés, legalábbis a bálnák szempontjából. Egy biztos, ha komolyan gondoljuk ezeknek az impozáns állatoknak a megmentését, alighanem többre lesz szükség annál, mint hogy betiltjuk a bálnavadászatot.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top