Egy bizonyos távolságból Kidzsong-tong egészen úgy fest, akár egy átlagos falu, azonban a legkevésbé sem az. A Békefalu vagy Propagandafalu néven is emlegetett település ugyanis a két Korea határán, a demilitarizált övezetben fekszik. Lakóházai mellett többek között van saját óvodája, általános- és középiskolája, kórháza és víztornya is. Éppen „csak” lakói nincsenek. És nem is voltak soha.
A Propagandafalu (Fotó: Jung Yeon-je / AFP)
Lényeg a látszat
1953-ban a koreai háború nem hivatalos végén a két Koreát elválasztó, 250 kilométer hosszú demilitarizált övezet mentén mindkét állam kiürítette a településeit, és csupán egyetlenegyet tarthattak meg vagy építhettek mindkét oldalon. Dél-Korea a már létező Daeseong-dong nevű települését választotta, melyet ma úgy ismer a világ, a Szabadságfalu. Észak-Korea vezetése viszont egy új falu építése mellett döntött, ez lett Kidzsong-tong. A települést úgy alakították ki, hogy rendkívül modernnek és jól felszereltnek tűnjön, azt a látszatot keltve, hogy északon hatalmas gazdasági jólétben élnek. Ezzel akarták elérni egyebek mellett, hogy délről minél többen szökjenek át.
Az ötvenes években modernnek számított (Fotó: AHN YOUNG-JOON / POOL / AFP)
Észak-Korea máig is azt állítja, hogy a falunak mintegy kétszáz lakosa van, déli megfigyelők szerint viszont ez nem igaz. Bár az épületeket rendszeresen kivilágítják, bizonyos ajtók és ablakok kinyílnak, majd becsukódnak olykor, az utcákon pedig emberek járkálnak, ez minden bizonnyal csupán színjáték. Az állítólagos lakosok igazából karbantartók és katonák. A legtöbb épület ráadásul csupán üres betonváz, nagyjából olyan konstrukció, akár egy film díszlete és még az ablakok egy jelentős része is csupán festve van. A látszat fenntartása érdekében ugyanakkor nem csupán magát a falut igyekeznek élőnek mutatni, de a környező földeket is megművelik, hiszen a település fő profilja elviekben ez.
A gigantikus zászlótartó rúd (Fotó: Getty Images)
Zászlóháború és K-pop
A kamufalu legfeltűnőbb eleme egyértelműen a gigantikus zászlótartó rúd, melynek a tetején Észak-Korea zászlaja lobog. Ez egyébként eredetileg nem volt része a településnek. A nyolcvanas években azonban a déli Szabadságfaluban egy közel 100 méter magas zászlórudat emeltek, ami Észak-Koreát arra késztette, hogy túltegyen ezen. Erre húzták fel a 160 méter magas zászlótartót, mely akkoriban a világ legmagasabb ilyen típusú építménye volt, de még jelenleg is a negyedik helyen áll. Az északiak a zászló súlyát illetően szintén nem akartak alulmaradni: míg a déli zászló 130 kilogrammos, addig Észak-Koreáé már 270.
Fotó: Jung Yeon-je / AFP
Szintén kiemelkedik a településképből egy másik, az épületek fülé magasodó torony, mely nem más, mint egy emlékmű. Koreai nyelven, öles, vörös betűkkel a következő felirat áll rajta: „Nagy vezetőink, Kim Ir Szen és Kim Dzsongil örökké velünk lesznek.”
Fotó: by KIM KYUNG-HOON / POOL / AFP
Kidzsong-tong utcáit a hatvanas években hangszórókkal is felszerelték, melyek naponta 20 órában, délre is áthallatszó hangerővel sugároztak propagandaműsorokat, nyugatellenes beszédeket, kommunista operákat, illetve hazafias zenét. Minderre Dél-Korea harsogó K-pop zenével felelt. A K-pop pedig nem más volt, mint maga a dél-koreai propaganda, mely kifejezi, hogy az állam hipermodern, gazdag, vonzó és szenvedélyes. A dolognak 2004-ben vége szakadt, méghozzá azért, mert mindkét oldal belátta, hogy az adásokkal nem érnek el érdemi eredményeket. 2016-ban aztán az üzengetés újra elkezdődött, de 2018-ban, Kim Dzsong Un észak-koreai vezető és Mun Dzse In dél-koreai elnök történelmi jelentőségű találkozója előtt ismét elhallgattak az adások. Talán végleg.
