Aki Budapesten a forró késő tavaszi vagy nyári napokon szeretne egyet csobbanni a vízben, több lehetőség közül is választhat. Gyógyfürdői és strandjai bőven vannak a fővárosnak (ez az egyik szexepilje a turisták szemében), igaz, a járványhelyzet miatt egyelőre a 18 éven felülieket csak védettségi igazolvánnyal engedik be ezekre a helyekre. Persze vannak uszodák is, bár ezek szolgáltatásait egyszerű, földi halandóknak ugye nem mindig olyan könnyű igénybe venni még akkor sem, ha éppen nem tombol a világjárvány. És persze Budapesten keresztül folyik Európa második leghosszabb folyója, a Duna, de mivel a város területén jelenleg nincsen egyetlen engedélyezett természetes fürdőhely, illetve szabadstrand sem, így sajnos ezt a lehetőség továbbra sem szerepel a listán, bármennyire is van igény sokak részéről arra, hogy egy kicsit közvetlenebb, organikusabb legyen a kapcsolat a folyó és a főváros között.
A dunai fürdőzés múltja
Persze ez nem volt mindig így, 1973-ig szabad volt úszni a folyó vizében Budapesten, pontosabban a főváros területén 1839-től rendelet tiltotta a szabadvízi fürdőzést, de volt megoldás arra, hogy a törvénytisztelő polgárok is megmártózzanak a folyó vizében, például az ún. Duna-uszodákban vagy Duna-fürdőkben volt erre módjuk.
Az első nagy dunai fürdőházat még 1701-ben alakította ki Savoyai Jenő német-római császári hadvezér a Csepel-sziget egyik partszakaszán, de csak a következő században lett ennek nagy divatja, és 1883-ra már hat dunai fürdőházat is használhattak a főváros lakói. Hajós Alfréd, az első magyar olimpikon például az épülő Országház közelében a Dunán létesített Scholtz-féle uszodában tanult úszni, a reformkor egyik legkiemelkedőbb ilyen építménye pedig Clark Ádám tervezte Nemzeti Uszoda volt, aminek kosarát két perc alatt ki tudták emelni a Dunából, ha túlságosan megemelkedett folyó vízszintje. Clark Ádám állítólag innen figyelte a Lánchíd építését, Széchenyi Istvánnal, aki maga is szeretett megmártózni a Dunában.
„Most már erősen közeledik a sziréneknek ez az évadja és a Duna mindkét partján, óriási vasláncokkal oda pántolva a parti oszlopokhoz, már ott himbálódznak a fürdőházak s készen várják a fürdőzni vágyó modern sziréneket. Prózára fogva a dolgot: a főváros mérnöki hivatala most vizsgálja sorra közbiztonsági szempontból a dunai fürdőházakat s mihelyt a vizsgálatot befejezi, kiadja a megnyitási engedélyt s a szirének az egész nyáron ott fognak pacskolni a Duna vizében” – olvasható egy rövid hír a Pesti Napló 1893. májusi számában.
A dunai Fauszoda a pesti oldalon (Fotó: Valyo.hu)
Irigykedhetnénk is, de sajnos nem mindenki engedhette meg magának, hol éljen ezekkel a lehetőségekkel. „Harmincegy fokos kánikula köszöntött ma Budapestre. A meteorológiai jelentések szerint ezidőszerint egész Európában Magyarországon van a legnagyobb meleg. Aki tehette, vízbe menekült a nagy meleg elől. A főváros uszodái azonban szűköknek bizonyultak a hűsölni vágyó közönségnek csak egy töredéke tudott strandfürdőkbe jutni, a többi, mintegy 15—20.000 ember a szabad Dunába menekült a nap égető sugarai elől. Sajnos, az a néhány strandfürdő, amely hivatva lenne üdülést nyújtani a főváros közönségének, olyan drága, hogy azt csak kevesen tudják megfizetni. Ez az oka. hogy a közönség Budapest alatt és fölött a nyílt Dunába kényszerül fürödni, nem törődve a veszéllyel, örvényekkel, halálos elmerülésekkel” – írja a Friss Újság egyik 1930. júniusi számában.
És a probléma már akkor sem volt új keletű. „A’ Dunában fürdés e’ hő nyáron nagyobb divatba jőve mint valaha, Budapesten. Szomoritó azonban, hogy e’ különben olly hasznos sőt illy hőségben szükséges dologra olly tevéssé ügyelnek. Csütörtök óta múlt héten tegnapig majd minden nap fűlt a’ fürdők közül valaki a’ Dunába. Ennyi szerencsétlenség a’ közfigyelmet teljes mértékben megérdemli. Ezért is mindenki örömest kecsegteti magát azon hir valósításával,. hogy Mayer ur, ki már néhány év óta czélszerü fürdő intézetet állított a’ Dunán , esztendőre azon intézetét nagyobbítani, ’s azt egyszersmind úszók számára illeszteni szándékozik” – írta a Pesti Napló 1851 júliusában.
A régi jó dolgok….
Arra, hogy a Dunát valamelyest újra birtokba vehessék a fürdőzők, több próbálkozás is volt, 2009 nyarán például megnyitott az Uszálystrand az Erzsébet-híd és a Lánchíd között úszó- és gyermekmedencével, napozórésszel és egy falatnyi homokos bíccsel. Ezt eleinte ingyen lehetett látogatni, majd 1500 forintos belépő ellenében. Eleinte óriási sláger volt, de végül hosszú távon nem sikerült újraéleszteni a Duna-fürdők hagyományát.
Tíz évvel később hasonlóan nagy siker volt a Szabadstrand Tesztnap a Római-parton a Város és Folyó Egyesület (VaLyo) és a Fák a Rómain szervezésében, és úgy tűnik, az óbudai önkormányzat is nyitott arra, hogy a hivatalos szabadstrand létesüljön a helyszínen. Ez egyelőre nem történt meg, de 2020 nyarán ismét volt egy tesztnap a népszerű partszakaszon. Ugyan két esemény között szembesültek azzal, hogy a heves esőzéskor szennyvíz folyik a Dunába, ami néhány órára elszennyezi a vizet, majd magától felhígul és távozik a folyó sodrásával. Nem helyi, hanem országos problémáról van szó, olvasható az esemény Facebook-oldalán, ahol áthidaló megoldásként azt írták, hogy a Fővárosi Csatornázási Művekkel együttműködve szeretnének kidolgozni itthon is egy zászlós jelzőrendszert, amely mellett rendszeres vízminőségi vizsgálatokat is végeztetnének.
Ez veszélyes!
Természetesen továbbra is vannak, akik tilosban járnak, vagy áznak, a fővárosban több helyen is találni kifolyóknál kőből kirakott kis medencéket, de nemcsak a gerillajacuzzikat használják az emberek, a Dunai Vízirendészeti Rendőrkapitányság a főváros területén emiatt gyakran és visszatérően ellenőrzi a Római partot, Újpesti öblöt, Margit sziget déli spiccet, Lágymányosi öböl és Budafok sóderos partszakaszához tartozó vízterületeket, ahol jelenleg a fürdőzés tiltott.
Az Újpesti-öböl látképe, a yacht kikötővel (Fotó: MTVA / Bizományosi – Róka László)
A Dunai Vízirendészeti Rendőrkapitányság éves szinten elég nagy számban intézkedik szabálytalan vagy tiltott helyen fürdőzőkkel szemben, legtöbbször természetesen nyáron kapnak rajta embereket azon, hogy olyan helyen strandolnak, ahol az tilos lenne, de nem ritkák a késő őszi, téli szabálytalan fürdőzések. Ami a tavalyi évet illeti, tiltott fürdőzés miatt 19 fővel szemben éltek feljelentéssel, 65 fő helyszíni bírságot kapott, 245 fő pedig figyelmeztetésben részesült. És úgy tűnik, a nem hivatalos szezon már elindult. „Ebben az évben is intézkedtünk már tiltott fürdőzőkkel szemben, 2 esetben feljelentéssel, 5 esetben bírsággal éltünk, míg 15 alkalommal figyelmeztetést alkalmaztunk” – írták válaszukban néhány nappal ezelőtt. Mint ezekből az adatokból is látszik, a fürdőzők gyakran megússzák figyelmeztetéssel, csak súlyosabb esetben lesz helyszíni bírság (ennek összege 5 ezer és 50 ezer forint közötti) vagy szabálysértési feljelentés a tiltott helyen pancsolás vége.
De melyek azok a helyek, ahol nem lenne szabad vízbe menni?
„A szabad vízen való tartózkodás alapvető szabályairól szóló rendelet – 46/2001.(XII.27.) BM rendelet –, különös tekintettel a veszélyes és fürdésre alkalmatlan helyeket jelöli meg, mint fürdőzés számára tiltott vízterületet. Veszélyeit tekintve elsődleges szempont az erős sodrás, örvény-, valamint a kiszögellés mögötti erős vízáramlás képződés, melyek még a jó úszókra is veszélyt jelenthetnek. Hasonló még a víz alatt nem látható műtárgy, tárgy, uszadék, növényzet, és egyéb akadály. Fokozott veszélyt jelent még a jogszabályban is foglalt, hajóútban, vízi sporteszközök közlekedésére szolgáló pályák területén, éjszaka és korlátozott látási viszonyok közt, valamint a városok belterületén található kikötők, hajóállomások, műtárgyak környezetében való fürdőzés.”
Sajnos a tiltott helyen való fürdőzésnek vannak halálos áldozatai is, az elmúlt 5 évben a Duna Magyarországi szakaszán, fürdőzés közben összesen 31 fő vesztette életét, melyből tiltott helyen 27 eset történt. És sajnos van, amikor az alkohol is szerepet játszik a tragédiában, 14 áldozatnál ugyanis alkohol is volt a szervezetükben.
Hova menjünk strandolni?
Ha a fővárosban nem is, Budapesthez közel számos olyan hely van, ahol szabad és lehet bemenni a folyóba. Hogy lesz-e változás, a Budapesten és Pest megyében a 2020. évben a nyilvántartott fürdővizek és kijelölt természetes fürdőhelyek listáján, egyelőre nem tudni, a 2021. évre vonatkozó természetes fürdőhelyek kijelölése és a természetes fürdővizek fürdési célú használatának engedélyezési eljárásai jelenleg még folyamatban vannak, amint ez lezárult az engedélyezett fürdőhelyek listáját a Budapest Főváros Kormányhivatala honlapján teszik közzé, tudtuk meg a sajtóosztályától.
És hogyan zajlik ez az eljárás? „A fürdésre alkalmas természetes fürdővizeket és fürdőhelyeket a népegészségügyi feladatkörében eljáró hatóságok szakemberei engedélyezik szakhatóságok közreműködésével és jelölik ki, ott, ahol rendelkezésre állnak a személyi, tárgyi és vízminőségi feltételek” – írták válaszukban, amiben a rendőrséghez hasonlóan ők is kiemelték, miért lehet veszélyes nem kijelölt fürdőhelyeken a vízbe menni:
- a víz fürdési szempontú mikrobiológiai minősége nem ellenőrzött
- továbbá a közegészségügyi feltételek (mint pl. a zuhanyzó, illemhely, elsősegélynyújtó hely) gyakran hiányosak, vagy egyáltalán nem biztosítottak,
- a meder ismeretlen állapota, továbbá az esetleges gyors mélyülés miatt a fürdőzés fokozottan balesetveszélyes lehet.
A Szentendrei-sziget északi végén a Kisoroszi Szigetcsúcs hivatalosan nem szabadstrand, nyáron mégis sokan használják fürdésre a (Fotó: MTI / Mohai Balázs)
A listát persze tovább lehet szűkíteni aszerint:
- hogy milyen messzire vagyunk hajlandók elutazni, hogy mivel szeretnénk eljutni a strandra, autóval, biciklivel, esetleg vonattal vagy távolsági busszal, utóbbi esetben nyilván kényelmesebb, ha közelben van az állomás vagy egy megálló, az előbbinél pedig az, ha legalább egy darabon van bicikliút
- hogy gyerekekkel vagyunk-e, mert például ilyenkor lehet, hogy érdemes nem gyorsan mélyülő vizű fürdőhelyet választani, ha viszont szeretnénk úszni, akkor ez előny lehet
- hogy kutyával vagyunk-e, és lehet-e vele menni a strandra
- hogy mennyire szeretnénk árnyékba vonulni, mert van, ahol erre több lehetőség van van, ahol viszont nehezebb találni olyan placcot, ahol lehet kicsit hűsölni
- hogy milyen kiegészítő szolgáltatások vannak-e, mit lehet mondjuk sportolni, lehet-e esetleg kölcsönözni helyben vagy a közelben vízi sporteszközöket, milyen büfé van és így tovább
- de persze még az is szempont lehet, hogy milyen a part, a homokos föveny nyilván nagy kedvenc, de van, aki inkább a füvön szeret megpihenni egy kiadós fürdőzés után, Duna-parti természetes fürdőhelyeknél ez nem mindig adott, sok helyen kavicsos part, de persze ez sem kell, hogy kizáró tényező legyen.
Irány észak!
Ugyan úgy tűnik, hogy arra még várni kell, hogy Budapest belterületén fürdőzni lehessen a Dunában, de elég elindulni észak felé, és máris több a lehetőség szem előtt tartva persze, hogy a szabadstrandos szezon később, júniusban szokott kezdődni. 2017-ben nyitott Dunakeszi szabadstrandja. A Katonadombnál lévő parton kialakított strandon játszótér, tusoló, öltözők, mosdók is találhatóak. Kicsit feljebb, Gödnél több szabadstrand is található, a 2020-as adatok szerint a Felsőgödi Duna-parti strandnál kifogásolt, illetve tűrhető a vízminőség, a Széchenyi Strand viszont jobb minősítést kapott. Utóbbi 2012-ben nyílt hivatalosan, bár korábban is volt már a helyén szabadstrand, de komfortosabb lett, és mindössze pár perc séta tőle a Gödi-sziget vagy Homoksziget, ahol szinten lehet nyári napokon fürdőzőket találni.
Fürdőzők a Duna partján Gödnél (Fotó: MTI / Mohai Balázs)
Ha csak a tavalyi adatokat nézzük, ilyen szempontból lehet, hogy érdemes felkeresni a másik oldalon található, jó értékelést kapott a szentendrei Postás strandot. Igaz, 2019-ben még arról írt a sajtó, hogy nagy esőzések idején szennyvíz ömlik a Dunába a strand felett, de ahogyan VaLyo is írta, ez országos probléma, a strand pedig úgy kapott működési engedélyt, hogy ha elindul a szennyvíz, akkor a helyi közterület-felügyelet azonnal megkéri az ott tartózkodókat, hogy fejezzék be a fürdőzést, az újranyitás akkor lehetséges, hogy ha az ÁNTSZ engedélyt adott rá, a vízminták bevizsgálása után, 2020-ban is volt ilyen eset, és akkor úgy tűnt, működik a jelzőrendszer. A 2016 és 2019 között felújított, 150 méter hosszú, homokos Duna-szakaszon kialakított strandnál figyelni kell arra, hogy gyorsan mélyül, de néhány éve kutyabarát szakaszt is kijelöltek itt, ami megér egy plusz pontot.
Közel van a fővároshoz a horányi szabadstrand is, ami viszont a kiváló minősítést kapott, ahogyan a pócsmegyeri Pázsit tófürdő is. Utóbbi ugyan nem közvetlenül a Duna-parton található, és fizetős is, de van sok sportolási lehetőség. Ha tovább haladunk, nagy jóindulattal szemben található a dunabogdányi Forgó strand, 150 méter hosszú homokos partjával, fokozatosan mélyülő vizével, és árnyékot adó fáival. Míg ez tűrhető vízminősítést kapott tavaly, az Ybl Miklós által tervezett támfaláról is híres Verőce szabadstrandja 2020-ban besorolás alatt volt, ugyanis két évvel ezelőtt újult meg – többek között megújultak zöldfelületek, a szabadtéri színpad és annak nézőtere, lecserélték a burkolatokat, új közvilágítást, kerékpártárolót kapott a strand. Tudjuk, ott a Kisoroszi Szigetcsúcs is, ahol ha tábort ver az ember, nehéz megállni, hogy az ember ne gázoljon bele a vízbe, de sajnos itt egyelőre nincs hivatalosan kijelölt dunai szabadstrand.
Szabadstrand Nagymarosnál (Fotó: MTI / Mohai Balázs)
Következő állomás a nagymarosi szabadstrand, aminek gyorsan mélyülő vize miatt érdemes vigyázni, de ahonnan a kilátás egyszerűen fenséges. Kihagyhatatlan célpont a tőle autóval mindössze nyolc percre lévő, jó minősítésű zebegényi szabadstrand, igaz, hogy 100 méter csak partszakasz, és kavicsos, de a környezet itt is mindenért kárpótol. Ha valaki akár másfél vagy kétórás utat is vállal, koppánymonostori szabadstrand is opció lehet, ami Komárom-Esztergom megye négy kijelölt természetes fürdőhelyének egyike. Mivel 2019 nyarán megnyitotta kapuit, így tavaly még besorolás alatt volt a vízminőség. De kiépítése során komfortossá tették a látogatók számára, vannak akadálymentesen megközelíthető kiszolgáló egységei, például baba-mama szoba. És hogy mennyire kihívásokkal teli műfaj a szabadvízi fürdőzés, vagy a szabadstrandok működtetése, jól mutatja, hogy az átadás a rendkívüli esőzések és a Duna magas vízállása miatt picit csúszott. Ha Pest megyénél megemlítettük a Szigetcsúcsot, akkor itt meg kell említenünk Pilismarótot, ugyan a megyei kormányhivatal listája szerint itt nincsen kijelölt fürdőhely, de közkedvelt partszakasz ez is, igaz, az ezüstpart most már arcát mutatja, ugyanis rengeteg fát vágtak ki.
A természetes fürdővizek minősítése négy év (a legutolsó négy fürdési idény) eredményei alapján történik. Minden évben négy mintát vesznek az üzemeltetők által megbízott laboratóriumok, egyet a fürdési idény megkezdése előtt, majd havonta. Nyolc hétnél rövidebb idény esetén 3 minta is elegendő. A mintákban szennyvíz eredetű szennyezést jelző baktériumok (E. coli és Enterococcus) számát vizsgálják. Az értékelés során így 16 (vagy 12) minta eredményét veszik alapul. Amennyiben nincs elegendő minta (pl. mert a fürdőhely újonnan létesült, vagy elmaradtak mintavételek), a fürdővíz nem minősíthető, ezek az alábbi listában “besorolás alatt” megjegyzéssel szerepelnek. A minősítés statisztikai módszerrel történik, amely nem csak a baktériumok számát, hanem az ingadozás mértékét (szórás) is figyelembe veszi. A kapott minőségi kategória (kiváló, jó, tűrhető vagy kifogásolt) azt mutatja, hogy milyen valószínűséggel fordul elő szennyezés a fürdőhelyen. Kiváló fürdőhelyeken nagyon ritkán, kifogásolt fürdőhelyeken olyan gyakran, hogy a fürdés már nem biztonságos, bár ez sem jelenti azt, hogy folyamatosan rossz a vízminőség. Forrás: Nemzeti Népegészségügyi Központ
Irány dél!
Budapestről dél felé indulva az egyik közeli fürdőhely a szigetcsépi szabadstrand, illetve a ráckevei Vadkacsa strand, ami ugyan csak egy aprócska, harmincméteres füves partszakasz, de aminek a vize a kiválónak lett minősítve korábban, ahogyan a dömsödi strandfürdőé is. Ugyan mindhárom helyszíntől távol esik a Dél-pesti Szennyvíztisztító Telep, de ahogyan a Duna felsőbb szakaszain, a Ráckevei-Soroksári Duna-ággal kapcsolatban is voltak olyan hírek, hogy a szennyvíz problémát okozhat, akkor azt ígérték, hogy 2019 őszére megépült a dél-pesti szennyvíztelep záportározója, aminek megoldást kellene jelenteni.
Ha tovább utazik az ember dél felé, ott van a Dunaújváros, pontosabban a Szalki-szigeti strand a Dunaújvárosi Holt-Dunánál, a kavicsos vízparttól lassan mélyül a vízszint többféle sporteszköz lehet használni, és még ingyen wifi is van. Még délebbre található bajai Kamarás-Dunai, vagyis Sugovica szabadstrand. A homokos part, viszonylag hosszú, 650 méter és ha minden igaz, akkor a szezon kezdetére, vagyis júniusban véget is ér az éppen zajló felújítás. A két Duna-parti város között majdnem félúton a Fadd-Dombori strandok (I. strand, Ifjúsági Tábor, II. strand), melyeknek általában jó az értékelése, ezek közül az Ifjúsági Tábor a 2020-as tájékoztató szerint nem üzemelt, illetve új létesítményként még besorolás alatt állt a Donautica Hotel strandja.
Fadd-Dombori strand (Fotó: szallas.hu)
A 12 kilométer hosszan elnyúló Duna-holtágban évtizedekkel korábban üdülőtelep alakult csodálatos adottságok miatt, de sajnos számos okból a Fadd-Dombori holtág vize egy idő után fürdésre sem volt alkalmas, majd az hozott változást, hogy a Paksi Atomerőmű klímaberendezéseinek hűtővizét – amelyet korábban visszavezették a Dunába – rácsatlakoztatták a paks–faddi csatornára, és ezen keresztül a holtágba vezették az eddig veszendőbe menő hűtővizet. A Paksi Atomerőmű szerint az általuk használt víz – a Duna erőmű utáni szakaszán a vízhőmérséklet, az oxigénmutatók, valamint egyes mikroszennyezők, olaj és háztartási szennyvízre jellemző komponensek tekintetében – az átlagos dunai szennyeződésnek megfelelő szintet mutat. Ugyan a fürdőzőket ez nem annyira érinti, mint az élővilágot, de 2018-ban egy független mérés szerint a Duna hőmérséklete túlhaladt a megengedett harmincfokos határon, bár az erőmű szerint csak megközelítette azt.
Hivatalos jó tanácsok
- A természetes szabadvizek a jól úszóknak is okozhatnak meglepetéseket, ezért csak kijelölt helyen ússzon mindenki, ismeretlen helyen soha ne ugorjon a vízbe.
- Soha ne úszunk egyedül, társnak lehetőleg felnőttet válasszunk, figyeljünk oda a víz alatti akadályokra.
- A természetes vizek a kisgyermekekre különösen veszélyesek lehetnek, felügyelet nélkül senki ne hagyja a rábízott gyermeket a vízben, vagy a vízpart közelében, .
- A természetes vizek partján is fontos az alapvető higiéniai szabályok betartása, a kijelölt fürdőhelyeken a megfelelő zuhanyzók és illemhelyek erre rendelkezésre állnak. Amennyiben a fürdőzés után néhány napon belül valakinél lázas, vagy hányással, hasmenéssel járó megbetegedése alakul ki, forduljon orvosához, és jelezze, hogy korábban hol fürdött.
- Amennyiben valaki fertőző betegségben szenved – mások egészsége védelme érdekében is – ne menjen közösségi fürdőkbe, kijelölt fürdőhelyekre.
Forrás: Police.hu/TMKH Népegészségügyi Főosztály
