A vidra a menyétfélék családjába tartozó, vízközelben élő, ragadozó emlős. Jelenleg 13 faja van: az ázsiai kiskarmú vidra, a nagyfogú tömpeujjú-vidra, a kongói tömpeujjú-vidra, a tengeri vidra, a foltosnyakú vidra , a kanadai vidra, a parti vidra, a hosszúfarkú vidra, a déli vidra, a szőrösorrú vidra, az európai vidra, a simaszőrű vidra, valamint az óriásvidra. A világ minden táján előfordulnak, így hazánkban is, ahol a legtöbb példány a Dél-Dunántúl halastavainál él.
Egyes fajai családokban, mások magányosan élnek. A párzási időszak, valamint a vemhességi idő szintén fajonként eltérő. Az európai vidra például csupán 62 napig vemhes, míg a kanadai vidra 9,5-10 hónapig, a tengeri vidra viszont egy évig is. A nőstények általában 1-4, leggyakrabban 2 kölyköt hoznak világra. Az európai vidra jellemzően 3 hónapos korukig szoptatja a kölykeit, de az alaszkai például 12 hónapon át.
Ami viszont minden vidrafaj kölykeiben közös, hogy lehengerlően cukik!
A vidrák számos faja veszélyeztetett fajnak számít, mely a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján is szerepel. Itthon az európai vidra fokozottan védett.
A világ számos állatkertje tart vidrákat, a legnépszerűbb faj e tekintetben manapság az ázsiai kiskarmú vidra, más néven törpevidra, mely az összes vidrafaj közül talán a legeslegaranyosabb.
A Fővárosi Állat- és Növénykert már az 1866-os nyitás évében bemutatott vidrákat. Jelenleg brazil óriásvidrákat láthatunk a budapesti állatkertben, ahova 2014-ben került három nőstény, majd egyikük, Cumana tavaly ősszel kapott párt Madidi személyében. Idén március 11-én aztán a nőstény öt kölyköt hozott a világra, ők az első magyarországi születésű óriásvidrák.
