Szabadidő

Akár hiszed, akár nem, a bálnatrágya rád is hatással van!

A bálna a Föld legnagyobb emlőse, egyben a környezet védelmének szimbóluma is. De miért olyan fontosak a bálnák az emberiség számára? És milyen hatással voltak a 2001. szeptember 11-i terrortámadások a világ bálnáira? Asha de Vos bálnakutatóval beszélgettünk.

Tengerpart híján Magyarországon a Balaton a legnagyobb vízi élőhely, itt azonban érthető módon nem találkozunk bálnákkal. A tengeri emlősök helyzetét így csak hírből ismerjük, azt viszont bizonyára sokan tudják, hogy számos bálnafajt fenyeget a kipusztulás, részben a bálnavadászat, részben a környezetszennyezés miatt (és itt most nem csak a műanyaghulladékra kell gondolni). Márpedig a bálnák nemcsak a partok mentén élő embereknek kulcsfontosságúak, hanem bizony nekünk, a Kárpát-medence lakóinak is, mivel létezésük minket is befolyásol.

Bár hazánkban valószínűleg csak kevesen ismerik Asha de Vos nevét, ez bizonyára hamarosan megváltozik, ugyanis a kutató az egyik szereplője a National Geographic Nők a siker mögött című dokumentumfilmjének, amely 40 elismert szakembert mutat be, akik kutatóként, felfedezőként, íróként, aktivistaként vagy döntéshozóként végeznek pótolhatatlan munkát. De Vos ezenkívül tavaly felkerült a BBC 100 Women listájára is, amelyen száz, fontos társadalmi kérdésekkel foglalkozó nőt tartanak nyilván, többek között például Chelsea Clintont vagy a színésznő Jameela Jamilt, de 2017-ben szerepelt rajta Megan Rapinoe, az amerikai női labdarúgó-válogatott csapatkapitánya, Alexandria Ocasio-Cortez, az amerikai képviselőház legfiatalabb tagja és Autumn Peltier klímaaktivista is, akiről korábban mi is írtunk.

Mi itt Magyarországon nem találkozunk bálnákkal, így hozzánk csak a hírek jutnak el arról, hogy egy-egy faj mennyire veszélyeztetett. Ön első kézből ismeri ezeknek az állatoknak a helyzetét, ezért arra kérem, kezdésként foglalja össze, hogy milyen helyzetben vannak jelenleg a különféle bálnafajok a világon.

Bár valóban sok negatívumot lehet hallani, én most mégis azt mondanám, hogy van remény a bálnák számára. Persze én javíthatatlan optimista vagyok, de erre szükség is van, ha ezen a területen szeretne valaki elhelyezkedni. Azért mondanék konkrétumokat is: szerencsére a hetvenes években zajló ipari bálnavadászat betiltása óta bizonyos fajok, például a hosszúszárnyú bálnák példányszáma elkezdett nőni.

Asha de Vos szerint a nőknek kétszer annyit kell küzdenie ugyanazért az eredményért (Fotó: National Geographic)

Gondolom, nem mindegyik fajta ennyire szerencsés…

Valóban, például az Egyesült Államok és Kanada északi partjai mentén élő északi simabálnák továbbra is veszélyeztetett fajnak számítanak, holott kulcsfontosságú szerepük van az ökoszisztémában. Sajnos sokan esnek áldozatul közülük a halászhálóknak, de a megnövekedett hajóforgalom is gondot okoz, mert egyre gyakrabban fordul elő, hogy a nagyobb hajók elütik a felszín közelében úszkáló állatokat.

Napjainkban gyakori, hogy különféle időtartamokkal illusztrálják egy-egy hasonló probléma nagyságát: például az ENSZ klímaváltozással foglalkozó kormányközi panelje (IPCC) szerint már csak 12 évünk maradt a klímaváltozás megállítására. Szenzációhajhászás nélkül kérdezem, hogy a bálnákkal kapcsolatban van-e hasonló időkeret, amíg cselekedhetnénk, mielőtt késő lenne?

Tény, hogy nem a bálnák problémája a legégetőbb. Ettől függetlenül ha nem teszünk valamit a megmentésük érdekében, el fogunk jutni arra a pontra, amikor ezeket a fajokat már nem fogjuk tudni visszahozni a kipusztulás széléről. Szerencsére az elmúlt években, évtizedekben rengeteg új ismeretet szereztünk a bálnákkal kapcsolatban, így ma már sokkal jobban ismerjük ezeknek az állatoknak a viselkedését, érzékenységeit. Mindezzel együtt muszáj lesz cselekednünk, bár ilyen egyértelmű időkeretet erre nem tudok mondani, főleg, hogy ez fajonként nagyon eltérő lehet. Az északi simabálnák esetében például azonnali lépésekre lenne szükség, hogy a populáció fogyását megállítsuk.

A hosszúszárnyú bálnák populációja szerencsére ismét gyarapodik (Fotó: iStockphoto)

Milyen lépések ezek?

Az emberi működés hatásainak mérséklésére irányuló innováció elsősorban: például olyan halászhálók kifejlesztésére gondolok, amelyekbe a bálnák nem tudnak belegabalyodni.

Akkor nem lehet megmondani, hogy mennyi idejük maradt a bálnáknak?

Ahogy mondtam, ez fajonként eltérő, de nagyjából a mi életünk során meg kell történnie a változásnak, ha nem akarjuk, hogy a bálnák eltűnjenek. De nem csak a bálnákról van szó, a Mexikói-öbölben például a kisebb delfinfajok is áldozatul esnek a halászatnak, ami nagy gond, mert rendkívül kevés egyed van már csak belőlük. Számukra lehet, hogy már túl késő. Más fajoknak nagyobb az életterük, nekik még van egy kis idejük. A partok mentén a legrosszabb a helyzet, ahol sok ember koncentrálódik kis helyre, ott éri a legtöbb fenyegetés a bálnákat.

Milyen szerepet töltenek be a bálnák az ökoszisztémákban, a táplálékláncokban?

Elképesztően fontosak. Sok ember azt gondolja, hogy a bálnákat csak azért akarjuk megvédeni, mert szépek. Ez egyrészt rendkívüli tiszteletlenség ezekkel a fajokkal szemben, másrészt nagyon le is egyszerűsíti a kérdést. A bálnák központi fontosságúak az ökoszisztémák és az emberiség számára, a nagyobb bálnafajok ugyanis rendkívül mélyre merülnek le a táplálkozáshoz, mivel a felszíni vizekben kevés például a vas és a nitrogén. Amikor a bálnák felemelkednek a felszínre levegőért, általában székletet is ürítenek.

Igen, azt láttam, hogy a bálnaszéklet fontos helyet foglal el az ön kutatásai között.

Ez így van, sokan mosolyognak rajta, amikor a bálnakakáról kezdek beszélni, pedig nagyon fontos dologról van szó. A bálnák rengeteget ürítenek, a székletük pedig gyakorlatilag olyan az óceánnak, mint a jó minőségű trágya a termőföldnek. Rengeteg növényi plankton lebeg a felsőbb vízrétegekben, ezek felhasználják a bálnák ürülékében található anyagokat. Az ő jelenlétük nagyon fontos, mivel a Nap fényének köszönhetően fotoszintetizálnak is: a Föld oxigénkészletének 50-70 százalékát ezek a mikroorganizmusok termelik. Ők pedig nem lennének sehol a bálnák nélkül.

Akkor mégsem az esőerdők feleltethetők meg a Föld tüdejének, hanem az óceánok?

Arról nem beszélve, hogy az óceánok a bolygó legnagyobb szén-dioxid-szűrői. A mélyebb vízrétegek ugyanis rengeteg oldott szén-dioxidot kötnek meg, amivel hasznunkra vannak, mert lassítják a klímaváltozást.

Szóval a bálnák az óceán trágyaszórói…

Igen, de akkor is nagyon fontosak, amikor elpusztulnak. Ilyenkor ugyanis a tetemük lesüllyed az óceán mélyére, ahol rendkívül kevés a tápanyag. Amikor azonban egy ilyen „bálnahullás” (angolul whalefall – a szerk.) bekövetkezik, a mélyebb rétegekben élő organizmusok számára ez értékes táplálékforrást jelent. A bálnatetemek emellett hatalmas mennyiségű szén-dioxidot is tartalmaznak, ami így eljut a már említett rétegekbe, ahonnan nem tud kiszabadulni.

Ön Srí Lankán él és dolgozik, nekünk viszont itt Magyarországon nincs tengerpartunk. Hogyan tudja az üzenetét eljuttatni az ilyen, hozzánk hasonló országokba?

Jellemző ránk, emberekre, hogy inkább befelé fordulunk, sokkal jobban érdeklődünk az iránt, hogy mi folyik a szárazföldön, mint a tengerekben, óceánokban. A partvonalnál ritkán tekintünk távolabb, kivéve, ha ehhez valamilyen anyagi érdekünk fűződik. Ezzel viszont komolyan lebecsüljük az óceánok értékét, holott azok a Föld egyik legfontosabb „összetevőjét” jelentik. Fontos az emberekben tudatosítani, hogy bolygónk 70 százalékát óceánok borítják, amelyek olyan szolgálatot tesznek nekünk, amit sokszor észre sem veszünk.

A bálnák számára a partok környékén tartózkodni a legkockázatosabb (Fotó: iStock)

Például ha már szóba került Magyarország: az önök országát szárazföld veszi körül, távol van a partoktól, ettől függetlenül az óceánok így is hatással vannak rá. Hogy mást ne mondjak, az oxigén a magyaroknak is ugyanolyan létfontosságú, mint bárki másnak. De fordítva is igaz a dolog, hiszen ahogy a mondás tartja, minden út Rómába vezet – ugyanígy minden folyó is elér előbb-utóbb az óceánhoz. Ha én a szárazföld közepén beleejtek valami szemetet a patakba, az is az óceánba fog jutni. Minden mindennel összefügg, ha ezt a léptéket nézzük.

Ami pedig az üzenetek eljuttatását illeti, szerencsére ma már vannak olyan eszközeink, mint az okostelefonok, a dokumentumfilmek és hasonlók. Ettől függetlenül fontos lenne, ha megadnánk az óceánoknak a kellő tiszteletet, érdeklődést. Én például imádnám, ha az emberek az óceánokról, tengerekről pletykálnának egymással, nem a különféle celebekről. Ugyanakkor a kutatóknak jobban előtérbe kellene kerülniük, többet kellene kommunikálni az emberekkel, mivel mi első kézből tapasztaljuk meg a helyzetet. Egyébként ez nekem sem mindig könnyű, hiába élek egy trópusi szigeten, mert az ott élő emberek java sem lát bálnát egész életében. Így az én feladatom, az én felelősségem, hogy lehetővé tegyem az emberek számára, hogy lássák, amit én is látok. Rengeteget használom erre a közösségi médiát, például élőben közvetítek a vízből, ha bálnákat vagy delfineket figyelünk meg, hogy az irodákban ülő emberek is betekinthessenek ebbe a világba.

Beszéljünk egy kicsit az óceánok szennyezéséről. Tudom, hogy mostanában a műanyaghulladéké a főszerep, de több kutatás is foglalkozott már az óceánokban megfigyelhető zajszennyezéssel, amit mi emberek szinte alig érzékelünk, a bálnák számára viszont óriási problémát jelent. Beszélne egy picit erről?

Köszönöm a kérdést, és köszönöm, hogy végre valami másról is kérdeznek, mint a műanyaghulladékról. Több komoly baj is van, például a túlhalászás és a zajszennyezés. Utóbbi óriási és egyre növekvő probléma. Mivel az emberek nem érzékelik, ezért kevesen is gondolnák rá. De azoknak az állatoknak, amelyeknek a hallása létfontosságú, az élete múlik rajta.

Ezzel kapcsolatban végeztek egy nagyon érdekes kutatást, ami remekül illusztrálja a helyzetet: New England-i kutatók épp a már említett északi simabálnákat tanulmányozták, és székletmintákat gyűjtöttek, amelyek elemzésével az állatok stressz-szintjére próbáltak következtetni. Ez 2001-ben történt, egy héttel a szeptember 11-i terrortámadások előtt. A mintákat összehasonlították a támadások után egy héttel vett mintákkal. Azt tapasztalták, hogy a 9/11 előtti mintákon magasabb stressz-szint volt kimutatható, a terrortámadást követő egy hétben viszont jelentősen lecsökkent a bálnákat érő stressz. Mi történt ez idő alatt? A támadásokat követő héten teljesen leállt a régióban a tengeri hajóforgalom, ez a zajszint csökkenésével járt. Ahogy a zaj megszűnt, a bálnák is nyugodtabbak lettek, majd amikor a hajók újra elindultak, az állatoknál visszatért a stressz. Ez egyrészt egy rendkívül egyszerű összefüggés, ami egy óriási problémára mutat rá, ugyanakkor érdekes megnézni, hogyan lehet pozitív hatással az élővilágra az, ami az ember nézőpontjából katasztrófa. Hiszen a 9/11-es támadások utáni egy hétben a legtöbb ember óriási stresszben volt, miközben a bálnák megnyugodtak, majd úgy változott vissza a helyzet az ellenkezőjére, ahogy visszatért az emberi élet a megszokott kerékvágásba.

A zaj viszont nem csak a bálnák „idegeit” terheli meg, igaz?

Így van. Mivel ezek az állatok a hallásuk alapján tájékozódnak, illetve így tartják a kapcsolatot egymással, a zajosabbá váló óceánokban eltévedhetnek, a bálnaborjúk elszakadhatnak az anyjuktól, sőt a párt kereső bálnákra is hatással van a zaj, mivel nem hallják meg egymás énekét, és így csökken a szaporodási kedvük is. De olyan is előfordul, hogy egyszerűen nem hallják meg a közeledő hajókat a nagy zajtól, azok pedig elütik őket.

A zajos óceánokban a bálnaborjak elszakadhatnak az anyjuktól (Fotó: iStock)

A klímavészhelyzet miatt ma már egyre többen mondják, hogy le kell mondani például a repülésről, ez viszont a kevésbé zajos óceánok ellen dolgozó trend. Mit tehetünk?

Ez így van, és akkor még nem beszéltünk arról, hogy a világ körül mozgó árucikkek 90 százalékát vízi úton szállítjuk. Vagyis ön is és én is a probléma részei vagyunk. Persze nem az a megoldás, hogy azt mondjuk, akkor ennek vége, és mindennel álljunk le, hiszen a tengeri áruszállítástól nem fogunk tudni megszabadulni. Itt is innovációra lesz szükség: például már zajlanak olyan fejlesztések, amelyek csendesebb hajók építésére irányulnak, de ez nem lesz elég. Nekünk, embereknek kell ezt az innovációt pörgetni, ha eredményeket akarunk elérni.

A kutatásai mellett évek óta dolgozik aktivistaként is. Mennyire érzékeli a munkája pozitív hatásait, mennyire lát változást?

Abszolút látható a pozitív irányú változás, de mint említettem, én javíthatatlan optimista vagyok. Viszont csak olyankor érzem, hogy van értelme az erőfeszítéseinknek, amikor például azt látom, hogy megállítottuk az ipari bálnavadászatot, és a hosszúszárnyú bálnák populációja gyarapodik. Ez önmagában is elképesztő dolog, és remekül mutatja, hogy az emberek tudnak tenni azért, amit fontosnak tartanak.

Emellett azt is látom, hogy bár még nem pletykálunk az óceánokról, már így is jóval többet beszélünk róluk, mint tíz évvel ezelőtt. Egyre több a környezettudatos ember, és egyre többen dolgoznak a különféle állatfajok megmentésén is. Egyedül azt sajnálom, hogy ez nem hamarabb következett be, de jobb későn, mint soha.

Ön az egyik szereplője a National Geographic Nők a siker mögött című dokumentumfilmjének. Mit üzen azoknak a nőknek és lányoknak, akik a természettudományos pályák iránt érdeklődnek?

Azt, hogy sajnos olyan világban élünk, ahol egy nőnek kétszer annyi erőfeszítést kell tennie ugyanazért az eredményért, mint egy férfinak. Egyet tehetünk: annyira keményen dolgozunk, hogy a külvilág ne a nemünket lássa, hanem a képességeinket és az eredményeinket. Velem is ez történt, hiszen férfiközpontú társadalomból jövök. Senki sem gondolta, hogy meg tudom csinálni. Amikor új kutatási területet nyitottam, rengeteg kritikát kaptam, de azt mondtam, leszegem a fejem, és csak csinálom, előbb-utóbb úgyis szükségük lesz rám. És így is lett. Ezt kell tenniük másoknak is.

A fiatal nőknek, lányoknak pedig azt üzenem:

soha ne adják fel, mert csak az az álmunk nem válik valóra, amiről lemondunk.

*

A Nők a siker mögött című film november 24-én, vasárnap 20 órakor lesz látható a National Geographic műsorán.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top

Szeretnél értesítést kapni?

Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.

A hét legizgalmasabb cikkei!
Friss sztárhírek itthonról és külföldről
Tudd meg, mit mond a horoszkópod!
Regisztráció

Elfelejtett jelszavad helyett könnyen tudsz új jelszót megadni, ehhez az alábbi lépéseket kell csak követned:

  1. Add meg az alábbi beviteli mezőben az e-mail címed vagy felhasználóneved
  2. A hozzád tartozó címre kiküldünk egy levelet a jelszócseréhez. Ellenőrizd a SPAM mappádat is, ha nem látod pár percen belül a levelet a beérkezettek között.
  3. A levélben kapott linket 24 órán belül lekattintva eljutsz egy felületre, ahol megadhatod az új jelszavad
  4. Jelentkezz be a friss jelszóval

Fiókod törléséhez add meg a jelszavadat:

Itt tudod a jelszavadat megváltoztatni:

Új jelszó mentése