Mátraverebély kedves község, remek kirándulóhely, látványos templommal. De igazából még sokkal több ennél, hogy miért, az a hozzá kapcsolódó legendák megismerése után válik érthetővé. Függetlenül attól, hogy vallásosak vagyunk vagy sem, a hely máris kíváncsivá tesz minket.
Mit tudunk Mátraverebélyről?
Ha nem jártunk még ott, első olvasatra valószínűleg csak annyit, hogy a Mátrában van, ami egy csodálatos hely. Igen, egészen pontosan a Zagyva völgyében, a Mátra és a Cserhát között található, a 21-es főút és a Hatvan–Somoskőújfalu-vasútvonal mentén. Egy nagyjából 2000 fős községről van szó, ami nagy múltra tekint vissza.
A helyről már 1300-ból is vannak feljegyzések. 1398-ban Zsigmond királytól országos vásártartási jogot is kapott, ez is mutatja, hogy jelentős település lehetett. Az 1400-as évektől a legnagyobb búcsújáró helyek közé tartozott, messzi földről érkeztek ide a zarándokok, hogy a legendás helyen gyógyíthassák a testüket és a lelküket, és meríthessenek a szentkút vizéből.
De mi is az a Verebély? Nevének utótagja a helyet a 15-16. században birtokló Verebi családra utal. Verebi Péter erdélyi alvajda alapította a falu első templomát. A török időkben elnéptelenedett, 1671-ben majorság volt. 1733-ban a ciszterci rend, majd 1756-ban az Almásy grófok birtokába jutott. Gróf Almássy János építtette a barokk templomot és a kolostort, állítólag hálából, mert neki is csodás gyógyulásban volt része a helyszínen. Itt található egyébként az Almássy család kriptája, itt nyugszik Az angol beteg című filmből ismert Almássy László is.
Érdekesség, hogy Mátraverebély akkor sem szűnt meg zarándokhelynek lenni, amikor a hatalmi rendszerek megpróbálták elnyomni ezt a szokást a 18. században. Amikor a búcsújárás tiltott volt, leleményesen fürdőket építettek a kút köré, így azt mondhatták, hogy fürdeni járnak oda az emberek.
Mátraverebély-Szentkút Nemzeti Kegyhely
A hely fő vonzereje a Mátraverebély-Szentkút Nemzeti Kegyhely, ezt a címet 2006-ban kapta Erdő Péter bíborostól. Magyarország egyik legrégibb és leglátogatottabb Mária-kegyhelye, amit az utóbbi években teljesen felújítottak és kibővítettek. Csodákra képes vize mellett a barokk stílusú kegytemplom, a remetebarlangok és a gyönyörű, hűvös völgyben fekvő forráscsoport teszi vonzóvá a turisták és a zarándokok számára. Az őszi mátrai kirándulások egyébként is csodálatosak, érdemes ezt is belevenni!
A Szentkúti római katolikus templom (Forrás: Wikipedia)
A forrás legendája
Állítólag a kunok ellen induló I. (Szent) László királyt és seregét az ellenség bekerítette, így a völgybe szorultak. László király menekülni próbált, és ahogy átugratott lovával egy szakadékot, a paripa patája földre érkezésekor meglepő módon forrást fakasztott. Az uralkodó ezután bárdjával tovább szélesítette a nyílást, így a forrás egyre nagyobb és nagyobb lett.
A legendás forrás díszkútja (Forrás: Wikipedia)
A gyógyító víz legendája
A forráshoz egy másik legenda is kapcsolódik. Régi irat számolt be arról, hogy egy néma kisfiú vizet keresve lemaradt apjától. Ekkor megjelent előtte Szűz Mária és egy forrást mutatott neki. A víz egy lópatkó formájú mélyedésből tört elő. Miután a gyermek ívott belőle. Váratlanul az apja után kiáltott: „meggyógyult némaságából!”.
Egy másik változat szerint ugyanez egy pásztorfiúval történt, aki az erdőben sétált, amikor megjelent neki Mária és arra kérte, hogy ásson. A földből feltört a forrás, és, amikor a fiú ivott belőle, visszanyerte a hangját.
Mária újra megjelent
Mint már fentebb is írtuk, Mátraverebély már nagyon régóta, a XIII. századtól kezdve búcsújáró hely volt, amit a török hódoltság alatt leromboltak. A XVII. században a ferencesek kijárták, hogy ismét búcsúkat tarthassanak. Néhány évtizeddel később a szent kútban – szemtanúk állítása szerint – arany kereszt ragyogott fel a vízben, csodálatos gyógyulások történtek, végül egy egész sokadalom előtt jelent meg a Szűzanya, karján a kis Jézussal.
Grafika a jelenésről Jordánszky Elek könyvéből (1863) (Forrás: Wikipedia)
