Bő két éve indult a kínai hátterű videomegosztó közösségi hálózat, a TikTok, amelyre annak rendje és módja szerint azonnal lecsaptak a digitális újdonságokra fogékony felhasználók, azaz főként természetesen a Z-generáció tagjai. A platform azóta rendkívül népszerűvé vált, óvatos statisztikák szerint is már több mint 800 millió aktív felhasználója van, az okostelefonokra telepíthető változatot pedig már több mint kétmilliárd alkalommal töltötték le az Apple és a Google szervereiről.
A TikTokra tévedő laikus először nem biztos, hogy érteni fogja, amit lát: rövid, pár másodperces videókon fiatalok táncolnak, a zene szövegére tátognak, esetleg különféle „kihívásokban” vesznek részt, azaz, világszerte terjedő trendekre reagálva töltik fel saját miniatűr alkotásaikat a felületre. Természetesen más típusú tartalommal is lehet találkozni, de aki most regisztrál a közösségi oldalra, esetleg regisztráció nélkül pörgeti a videókat – mert erre is van lehetőség – nagy eséllyel hasonló képsorokat fog látni.
Nem véletlen, hogy az idősebb generációk – ez alatt értve már a Z-generációt megelőző Y-, vagy millenniumi nemzedéket is – nem is feltétlenül értik, hogy mire jó ez az egész, láthatóan azonban a digitális bennszülöttek köszönik szépen, nagyon jól érzik magukat ezen az online játszótéren, amit bizonyítanak a kevésbé ismert felhasználók videói mellett is látható, gyakran zavarba ejtően magas nézettségi adatok.
Mielőtt a kedves olvasó fejében megjelenne a gondolat, hogy ez az egész nem jó semmi másra, mint időpazarlásra, azért hozzá kell tennünk, hogy a TikTok-felhasználó fiatalok – azaz tiktokkerek – már több ízben megmutatták a világnak, hogy a jó cél érdekében nagyon is hatékonyan tudják felhasználni a platformot: például a kínai ujgurokkal kapcsolatos atrocitásokra sminkoktató videónak álcázott felvételeken hívták fel a világ figyelmét a távol-keleti diktatúrában élő felhasználók.
„Egy mai 12 éves úgy nőtt fel, hogy egy komplett számítógép már ott van a zsebében” (Fotó: Neményi Márton)
Ettől függetlenül azért sokszor tényleg nagyítóval kell keresni az értékes tartalmakat előállító tiktokkereket, mi pedig rá is találtunk Magyarország – de nyugodtan állíthatjuk, hogy az egész világ – egyik legkülönlegesebb tartalmait posztoló TikTok-felhasználójára: Varga Andrásra, a Szegedi Tudományegyetem könyvtárának főkönyvtárosára és tudományos kutatóra, aki a néhány másodperces videókkal többet tesz az irodalom és általában a könyvek népszerűsítéséért, mint három nemzeti alaptanterv együttvéve. Ez persze afféle újságírói túlzás, de hol máshol találkozhatnának az internetező fiatalok például az első magyar nyelven – 1689-ben Kolozsváron – nyomtatott szakácskönyv egyetlen még létező példányával, vagy olyan 500 éves (!) magyar kártyával, amelynek lapjait egy könyv borítójából „operálták ki” ügyes kezű restaurátorok.
A szakembert munkahelyén kerestük fel, aki érezhető szeretettel és lelkesedéssel beszélt a könyvekhez fűződő kapcsolatáról, na meg arról, hogyan lett ő sok száz, sőt sok ezer magyar tiktokozó kedvence.
TikTok a TIK-ben
Varga András a Szegedi Tudományegyetem József Attila Tanulmányi és Információs Központjában, becenevén a TIK-ben dolgozik, itt kerestük fel augusztus utolsó napján. Az épület előtt már hosszú sorban kígyóztak a beiratkozásra váró egyetemisták, mellettük elhaladva rövidesen Varga úr birodalmában, az úgynevezett Régi Könyvek és Kéziratok Tárában találtuk magunkat fotós kollégámmal.
„Némi elfogultsággal állíthatom, hogy az egyetem egyik legszebb pontján vagyunk most – kezdte a „tárlatvezetést” Varga András. – Fontos tudni, hogy a SZTE viszonylag fiatal egyetem, Trianont követően, 1921-ben alapították, miután a Kolozsvári Egyetem Szegedre költözött. Azaz éppen jövőre lesz százéves. Emiatt kisebb a gyűjteményünk, mint a régebbi magyar egyetemeknek, de így is nagyon komoly könyvanyagot halmoztuk fel különböző forrásokból, professzori hagyatékokból, egyházi, főúri könyvtárakból. Most a Régi Könyvek és Kéziratok Tárában vagyunk, Farkas Katalin kolléganőmmel mi ketten felügyeljük és tárjuk a világ elé azokat a könyveket, amelyeket a nyomtatás kezdetétől, azaz 1450 környékétől nagyjából 1850-ig nyomtattak. Úgy is fogalmazhatnék, hogy a legrégebbi kötetek Mátyás király korából származnak, míg a „legfiatalabbak” Petőfi idejéből. Sok könyvről ma már tudjuk a pontos eredetüket, de nem fognak már innen visszakerülni, mert sok esetben közel lehetetlen lenne, illetve, akkor a teljes gyűjteményt felszámolhatnánk.”
Fotó: Neményi Márton
Kérdésünkre Varga András elárulta, hogy a gyűjteményben hangsúlyos tételnek számítanak a teológiai könyvek és dokumentumok, hiszen a könyvnyomtatás első századaiban ez volt az első és legfontosabb tudományág, amire minden más építkezett. Természetesen, idővel megjelentek a világi tudományok is a könyvek között, nem beszélve a nemzeti irodalomról.
„A mi könyveink 60-70 százaléka a teológiával kapcsolatos, de rengeteg a természettudományos irodalom, főleg orvosi témában – magyarázta a szakember. – Akadnak jogi szövegek is, illetve a XVIII. században már megjelent a nemzeti irodalom is, előtte a legtöbb szöveget latin nyelven írták. A XIX. század első fele pedig már végképp erről szólt, hiszen ez már Vörösmarty és Petőfi kora volt.”
Mivel a TIK könyvtára nem történelmileg kialakult gyűjtemény, a katalógusban szereplő művek java máshol is megtalálható. Ami viszont nem, az valódi különlegességnek számít.
„Egy-két olyan kötetünk van, amit szaknyelven unikálénak hívnak, ami azt jelenti, hogy csak egyetlen példány létezik belőlük a világon – tette hozzá Varga András. – Ezek az igazán izgalmas darabok, különösen úgy, hogy ez egy »használatos« könyvtár, azaz ide rendszeresen járnak a diákok, főleg a történelem szakról, de a művészettörténet-hallgatók is gyakran járnak, jönnek teológusok, illetve persze tanárok és professzorok is. Ráadásul nemcsak könyveket őrzünk itt, hanem különféle kéziratokat, például annak a Herrmann Antal néprajzprofesszornak az írásait, aki még József Attilát tanította itt az egyetemen. Róla azt érdemes tudni, hogy valószínűleg nemcsak Magyarországon, de Európában is elsőként foglalkozott a cigányság néprajzával, nem is akárhogyan: a hagyomány szerint az év első felében beöltözött szedett-vedett ruhákba és szökött fegyencnek adta ki magát, hogy a cigányvajdák szimpátiáját elnyerje. Ezután velük utazott, mivel akkor még a cigányság vándor életmódot folytatott, és így gyűjtötte össze azokat a meséket, mondákat és szokásokat, amiket aztán a katedrán oktatott. Az ő hagyatéka külföldön is híres, mivel szinte az utolsó pillanatban »csípte el« a cigány néprajzot, mivel ezt követően kezdődött el a cigányság urbanizációja, ami a hagyományok halványulásával is együtt járt. Ezzel együtt a régi könyvek tárában körülbelül 16 ezer úgynevezett könyvtári egységet – tehát nemcsak könyvet, hanem más dokumentumot, cikket – tartunk nyilván, míg az »új« könyvtárban mindennel együtt nagyjából két és fél millió egységről beszélhetünk. Persze, ezzel nem sokat mondtunk, mert emellé oda kell tenni legalább ugyanennyi, ha nem több online anyagot is, akkor pedig már felmérhetetlenné válik, hogy hány millió írás érhető el az adatbázisunkban.”
„Mindenkinek volt gitárja, attól tűntél jó fejnek, meg a csajozásban is fontos szerepet játszott” (Fotó: Neményi Márton)
Hogy kerül a könyvtáros a TikTokra?
Varga András immár negyven éve dolgozik a SZTE könyvtárában, amely úttörőnek számít a számítógépek használatában.
„Az egyetemen tanított a világhírű Kalmár László matematikus-kibernetikus – így hívták akkortájt az informatikát – akit szinte Neumann Jánossal szokás egy lapon emlegetni, amikor a magyar informatikáról beszélnek – magyarázta a szakember. – Az első számítógépeket – hatalmas, egész termet kitöltő orosz gépek voltak ezek – ő kezdte el itt Szegeden alkalmazni, mert ő jött rá, hogy egy ilyen gépet ott lehet jól felhasználni, ahol rengeteg adat van, az pedig nem más, mint a könyvtár. Így itt, Szegeden szép hagyományai vannak a számítógépek használatának, sőt, az első interneten elérhető könyvtári katalógus is itt jött létre, ennek a létrehozásában 1998-tól kezdve mi is tevékenyen részt vettünk. Így kerültem közelebb a számítógépekhez, de persze, ha valaki a nyolcvanas-kilencvenes években nyitott szemmel járt, nem maradhatott ki az akkor egyre jobban elterjedő »számítógépezésből«. Én magam otthon is használtam számítógépet, igyekeztem mindig a legújabb szoftvereket használni. Így pedig valamelyest rajta tudtam tartani az ujjamat a digitális világ ütőerén, vagyis azért nem mozgok teljesen idegenként ezen a területen. Oké, hogy egy mai 12 éves úgy nőtt fel, hogy egy komplett számítógép már ott van a zsebében, de az sem hátrány, ha az ember évtizedeken keresztül tudja magába szívni az ilyen jellegű tudást.”
Napjaink körülrajongott tiktokkerei pedig tényleg fejet hajthatnak Varga András előtt, ő ugyanis már akkor használta a felületet, amikor a világ nagy részének még sejtelme sem volt a létezéséről, azaz, ahogy az egyik népszerű mai mém mondja, ő már „tiktokozott”, before it was cool.
„Ciki, ha bejelöli őket mondjuk az osztályfőnökük” (Fotó: Neményi Márton)
„A zene világa felől érkeztem, azt ugyanis fontos tudni, hogy a TikTok elődje egy Musical.ly nevű zenei szolgáltatás volt – magyarázta Magyarország minden valószínűség szerint legnépszerűbb könyvtárosa. – Már gimnazistaként foglalkoztam zeneszerzéssel, persze akkor a korszellem miatt szinte mindenkinek volt gitárja, attól tűntél jó fejnek, meg a csajozásban is fontos szerepet játszott. Később a zene egy picit háttérbe szorult, de most, idősebb fejjel – és a technológia fejlődésének köszönhetően – újra elkezdtem vele foglalkozni, hiszen ma már egy laptoppal, kis túlzással stúdió minőségű zenét lehet felvenni, ez a lehetőség pedig engem teljesen elkápráztatott.”
„A YouTube-on hallgattam egy beszélgetést, amiben arról volt szó, hogy a zeneipar kezdi kongatni a vészharangot, mert a legfőbb célközönségük – a fiatalok – kezdenek elszivárogni a nagy közösségi felületekről, a Facebookról, YouTube-ról, sőt, már az Instagramról is – folytatta Varga úr. – Persze ez érthető, hiszen a fiatalok számára ciki, hogy ha bejelöli őket mondjuk az osztályfőnökük, vagy a nagymamájuk. Ma már én, sőt az édesanyám is használja a Facebookot, régebben engem ez kevésbé érdekelt, de egyszerűen csak azért, mert hiányzott belőlem az ehhez szükséges exhibicionizmus. A lényeg, hogy a zene felől érkeztem a TikTokra, és úgy voltam vele, hogy megnézem magamnak, hogy mi is ez valójában. Először jópofának találtam, de azért amikor már a sokadik ugyanolyan kihívásvideót pörgeted, akkor egy kicsit már uncsivá válik, meg lesz egy kis hiányérzete is az embernek, hogy valami kéne ide. Egyébként a fejlesztő cég fogalmazta meg a legjobban, hogy mire való a TikTok: amikor letöltöd az alkalmazást, ott egy rövid leírás, ami így szól: »ez az a 15 másodperc, amíg nem kell viselkedned« – ez tökéletesen összefoglalja a jelenlegi helyzetet, persze kérdés, hogy meddig lesz ez így, hiszen az újabb digitális platformoknak nem tudom, mennyi a »felezési ideje«, de olyan ez, mint Moore törvénye, egyre gyorsabban váltják egymást az újdonságok. A Facebook ma már tényleg »őskövületnek« számít ezen a téren, ahol valóban a nagymamák-nagypapák a legaktívabbak már.”
Varga András ennek láttán kezdett el azon gondolkodni, hogyan lehetne a TikTok-os tartalmak kissé súlytalannak tűnő tengerébe egy kis komolyságot, egy kis értéket csempészni, persze úgy, hogy arra vevő legyen a közönség is.
„Nincs baj a komolyság hiányával, hiszen a felhasználóknak legalább a 70 százaléka 30 év alatti, illetve ennek a rétegnek a java 18 évnél fiatalabb – mondta Varga András. – De úgy láttam, hogy komoly tartalom nem igazán van, így mi lenne, ha kipróbálnék valamit, ami nem a »tátikázós« vagy a kihívásos videók sorába illeszkedik. Valami kis értéket szerettem volna közvetíteni, persze nem túlzásba esve, hiszen 15 másodperc alatt erre nincs is lehetőség. Úgy voltam vele, hogy lehetőleg ne valami kutyás-cicás videó legyen, és teszek egy próbát. Azt kell mondjam, szinte ijesztő volt látni aznap este, hogy tíz perc alatt 1-2 ezer, egy óra alatt tízezer, egy nap alatt pedig százezer ember nézte meg az első videómat. Ez egy hírességnek, celebnek természetes, de számomra szabályosan sokkoló volt, nem beszélve a kommentekről, amiket olvastam. Rengetegen írtak és mindenki olyanokat, hogy »ez elképesztő«, »de jó ezt látni«, »abba ne hagyja« és hasonlók. Nálam ez egyfajta »pszichózist« idézett elő, ami arra sarkallt, hogy készítsem el a következő videót, majd szépen engem is bedarált a gépezet.”
„Szépen engem is bedarált a gépezet” (Fotó: Neményi Márton)
Varga András számára kézenfekvő volt, hogy a tőle karnyújtásnyira elérhető, gyönyörű könyvanyag kerüljön a főszerepbe. Ahogy mondja, felolvashatott volna akár József Attila verseiből is, de úgy gondolta, ezekkel a különlegességekkel azokat is meg tudja szólítani, akik nem feltétlenül rajonganak az olvasásért.
„Valamilyen szenzációra kell helyezni a dolgot, hogy egy-egy könyv hány millió forintot ér, melyik a legrégebbi, a legnagyobb, tehát valami különlegességet kell találni bennük – osztotta meg a titkot „Andris bácsi”, ahogy rajongói közül sokan nevezik. – Sokan írják a kommentelők közül, hogy »hát én nem olvasok, nem is érdekelnek a könyvek, de ez vagy az engem is lázba hozott«. Így kell lavírozni a fiatalok érdeklődési köre, ingerküszöbe és a bemutatásra szánt tárgy tulajdonságai között. Ha sikerül megtalálni ezt az egyensúlyt, amit talán sikerült elcsípnem, azzal lehet felkelteni az érdeklődést. Persze, kell a változatosság, ezért kellett némi plusz, hogy más muzeális tárgyakat is láthassanak. Illetve csinálok emellett más jellegű videókat is, mert ha töményen csak muzeális dokumentumokat mutogatnék, akkor azt egy idő után megszoknák és más után néznének. Elkezdtem videós trükkfelvételeket, effekteket alkalmazni, amire írják a gyerekek, hogy »milyen gáz, hogy az Andris bácsi sokkal profibb videókat csinál, mint akik egész nap a gép előtt ülnek«, de ez azért nem olyan távoli dolog, hiszen együtt nőttem fel a számítógépekkel. Illetve természetesen vannak nálam sokkal profibbak is, de én ezt az egészet hobbiból csinálom.”
Nem az akadémiai anyagot kell leadni TikTokon
Varga András nagyon örül a váratlan népszerűségnek, de tisztában van vele, hogy mennyire gyorsan és kiszámíthatatlanul alakul az online világ.
„A fiatalok nagyon kényesek a minőségi tartalomra, egy perc alatt felemelhetnek valamit, de ugyanez hasonló gyorsasággal eshet ki az érdeklődési körükből – mondta a szakember. – Nincs megbízható recept, lehet heteken át agyalni valamin, ami nem fog célt érni, míg sokszor a pillanat hevében elkészülő ötlet aratja a legnagyobb sikert. Persze nem szeretnék túlzásokba esni, egyelőre nem tartunk ott, hogy az akadémiai anyagot kéne itt leadni. A saját szakállamra kezdtem ezt az egészet, a könyvtár és az egyetem jóváhagyásával. Nagyon sok szeretetet és pozitív visszajelzést kaptam, többen írták, hogy bárcsak ilyen történelemtanáruk lett volna, vagy, hogy »eddig nem szerettem a történelmet, de Andris bácsi videói felkeltették az érdeklődésemet«. Az ilyen és ehhez hasonló kommentek nagyon megérintik az embert, ilyenkor érzem azt, hogy ezért érdemes volt belevágni.”
Fotó: Neményi Márton
Varga András még nem tudja, meddig folytatja TikTok-os pályafutását, de biztosak vagyunk benne, hogy a jövőben megjelenő videóit is az eddigiekhez hasonló kreativitás és a könyvek iránt érzett szeretet itatja majd át.
További cikkeink a TikTokról:
- 18 millióan nézték TikTokon, ahogy egy férfi alszik
- Imádjuk a 82 éves Jane Fonda új TikTok-os fitneszvideóját
- #proudmum – A bizonytalanság és társadalmi nyomás szülheti a TikTok- és Instagram-függő anyukákat
