Fojtott hangú narráció, elsőre felsülő ragadozó, életveszélybe kerül, ám a végén megmenekülő cuki állatkölyök – nagyjából így lehet összefoglalni egy átlagos természetfilm eseményeit, az ehhez hasonló programok pedig arra vannak kárhoztatva, hogy egy szombati vagy vasárnapi délelőttön a nagytakarításhoz vagy az ebédfőzéshez szolgáltassanak háttérzajt, esetleg az előző esti bulit követő másnapos szendergés mellé szolgáljanak meditatív zsongásként.
Holott, a mai természetfilmek ennél már jóval többet tudnak, érdemes tehát szétnézni a sok száz csatornából álló kábelcsomag vonatkozó szegmensében, illetve a Netflix és az HBO GO háza táján, de akár az Amazon Prime vagy épp a Hulu kínálatában is, mert olyan gyöngyszemekre bukkanhatunk, amit az egész család tátott szájjal fog nézni, a legidősebbektől a legfiatalabbakig bezárólag. Lássuk, merrefelé érdemes kalandozni!
Az ember, akinek a neve egyet jelent a természetfilmekkel
Természetesen Sir David Attenborough megkerülhetetlen egy ilyen összeállításban, különösen, hogy a brit tudós már a 95. életévét tapossa, ennek ellenére épp most is forgat, ahogy tette ezt az elmúlt hét (!) évtizedben. Bizony, Sir David 1951 óta készíti tudományos alapossággal megtámogatott dokumentumfilmjeit-sorozatait, az IMDB-adatlapja szerint több mint 250 produkcióban tűnt fel szakértő műsorvezetőként.
Bár Attenborough életművét valószínűleg nem kell bemutatni a műfaj rajongóinak, mégis ajánlanánk pár címet a munkásságából, hátha akadnak olyanok, akik szívesen néznének valami látványos, de informatív sorozatot. A britek többsége által nemzeti kincsnek tartott, geológus-zoológus végzettségű Attenborough ugyanis 2006-ban leforgatta Bolygónk, a Föld (Planet Earth) című sorozatát, amely akkor a világ legnagyobb költségvetésű természetfilm-sorozataként lett ismert. Ez nem véletlen, mivel a BBC stábja öt éven keresztül forgatott a Föld különböző országaiban, a kemény munkának pedig meg is lett az eredménye, ugyanis számos olyan képsor került az egyes epizódokba, amelyeket korábban még soha nem láthattak a nézők. Ilyenek például a Góbi-sivatag tevéit hóevés közben ábrázoló felvételek, vagy épp a döbbenetes méretű Lechuguilla-barlangot bemutató részek.
Éjszaka földön (Night on Earth, 2020) – Fotó: Netflix
Attenborough neve azóta is a minőség védjegye, a brit tudós pedig nem tétlenkedik: 2016-ra elkészült a Bolygónk, a Föld 2., amely a világ különféle élőhelyeit mutatja be a sivatagoktól a füves pusztákon át a hegyvidékek világáig, egy évvel később pedig már a Kék bolygó 2.-nek örülhettek a műfaj rajongói, amelyben szintén számos, korábban nem látható képsort mutattak be, például az Antarktisz jéghegyei alatt, a teljes sötétségben fellelhető szürreális élőlényeket vagy azt, hogy mi történik egy bálnatetemmel, amely az óceán fenekére süllyed.
Legutóbbi sorozata, az Our Planet – Bolygónk csodái tavaly került fel a Netflix kínálatába, ennek a különlegessége pedig, hogy a Föld különféle természeti csodáinak bemutatása közben a klímaváltozás súlyos környezeti hatásait is elemzi, kifejezetten azzal a céllal, hogy a nézők ne csak gyönyörködjenek a szebbnél szebb állatokban és tájakban, hanem el is gondolkozzanak az emberi működés természetre gyakorolt hatásain.
Attenborough egyik védjegye, hogy a különböző dokumentumfilmek és sorozatok mellé általában mellékel egy-egy werkfilmet is, amelyen a különleges helyszínek forgatási nehézségeit is megismerhetjük. Nincs ez másként az Our Planet esetében sem, amelynek kulisszatitkait az Our Planet – Behind the Scenes című 63 perces önálló dokumentumfilm mutatja be.
A mester rajongói számára jó hír, hogy jelenleg két projekten is dolgozik: a Life in Colour című sorozat azt mutatja majd be, hogyan használják az állatok a különböző színeket a túléléshez, míg a David Attenborough: A Life on Our Planet pedig a szakember szűk hét évtizedes életművét mutatja be.
Attenborough-n túl is van élet
Hiba lenne, ha David Attenborough-val kipipálnánk a természetfilmek kategóriáját, döbbenetesen látványos darabokra lehet ugyanis bukkanni, ha egy picit kattintgatunk a streaming-szolgáltatók vonatkozó kategóriáiban, de aki egy kis könnyedségre is vágyik, megnyugtathatjuk, szerencsére ma már a humornak is van helye ezen a téren. Előbb azonban lássuk, mi az, ami tényleg a székhez tudja szegezni a család szinte bármely tagját.
Éjszaka földön
Túlzás nélkül állítható, hogy új kategóriát nyitott a természetfilmezés műfaján belül az Éjszaka földön (Night on Earth) című sorozat, amely idén januárban jelent meg a Netflix kínálatában. A modern technológiának köszönhetően ugyanis ma már olyan éjszakai felvételeket tudnak készíteni a vadon élő állatokról, amelyekről korábban álmodni sem lehetett. Egészen elképesztő képsorok bontakoznak ki a szemünk előtt, például az afrikai szavannákon zajló eseményekkel kapcsolatban, de megborzonghatunk annak láttán is, hogy milyen természetességgel lófrálnak az indiai városok utcáin a környező területeken portyázó leopárdok vagy elefántok.
A Night on Earth a legszebb attenborough-i hagyományokat követve számos olyan jelenetet is bemutat, amelyeket korábban soha nem lehetett látni, némelyik ezek közül a tudomány számára is újdonságnak bizonyult. A hat, szűk egyórás epizód különböző helyszínekre kalauzolja a nézőket a dzsungelek sötétjétől, az óceánok mélyén át a nyüzsgő nagyvárosokig. Utóbbi különösen érdekes, mivel ma már a világ lakosságának több mint fele városokban él, így óhatatlanul is osztoznunk kell az élőhelyen azokkal az állatokkal, amelyek egyre inkább arra kényszerülnek, hogy megszokják az ember közelségét, még akkor is, ha alapvetően igyekeznek kerülni bennünket. A sorozat narrátori feladatait egyébként az Orange is the New Black-ből vagy a Szolgálólány meséje című sorozatból ismert Samira Wiley látja el.
A dokumentumfilmhez egy közel azonos hosszúságú werkfilm is tartozik, a Night on Earth – Shot in the Dark, amelynek nézői közelebbről is megismerkedhetnek a valóban lélegzetelállító képek keletkezésének körülményeivel, na meg a felhasznált technikával.
Leonardo DiCaprio ezt ajánlja
Az Oscar-díjas szupersztár az elmúlt években a klímaváltozás elleni harc élharcosává nőtte ki magát. Tavaly mi is írtunk Özönvíz előtt című filmjéről, amelyet egész egyszerűen muszáj megnézni, mert rengeteg dologra ráébreszti az embert a környezetvédelmet illetően. Emellett azonban majd’ féltucat hasonló dokumentumfilm készítésén is közreműködött, jellemzően producerként vagy épp narrátorként.
A 2018-as Pollinators Under Pressure című rövidfilmben például a növények beporzását végző állatok – elsősorban persze a méhek – ökológiai szerepét mutatta be, egy évvel később pedig elkészült a Sea of Shadows, amely egyszerre természetfilm és izgalmas krimi is, mivel a világ legkisebb bálnájának számító vaquiták (kaliforniai disznódelfin) életterét egyszerre tarolják le a mexikói kartellek és a kínai maffia, a „tenger kokainjának” tartott totoaba halakra vadászva. A szűk 15 perces kisfilm teljes egészében megtekinthető az alábbi YouTube-lejátszóra kattintva.
Szintén tavalyi az HBO GO-n most is elérhető Forrongó jég (Ice on Fire), amely arra a kérdésre keresi a választ, hogy az emberiség képes-e a visszájára fordítani a klímaváltozás folyamatát. A bő másfél órás dokumentumfilmben a szén-dioxid kibocsátás csökkentésétől az egyre komolyabb metánkibocsátásig számos komoly problémát és annak lehetséges kreatív megoldásait is körüljárják a készítők.
Egy természetfilm is lehet vicces!
A feljebb felsorolt alkotások java a természetfilmes hagyományokat ötvözi a legújabb technológiával és a modern történetmeséléssel, az azonban közös bennük, hogy hangvételükre a komolyság és a tudományos hangvétel jellemző. Holott, a természetben számtalan bizarr, szürreális és mókás jelenséget is tapasztalhatunk, így öröm látni, hogy ez a könnyedebb megközelítés is elkezdett megjelenni a természetfilmesek világában is.
Ezen a téren a Netflix a legerősebb versenyző, több olyan műsor is szerepel ugyanis a kínálatukban, amelyek remekül ötvözik az ismeretterjesztést és a szórakoztatást. Ebben a kategóriában az egyik legjobb kétségtelenül a Stephen Fry nevével fémjelzett Dancing with the Birds, amelyből ugyan jelenleg csupán egyetlen, 51 perces dokumentumfilm érhető el, az IMDB sorozatként jegyzi, így talán van rá esély, hogy folytatás is érkezik a színpompás madarak látványos táncrituáléit bemutató alkotáshoz. A Dancing with the Birds egyébként teljesen olyan, mintha egy modern, nagyfelbontású tévé bemutató-videójának készült volna, a különleges madárritkaságok színpompás tollazata ugyanis szinte leugrik a képernyőről, érdemes tehát minél jobb minőségben nézni.
Ha a cukiság a lényeg, szintén a Netflixen érdemes belevágni a 72 Cutest Animals című sorozatba, amely nevéhez hűen kizárólag cuki állatokat mutat be. Persze, kérdés, kinek, mi a cuki, de szerintünk egy polip vagy egy orrszarvú is lehet az, legalábbis, tisztes távolságból. A formátum népszerűségét mutatja, hogy hasonló felosztásban megismerkedhetünk Ázsia 72 legveszélyesebb állatával, de megtehetjük ugyanezt a képzeletbeli utazást Dél-Amerikában is.
Kifejezetten a humorra van kihegyezve az Absurd Planet, amely – hol máshol, mint a Netflixen – már a címével is mutatja, hogy itt aztán tényleg el lesz engedve a gyeplő, legalábbis, ami a komolykodó hangnemet illeti. A sorozat narrátora maga az anyatermészet, aki a legfurább és legbizarrabb teremtményeit mutatja be a nagyérdeműnek. A témák ennek megfelelően alakulnak, a párosodási rituáléktól a különféle repülő lényeken át egészen az ürülékig, mert, hát az is csak a természet része, a legtöbb természetfilmben azonban nem túl sok szó esik az ilyesmiről.
Mint látható, a természetfilmek sokkal tartalmasabb szórakozást tudnak nyújtani, mint bármelyik hollywoodi akciófilm, azt garantáljuk, hogy a látványra nem lesz panasz, ráadásul így az esti kikapcsolódás közben is gyarapíthatjuk a tudásunkat és megszerettethetjük a növény-, és állatvilágot a család fiatalabb tagjaival is.
További cikkeink a természettel, környezetvédelemmel, klímaváltozással kapcsolatban:
- Így spórolhatsz rengeteg vizet kertészkedés közben
- Fenntartható élelmiszertermelés, avagy mi lesz a menü 2050-ben a vasárnapi családi ebéden?
- „Az elmúlt évtizedekben mást sem tettünk, mint előkészítettük a terepet egy világjárványnak”
