Győr-Moson-Sopron megye második legnépesebb községe, a 4400 fős lélekszámú Nyúl, Győrtől mindössze 13 kilométerre található. A falu a korabeli írásos források szerint 1086-ban már biztosan létezett. A településen és környékén mintegy ezer éve foglalkoznak szőlőtermeléssel. A falu fölött húzódik Európa egyik legnagyobb homokkőben kialakult szurdokvölgye, a a 630 méter hosszú Szurdik.
A nyúli pincesor (Fotó: Belső Olga/nlc.hu)
A 15-20, helyenként 30 méter mély, függőleges falakba borospincéket vájtak, így jött létre a mediterrán hangulatú nyúli pincesor, melynek „főutcája” a Vaskapu utca. Az egyik legnevezetesebb nyúli pince a Sárkánylik: úgy tudni, az U alakban kimélyített pince legalább 500 éves lehet. Egykor dézsma-pinceként szolgált, ami azt jelenti, hogy ide gyűjtötték a hegyközség egyházi birtokosai a beszolgáltatott tizedet. A löszfalban a pincéken felül úgynevezett partlakásokat is kialakítottak, ahol egészen az 1950-es évekig éltek emberek.
A Szurdik legmagasabb pontja egyébként 312 méter, ahonnan lélegzetelállító kilátás nyílik a Kisalföldre. A meredek falakban otthonra találtak a gyurgyalagok is. A domboldalon pedig leánykökörcsin, védett kosbor és más növényritkaságok is nyílnak.
Télen is hangulatos (Fotó: Getty Images)
A pincesoron kívül a település más nevezetességekkel is rendelkezik. Ilyen a Fellner Jakab tervei szerint, 1769 és 1776 között épült római katolikus templom, ahol ma is őrzik azt egykor Mária Teréziától ajándékba kapott ereklyetartót, melyben Krisztus keresztjének egy kis darabkája rejtőzik. Hogy miért pont itt kötött ki a kegytárgy? Nos, a szóbeszéd szerint 1760-ban Mária Terézia Pannonhalma felé tartott, amikor lovai megbokrosodtak, hintója pedig felborult. Mária Terézia nem sérült meg, és hintójából megpillantotta a nyúli templom leégett maradványait. Hálából, a szerencsés kimenetelő balesetért, új templomot építtetett, és ekkor került ide az ereklye is. Szép történet, ám a hivatalos levelezések arról tanúskodnak, hogy az uralkodó csak azután járt itt, hogy a templom már megépült.
A nyúli római katolikus templom (Fotó: Wikipedia/Pásztörperc)
A templomtól indul „Kökörcsin-körút”, mely a település legszebb helyein vezeti végig a turistákat. A községben néhány döngölt falú, nádfedeles, száz évnél idősebb házat is megcsodálhatunk.
Parasztbarokk lakóház Nyúlon (Fotó: Bárdos Dezső/Wikipédia)
A település bölcsődéjét egyébként Nyuszi bölcsődének hívják. A falu azonban, melyet eredetileg győri várföldként emlegettek, valószínűleg nem az állatról, hanem egy személyről kaphatta a nevét.
