Kevés olyan gyilkosság volt hazánkban a rendszerváltás óta, mint Szita Bencé. A kisfiú halála elképesztő médiafigyelmet kapott, a 11 éves Bence temetésén 2012 novemberében két és fél ezer ember vett részt, és még évekkel később is óriási érdeklődést váltott ki, amikor érkeztek a hírek arról, hogy mi történt a gyilkosaival a rács mögött (spoiler: betegek lettek, és mind meghaltak). Nem csoda, hogy az RTL Klub épp ezzel az esettel indítja útjára új true crime dokumentumfilm-sorozatát, a Bűnös lelkeket, rendkívül alapos, jól felépített munka az eredmény, amiben azért ott kísért Máté Krisztina szelleme.
A felkonfok és összekötőszövegek
Hogy mit értek Máté Krisztina szelleme alatt? Leginkább azt, hogy bár többen is csinálják, nála jobban senki sem tud mély, elszánt komolysággal a kamerába nézve a kamera felé vonulni, miközben a feltárt esetek szörnyűséges részleteit mondja vészjósló háttérzene kíséretében. A Bűnös lelkeket ugyan nem Máté, hanem a Gál Petra–Bányai Viktor duó vezeti, de bőven van bennük annyi hatásvadász modorosság, amiért megérdemelnének egy Máté Krisztina-különdíjat. Nem akarok gonosz lenni, ez még csak az első adásuk volt, és magam sem tudom, hogy lehetne az ilyen esetekről műsorvezetőként igazán jól, hatásvadászat és műkomolykodás nélkül beszélni, így csak azt az ötletet tudom mondani, amit sok true crime dokumentumfilm, doksisorozat amúgy is használ: nincs műsorvezető, csak a megszólalók, illetve a narrátor. Ha jól vágják össze a műsort, a sokszor hatásvadász felkonfok, összekötő szövegek hiánya egyáltalán nem érződik majd, a feltárt információk és az izgalmas megszólalók önmagukban hitelesítik a filmeket.
Szita Bence nem csak egy áldozat
A Bűnös lelkek stábjában ott van a hozzáértés, ami ahhoz kell, hogy hatásvadászat nélkül is rendkívül izgalmas filmeket mutassanak nekünk. Szita Bence ügyét példás alapossággal dolgozták fel, tényleg minden érintettet megszólaltattak, aki csak az ügyben elérhető volt, Bence családtagjaitól kezdve a rendőrségen át a forgatás idején még életben lévő gyilkosaiig (kivéve Polcz Erikát, aki a forgatás idején már elhunyt). A műsor legizgalmasabb része az, amikor alaposan feltárják Bence családi hátterét, részben azért, hogy bemutassák magát az áldozatot, részben pedig azért, hogy megpróbálják megértetni a nézővel, mi vezethetett odáig, hogy családon belül egy ilyen borzalmas eset megtörténhessen (aki nem emlékezne rá: a fiút a nevelőapja élettársa gyilkolta meg két „bérgyilkos” közreműködésével). Egészen szomorú például az a képsor, hogy Bence szobája a családi házban máig érintetlen maradt, és a dolgai ugyanúgy vannak elpakolva, ahogy azokat utoljára ott hagyta.
A Bűnös lelkek sokat tesz azért, hogy Szita Bence ne csak egy kisfiú neve legyen a fejünkben, akit 11 éves korában kegyetlenül meggyilkoltak, hanem a névhez egy sors és egy személyiség is társuljon. A filmből megismerhetjük, milyen családi nehézségek sorával kellett megküzdenie, ahogy azt is, hogy az élete a nevelőapja szörnyeteg élettársa – aki a fiú lassú megmérgezésével is próbálkozott korábban, sikertelenül – nélkül sem lett volna könnyű. De legalább lett volna.
A gyilkosság napja
A nagyjából 50 perces első epizód második fele arra vállalkozik, hogy a lehető legrészletesebben rekonstruálja azt a napot, amikor Bencét az erdőbe csalva meggyilkolták. Nincsenek kételyeim afelől, hogy hihetetlen sok utánajárással és nyomozómunkával járt mindez, ráadásul a felvételek idején még életben lévő két gyilkos, Bogdán József és Kertész József rendszeresen mondott ellen egymásnak és a rendőri nyomozásban megállapított információknak is, de a stáb tényleg mindent megtett azért, hogy ebből a zavaros információkavalkádból ki tudja hámozni nekünk a történéseket. Az más kérdés, hogy erre miért volt szükség. Nem tudom, mit ad hozzá a teljes képhez, ha megtudjuk, hogy a fiút az erdőben levetkőztették, ásóval szurkálták és élve eltemették, vagy mi szerepe van annak, hogy részletesen rekonstruálják nekünk, mi történt abban a kocsmában, ahová a három gyilkos a fiúval betért egy-két italra közvetlenül a bűncselekmény elkövetése előtt. Sok-sok részletet tudunk meg, de nem vagyok biztos abban, hogy ennek van bármi jelentősége azon kívül, hogy időnként elborzadjunk.
Értem és szeretem a true crime műfajt, le tud nyűgözni, ahogy komplex bűneseteket cincálnak szét, és tesznek a néző számára érthetővé, csakhogy Szita Bence brutális meggyilkolása sok mindennek nevezhető, de komplex bűnténynek nem. Nem agyas elkövetők követték el valamilyen kifundált mesterterv alapján, nincs mögötte körbejárható társadalmi feszültség vagy mondanivaló, nem egy nagyobb bűnténysorozat része: primitív, kegyetlen emberek brutális és átgondolatlan cselekedete csupán, a részletek pedig csak arra jók, hogy sokkoljanak minket. Az ízlésemnek sok volt egy gyerekgyilkosság ilyen részletes kivesézése, az elkövetők pedig az interjúkban nem voltak elég őszinték – a saját szerepüket kicsinyítve próbálták mentegetni magukat – ahhoz, hogy valóban a motivációik mögé láthassunk. Nem tudjuk meg, mi tesz képessé valakit arra, hogy egy számára vadidegen gyereket brutálisan meggyilkoljon alig egy-kétszázezer forintért.
A Bűnös lelkek első adása felemás élmény. Feltétlenül dicséretet érdemel az a rengeteg háttérmunka és kutatás, amit az alkotók beletettek, ahogy az is, hogy általuk kicsit jobban megismerhetjük, ki volt Szita Bence, akinek a nevét egy ország ismeri, de róla és családjáról a szenzációhajhász címeket leszámítva már vajmi keveset tudunk. A műsor ugyanakkor kevesebb hatásvadászattal határozottan jobb lehetne, és azt sem ártana figyelembe venni, hogy például egy kegyetlen gyerekgyilkosság ilyen részletekbe menő bemutatása nem feltétlenül a legjobb ötlet; a kevesebb jelen esetben több lehetett volna. A fenntartásaim ellenére kíváncsi leszek, mit hoz ki a stáb más történetekből és bűntényekből. A szerkesztők a második részben a „Skálás gyilkosoknak” járnak utána.
A Bűnös lelkek első részét csütörtök este tűzi műsorára az RTL Klub.