Szabadidő

Több mint negyed évszázada nem volt ilyen az Állatkert

Amíg Budapest még zárva tart, belestünk a Fővárosi Állat- és Növénykert kulisszái mögé, hogy megnézzük, mivel töltik napjaikat a lakók, na meg az őket ellátó szakemberek.

Emberemlékezet óta nem vártam annyira terepmunkát, mint ezt a mostanit, aminek két oka is van. A Fővárosi Állat- és Növénykert eleve különleges helyszín, ráadásul egészen sajátos hangulata van, amikor nincsenek ott a látogatók. Erről már egy hét híján napra pontosan három éve is meggyőződhettem, amikor egy szűk nap erejéig besegíthettem az Állatkert szakértő gondozóinak (lásd kapcsolódó cikkünket). A másik ok, hogy a koronavírus-járvány megjelenése és a március közepén elrendelt szigorú korlátozások óta ez volt az első alkalom, hogy – természetesen a megfelelő járványügyi védőfelszereléssel, azaz maszkkal, kesztyűvel, na meg kis flakonos kézfertőtlenítővel felszerelkezve – terepmunkára indulhattam az otthoni önkéntes karanténból.

A több mint 150 éves intézmény bejáratánál találkozom fotós kollégámmal, majd egy picit innen távolabb, egy szolgálati bejáratnál vár minket Hanga Zoltán, a Fővárosi Állat és Növénykert szóvivője, aki végigkalauzol a bő 13 hektáros területen.

A járvány miatt kiürült Budapesti Állat- és Növénykert

Ilyen utoljára 1956-ban volt (fotó: Neményi Márton)

Bár az állatok kifutói között kanyargó kis utak néptelenek, az Állatkertben egész nagy a jövés-menés, ami persze így is azt jelenti, hogy nagyjából tízpercenként látunk egy-egy munkatársat. Mint a szóvivőtől megtudjuk, szerencsére minden kollégájának akad munkája ezekben a hetekben is, igaz, az adminisztratív és hasonló munkaköröket betöltők most home office-ból dolgoznak, amióta március 15-én az Állatkert bezárta kapuit a látogatók előtt.

„Sokan nem tudják, de az Állatkert tényleg az év 365 napján nyitva van, hiszen a kollégáknak folyamatosan foglalkoznia kell az állatokkal” – mondja Hanga Zoltán, miközben az orángutánok kifutója előtt megállunk pár percre, amíg a vörös szőrű emberszabásúak egy kis gimnasztikai bemutatót rögtönöznek, fotós kollégám nagy örömére. „1994. óta nem volt rá példa, hogy bezárjunk, igaz, azelőtt hetente egy napot volt zárva a kert, hétfőnként, minden mással együtt. Olyanra viszont, hogy több napig vagy több hétig zárva legyünk, utoljára talán az 1956-os forradalom idején volt példa.”

Miközben a szóvivő mesél, megérkezünk a fókák medencéjéhez, ahol rövidesen kezdődik a napi edzés, azaz a fókatréning, ami normál időszakban az egyik legnépszerűbb látványosság, amelyet most legfeljebb az állatkert élő webkameráján keresztül láthatnak az érdeklődők.

Oroszlánfókák a Budapesti Állat- és Növénykertben
Megnézem
Összes kép (6)
Oroszlánfókák a Budapesti Állat- és Növénykertben

Több mint negyed évszázada nem volt ilyen az Állatkert

Több mint negyed évszázada nem volt ilyen az Állatkert

Oroszlánfókák a Budapesti Állat- és Növénykertben
Oroszlánfókák a Budapesti Állat- és Növénykertben
Oroszlánfókák a Budapesti Állat- és Növénykertben
Oroszlánfókák a Budapesti Állat- és Növénykertben
Oroszlánfókák a Budapesti Állat- és Növénykertben
Oroszlánfókák a Budapesti Állat- és Növénykertben
Fotó megosztása:

A gondozókra egy picit várnunk kell, a két oroszlánfóka, Jacques és Noé azonban már rutinosak, minden leúszott kört a medence azonos sarkában fejeznek be, ahol kikukkantanak a kerítésen túlra, hogy mikor érkezik a sok finom falat és mikor indulhat a játék. A tengeri emlősök ugyanis önmaguktól is nagyon játékosak, láthatóan élvezik a különböző feladatokat, labdáznak a gondozókkal vagy épp az uszonyukkal tapsolnak – sőt, a gondozók lábát is megpaskolják, ha úgy érzik, itt az ideje a következő mutatványnak, persze ezt is csak a show kedvéért.

Egészen elképesztő látvány, ahogy a jókora állatok szinte légies könnyedséggel ugranak ki a vízből, hogy egy szaltó után nagyot csobbanjanak. Ebben az úgynevezett target-bot segít a gondozóknak. A horgászbotra emlékeztető készség végére egy színes flakont erősítettek, ezt kell követnie a fókáknak a jutalomfalatokért (amelyek természetesen bele vannak kalkulálva a napi táplálékukba). A flakont először a víz felszínén követik, majd ennek mozgatásával lehet rávenni őket, hogy bukfencezzenek, sőt, idővel ki is ugorjanak a vízből. Dézsi Dániel gondozó el is árulja, hogy az állatok egymástól is sokat tanulnak, például a 24 éves Noé Jacques-tól leste el a hátraszaltót, ami annyira megtetszett neki, hogy egy darabig nem is volt hajlandó másképp ugrani, ha előrefelé mutatták neki, akkor is hátra vetette ki magát a vízből.

Oroszlánfókák a Budapesti Állat- és Növénykertben

Jacques és Noé (fotó: Neményi Márton)

Miközben a fókákban gyönyörködünk – jobbára én, fotós kollégámnak a képek készítése közben arra is kell ügyelnie, hogy az állatok be ne terítsék egy lavórnyi vízzel, amikor a partról a medencébe vetik magukat – a tarkómon megérzem, hogy valaki figyel. Hanga Zoltán a hátunk mögött lévő kifutóra mutat, ahonnan Mufi, a muflon méreget minket. A szóvivőtől megtudjuk, hogy a barátságos patás nagyon szereti az emberek közelségét, az elmúlt hetekben pedig érthetően megcsappantak a füle tövét vakargató látogatók, így azonnal felfigyelt a mozgásunkra.

Mufi, a muflon a Budapesti Állatkertben

Mufi (fotó: Neményi Márton)

A fókatréninget követően nem is kell sokat várni rá, hogy a kerítés mellé ügessen, amint a közelébe megyünk. Ezen a ponton meg is kérdezem Hangát, hogy a budapesti Állatkert lakóinak életében okozott-e változást a látogatók elmaradása, mivel a járvány kitörése óta több hasonló intézményből érkeztek hírek, hogy milyen módszerekkel próbálják elérni, hogy az állatok ne felejtsék el az emberek közelségét és így ne ijedjenek meg tőlük, ha majd visszatérhetnek a kijárási korlátozások feloldását követően. Egy japán állatkertben például a félénk tengeri angolnák akváriumára táblagépeket szereltek fel, amelyen keresztül az otthon ülő rajongók videochaten keresztül tekinthetik meg a különleges vízi lényeket.

„Nálunk nem egészen ilyen a helyzet, mivel, bár már lassan második hónapja zárva tartunk, azért valamennyi mozgást így is látnak az állatok, amikor a kollégák dolgoznak” – magyarázta a szóvivő. „A kevésbé aktív téli hónapokban, például a két ünnep között vagy mondjuk, februárban hét közepén sincs olyan sok látogató, így ez most nem olyan drámai különbség az állatok számára. Egyedül az oroszlánokon vettük észre, hogy picit talán agresszívabban közelítenek a kifutójuk előtt állókhoz, ami abból fakadhat, hogy rendes üzem alatt kifejezetten sok embert látnak, most pedig szinte alig valakit, így jobban felfigyelnek, ha mozgást érzékelnek.”

Karbantartás a járvány miatt üres Budapesti Állat- és Növénykertben

Nem olyan drámai a különbség (fotó: Neményi Márton)

A járvány óta nem ritkaság, hogy a világ különböző állatkertjei videókat készítenek arról, hogy bizonyos állatokat megsétáltatnak az intézmények területén. Szívmelengető látvány például ahogy a chicagói állatkert Wellington nevű pingvinje körülnéz a belugák, fókák vagy vidrák között. A Fővárosi Állat- és Növénykertben is került sor hasonlóra, az Állatkerti Kiruccanások elnevezésű videó-sorozat kedvéért. Ennek keretében az Állatkert egyik tatucsaládjának – azaz a háromöves tatukkal rokon matakónak – mutatták meg a japánkert szépségeit. 

Mielőtt azonban a nagymacskák felé vennénk az irányt, bejárjuk a Pálmaház felé eső részeket is. Megszemléljük a kifutójukban kialakított tavacska körül lazsáló kapibarákat és nagy marákat, előtte pedig félelemmel vegyes tisztelettel adózunk a sisakos kazuár félelmetes fegyverzete, a hatalmas csőre és a dinoszauruszokat idéző lába előtt. Az Indonézia és Ausztrália területein élő röpképtelen szárnyasokat nem véletlenül tartják a világ legveszélyesebb madarainak. Hanga Zoltántól meg is tudjuk, hogy 2006-ban, amikor a madárinfluenza elleni védekezés során védőoltást kaptak az Állatkert madarai, a kazuárok voltak az egyetlenek, amelyek kezelése előtt bizony nyugtató lövedékeket kellett alkalmazni a gondozók biztonsága érdekében.

Sisakos Kazuár a Budapesti Állatkertben

A sisakos kazuár (fotó: Neményi Márton)

A kazuártól nem messze egy másik kifutóban különféle ludak és récék jönnek-mennek. Idegenvezetőnk egy fekete hattyúpár szürkés pihéjű fiókáira hívja fel a figyelmet, mire pedig odafordulunk, a hím madár már a kerítés mellett áll és gyanakodva méreget bennünket. A szomszédos kifutóban két kíváncsi emu olyan közel jön, hogy meg tudnám érinteni őket, igaz, a méretes csőrük láttán elfelejtem ezt a gondolatot, annak ellenére, hogy Hanga Zoltán elárulja, az emuk nem túl ellenségesek, olyannyira, hogy a fiatalabb madarakat egy, a látogatók által bejárható kifutóban egészen közelről is meg lehet szemlélni. Ezt a területet is látjuk, ahogy közeledünk a Lepkekert felé: egészen vicces látvány, ahogy a jellegzetes tollazatú madarak a földön elterülve henyélő kisméretű kenguruk között lépkednek.

A Lepkekert oldalában óriási szerencsénk van, a két sörényes hangyász közül ugyanis az egyik épp ébren van, a másik pár méterrel arrébb, összegömbölyödve alszik, a társa viszont kíváncsian szaglászik és jöttünkre sem rebben el, épp ellenkezőleg, tesz felénk egy tiszteletkört, aztán visszamegy tenni a dolgát. Mellette nem sokkal három prérikutya jön-megy, sőt az egyikük még az odúból való kikémlelést is részletesen szemlélteti számunkra.

Óriásvidra a Budapesti Állat- és Növénykertben

Még egy pacsi is összejön (fotó: Neményi Márton)

Innen pár méterre épp a dél-amerikai óriásvidrák kifutója mellett sétálunk el, amikor éktelen ricsaj tör ki. A zaj forrásainak a két izgatott vidra bizonyul, akik felfigyeltek a jelenlétünkre. Kíváncsian nyomakodnak oda az kifutó sarkába és az egyikkel még egy pacsit is sikerül váltanom – persze csak az üvegen keresztül – miközben a másik, mintha csak a fotózásra készült volna, látványos ugrásokkal kezdi szórakoztatni Neményi kollégát.

Hanga Zoltán közben elmeséli, hogy az óriásvidrák populációja, természetes élőhelyükön alaposan megcsappant a XX. század második felében, nemzetközi összefogás indult a megmentésük érdekében, amiből a Fővárosi Állat- és Növénykert vidrái is kivették a részüket.

A járvány miatt kiürült Budapesti Állat- és Növénykert

Az állatkerti pávák most csaknem szabadon járnak-kelnek (fotó: Neményi Márton)

Bár a vidrák még szeretnék, ha maradnánk, indulunk tovább, hogy megtekintsük a most különösen szép japánkert növényeit és a mellette lévő tavon bandázó madarakat, főleg szürke gémeket és kárókatonákat. Mint megtudjuk, ezek a madarak „kijárnak” az Állatkert területéről a városligeti tóra, a kalandvágyóbbak pedig akár a Dunára is elmerészkednek.

Adja magát a kérdés, hogy most, az állatok szempontjából nyugalmasabb időszakban érkeztek-e négy-, vagy kétlábú látogatók az Állatkertbe, bár utóbbi kérdésre egyértelmű a válasz, rengeteg dolmányos varjút látunk, köztük pár csóka is megbújik, utóbbiakat Hanga Zoltán azonosítja számunkra. A dolmányos varjak számára eszményi környezet ez, hiszen a növényevő állatok kifutóiból könnyedén el tudnak csórni pár zöldség- vagy gyümölcsdarabot, a ragadozóknál pedig fincsi húscafatokra is le tudnak csapni. Már persze, amikor nem sül el számukra balul egy ilyen mutatvány, aminek következtében a dolmányos varjú is oroszlán-, vagy tigristáplálékká lényegül át, eseti alapon.

Varjak és vaddisznók a Budapesti Állat- és Növénykertben

Tigristáplálékká lényegülnek át (fotó: Neményi Márton)

A varjakkal azonban nem árt vigyázni, mert kisebb gerinces állatokra is szemet szoktak vetni. Hanga Zoltán elmeséli, hogy a tengerimalacok szabadtéri kifutóját azért kellett befedni, mert a varjak rájártak a bolyhos svédasztalra. Próbálkoznának a szurikáták kölykeivel is, rendszeresen látni őket a szurikáták kifutója körül álló fák ágain, azonban a mangusztafélék közé tartozó jószágok nagyon éberen figyelik a környezetüket, így itt gyakorlatilag nincs esélye a varjaknak.

Rezidens állatkerti macskával tartották távol a kóbor cicákat

Közben Hanga Zoltán elmeséli, hogy az Állatkertbe nem csak „civil” madarak, de bizony rókák és nyestek is beszöknek, ami nagy gondot jelentene, ha hozzáférnének az egzotikusabb, ritkább madarakhoz. „Drága vacsora lenne” – mondja a szóvivő, arra utalva, hogy egy-egy ilyen madár eszmei értéke szédítő összegeket ér el. A rókák pedig a flamingók közül ragadtak el egyet-kettőt még korábban, ezt ma már egy nyitvatartási időn kívül bekapcsolt villanypásztor akadályozza meg. Olyan azért előfordult, hogy a reggeli nyitás előtt érkező kollégák egy belógó rókát pillantottak meg az egyik kifutóban. A ravaszdit aztán gyorsan befogták és a területtől jó messzire visszaengedték a vadonba.

Kormoránok a Budapesti Állat- és Növénykertben

Kormoránok nézők nélkül (fotó: Neményi Márton)

Az Állatkert területére azonban nem csak a civilizáció terjeszkedő határaira fittyet hányó vadállatok, de bizony a főváros kóbor macskái is be-beszöknek, ami azért baj, mert az ilyen állatok toxoplazmózist terjesztenek, amire például a kenguruk érzékenyek lehetnek. Az ilyen hívatlan látogatók ellen többféle módszert is alkalmaznak. Bár jelenleg épp nincs az Állatkertnek „rezidens macskája”, de korábban akadt ilyen „munkakör”, az állatkerti cica pedig a területét védve hatékonyan távol tudta tartani a belvárosi sikátormacskákat.

Hanga Zoltán az oroszlánketrec előtt a Budapesti Állat- és Növénykertben

Nem jön (fotó: Neményi Márton)

A sétánk vége előtt ejtjük végül útba az oroszlánok kifutóját. Az egyik nőstény fel is áll, ahogy észleli a közeledésünket, majd, mintha csak erre várt volna, elindul az egyik fatörzs tövében durmoló jókora hím felé, hogy figyelmeztesse a váratlan jövevényekre, azaz ránk. Valahol félúton azonban elfogy a lendület, a nőstény megáll, tétován ránk néz, majd úgy dönt, inkább a kellemes, nyárias melegben folytatja ő is a délelőtti relaxálást, így nem tudjuk meg, mennyire tűntünk étvágygerjesztő oroszlán-csemegének.

A Budapesti Állat- és Növénykert dolgozói

Akad munka látogatók nélkül is (fotó: Neményi Márton)

Séta közben felvetjük, hogy milyen párhuzamok lehetnek a karantén és az állatkerti állatok helyzete között. Hanga Zoltán azonban hamar rámutat a párhuzam sánta lépteire: „ez akkor lenne helytálló összehasonlítás, ha a karanténon kívül napi szinten meg kellene küzdenünk az életben maradásért, a búvóhelyünkért és a táplálékunkért, otthon viszont egy táplálkozási tanácsadó, egy séf, egy személyi edző és egy orvos állna rendelkezésünkre”. Egyetértünk.

Távozás előtt még megszemléljük Balut, a jókora barnamedvét, amely épp egy vekni méretű farönköt dolgoz meg éppen, péklapát méretű mancsaival. Döbbenetes látvány, főleg, hogy nagyjából három méterre áll tőlünk – tartja a biztonságos távolságot – igaz, vastag biztonsági üveg választ el minket tőle. Balut nem különösebben érdekeljük, egyszer-kétszer ránk néz, majd visszafordul a nálunk sokkal érdekesebb fadarabhoz.

Barnamedve a Budapesti Állat- és Növénykertben

Nem különösebben érdekeljük (fotó: Neményi Márton)

A kijárat felé haladva látjuk még a zebrákat, köztük talán épp azzal a zebracsikóval, amely éppen akkor mutatkozott be a nagyközönségnek, amikor pár éve ott jártunk (lásd cikk eleji, kapcsolódó írásunkat) és óriási szerencsénkre az Elefántházból éppen akkor csörtet ki az Arun nevű, két éves kiselefánt, amikor elsétálunk mellette. Már nagyobb, mint az alábbi, 2018-as felvételen, de így is elképesztően cuki.

Mivel az idő csodálatos, az Állatkert pedig mindig szuper helyszín a szabadidő eltöltésére, még igazán maradnánk, de mennünk kell, hiszen a cikknek is el kell készülnie, az Állatkert munkatársainak pedig folytatnia kell a munkát, amit a járvány idején sem hagytak abba egy percre sem. Hanga Zoltántól megtudjuk, hogy az intézmény költségvetését azért nem kímélte a rendkívüli helyzet, ezért megígérjük, hogy feltétlenül emlékeztetjük kedves olvasóinkat, hogy a Fővárosi Állat- és Növénykert is várja az adóbevallások során felajánlható 1 százalékos hozzájárulásokat, emellett az Alapítvány a Budapesti Állatkertért elnevezésű szervezeten keresztül is lehet támogatni az intézményt, például a rengeteg, érdekesebbnél érdekesebb állat örökbefogadásával.

A járvány miatt kiürült Budapesti Állat- és Növénykert

Fotó: Neményi Márton

Sajnos arról még nincs információ, hogy mikor térhetnek vissza a látogatók az Állatkertbe, de a mai látogatásunk alkalmával meggyőződhettünk róla, hogy az Állatkert lakói és munkatársai felkészültek és legalább annyira várják a vendégeket, mint a látogatók azt, hogy újra – vagy életükben először – beléphessenek a jellegzetes elefántos főkapun.

További cikkeink az állatvilággal kapcsolatban:

nlc.hírlevél

Iratkozz fel az nlc hírlevelére, és olvasd elsőként a legizgalmasabb híreket!

FELIRATKOZOM

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Szeretnél értesítést kapni?

Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.

A hét legizgalmasabb cikkei!
Friss sztárhírek itthonról és külföldről
Tudd meg, mit mond a horoszkópod!
Regisztráció

Elfelejtett jelszavad helyett könnyen tudsz új jelszót megadni, ehhez az alábbi lépéseket kell csak követned:

  1. Add meg az alábbi beviteli mezőben az e-mail címed vagy felhasználóneved
  2. A hozzád tartozó címre kiküldünk egy levelet a jelszócseréhez. Ellenőrizd a SPAM mappádat is, ha nem látod pár percen belül a levelet a beérkezettek között.
  3. A levélben kapott linket 24 órán belül lekattintva eljutsz egy felületre, ahol megadhatod az új jelszavad
  4. Jelentkezz be a friss jelszóval

Fiókod törléséhez add meg a jelszavadat:

Itt tudod a jelszavadat megváltoztatni:

Új jelszó mentése