Már tíz évvel ezelőtt is szemeztem a lillafüredi Hunguest Hotel Palotával, amikor először a festői Lillafüreden jártam. Ehhez hasonlatos, a hegyek közti völgyben fekvő kastély legfeljebb csak a tündérmesékben van. Ezért is voltam olyan izgatott és lelkes, amikor a hotel meghívására nekivágtam párommal a Lillafüredre vezető útnak, hogy két napig élvezhessük a hotel vendégszeretetét, és elmerülhessünk a környék kínálta számos lehetőségben és szépségben. Belépve a kastélyba a látvány tényleg lehengerlő, pont így érezhetik magukat azok a mesei hősnők, akik nagy viszontagságok után megérkeznek az elvarázsolt herceg kastélyába. Igaz, itt nincsenek szörnyek, de Palotaszálló minden egyes zegzuga, szeglete mesélni tudna, és mesél is, ha beszállunk egy virtuális játékba, azaz QR-kódok segítségével felfedezzük a 90 éves szálloda ikonikus helyszíneit. A játékra majd később lesz idő, most gyorsan lepakoljuk a cókmókunkat a Hámori-tóra néző szobánkban, hogy még naplemente előtt megcsodálhassuk a Függőkertet.
Fotó: Hunguest Hotel Palota
A Függőkert káprázatosan szép, mintha ez is valamiféle díszlet lenne egy meseelőadásban. Akár órákat is eltölthetnénk itt, hallgatva a patak csobogását, csodálva a sziklákat, a virágtengert, a zöldellő hegyeket. A kifejezetten a Hunguest Hotel Palotához kialakított kertnek több terasza is van, mindegyik tematikája eltérő: a fiatalság és találkozások teraszán a gyerekek játszóterezhetnek, a vízesés teraszán megcsodálhatjuk a Szinva vízesést vagy akár lakatokat is rögzíthetünk a korlátra szerelmünk zálogaként, a virágok teraszán a tarka virágokat, a zene teraszán koncerteket élvezhetünk, a költészet teraszán elolvashatjuk József Attila szobra mellett az Óda című versének kőbe vésett sorait, a szobrászat teraszán pedig képzőművészeti alkotásokat tekinthetünk meg. Még egyetemen tanultam, de rám fért a tudásfrissítés, hogy József Attila az 1933-as Lillafüredi Íróhéten volt a szálló lakója, és itt írta – saját szavaival élve – a „világ legszebb szerelmes versét”, csakhogy nem a menyasszonyához, hanem egy sebészorvos feleségéhez, Dr. Szőllős Henrikné Marton Mártához, akivel mindössze csak beszélgetett ez alatt a három nap alatt. Egyébként nemcsak József Attila szobra található a függőkertben, hanem Herman Ottóé is, aki zoológusként elképesztően sokat tett a Bükk-vidék élővilágáért. Számomra mégis a Függőkert leginkább lenyűgöző része a vízesés, amit az Anna-barlangól egészen meg lehet közelíteni, sőt helyet is lehet foglalni az egyik sziklán, és akár hosszú percekig is elhallgatni a víz erőteljes csobogását. Irigykedni kezdek az itt lakókra, akik erre a végtelenül megnyugtató hangra alszanak el minden éjjel, de korogni kezd a gyomrom, itt a vacsoraidő.
Függőkert. Fotó: Hunguest Hotel Palota
A lillafüredi Hunguest Hotel Palota lelke egyértelműen a változatos, ínyencfogásokban gazdag gasztronómiai kínálat. A reggeli és a vacsora svédasztalos, és itt tényleg minden található, ami szem-szájnak ingere – ráadásul vegetáriánus fogások is, ami nekem külön öröm. Miközben falatozol, élőzenét hallgathatsz, vacsora közben viszont érdemes kiülni a teraszra, egyenes kilátással a Hámori-tóra, egy jó bor társaságában nézni, ahogy lassan besötétedik és kigyulladnak az esti fények. A látvány tényleg elképesztő, gyakorlatilag sorba kell állni egy szelfiért a teraszon.
Fotó: Hunguest Hotel Palota
„Vendégeink igényeit szem előtt tartva szállodánkban megőriztük a magyar konyha alapjait, hiszen az idelátogatók nagyon nagy része honfitársunk, de napról napra szeretnénk betekintést engedni a nemzetközi konyha remek fogásaiba is. Többek között megtalálható kínálatunkban például a kuszkusz és a gersli-rizottó, ami a franciáknál és a németeknél is nagyon népszerű étel, különböző zöldséges piték, a franica quiche, különféle antipastik, valamint tapasok – mondta el az nlc-nek egy isteni, grillezett helyi fűszeres kecske-gomolyasajt elfogyasztása közben Bozsó István konyhafőnök, a Palotaszálló executive chefje. – Halételeink közül a lillafüredi pisztráng a legnépszerűbb. Svédasztalos kínálatunkban természetesen megtalálhatók a húsok mellett különféle saláták dressingekkel, valamint kétfajta vegetáriánus opció. A jövőben a változatos szállodai büféétkezések mellett szeretnénk fokozott hangsúlyt fektetni az a’la carte, tematikus vacsora programokra, ahol a gasztronómia remekei iránt érdeklődő vendégeink számára – korlátozott számban – kínálunk exkluzív ételsorokat nemes italokkal és programokkal fűszerezve.”
A palotaszálló konyhafőnöke, Bozsó István. Fotó: Juhász János
Vendéglátóink azt mondják, igyekeznek arra ösztökélni a vendégeiket, hogy barangolják be a környéket, mi azonban még maradunk kicsit, hogy kipróbáljuk a hotel sparészlegét is, ahol a szaunázás és fürdőzés mellett különféle Spa du Monde masszázstípusokat próbálhatunk ki az aromaolajtól kezdve az izom-stimuláló shea-vajas kezelésen át az aromagyertyásig. Én egy rózsás shea-vajas kombót választok, ami végképp kiűzi belőlem a felhalmozódott feszültséget. Utána egy kis napozás a parkban a hegyek között, ahol olykor-olykor hangos dudálás közepette elrobog a kisvasút.
A kisvasút masinisztája. Fotó: Juhász János/Alter Ego
A palota kertje mögött, az alagúton átsétálva érhetjük el az erdei vasút lillafüredi állomását. Egy helybeli férfi tanácsára a Garadna irányába tartó szerelvényre pattanunk fel, az út a Hámori-tó partján visz végig a pisztrángoson át Garadna-völgyéig, ahol bőven lehetne válogatni a túraútvonalak közül, azonban elered az eső, és sajnos nincs időnk, ha még szeretnénk libegőzni is (hiába, két nap nem elég a táj felfedezésére). Érdekes adalék az 1920-ban létrehozott Lillafüredi Állami Erdei Vasút történetéhez, hogy eleinte Bükkben kitermelt faanyagot szállították vele, a háború idején pedig szenet és tűzifát. A Palotaszálló elkészülését követően a turizmus is megélénkült a környéken, ezzel együtt a vasutat fejlesztették, az útvonalát módosították, 1990-től pedig kizárólag csak turisztikai funkciója van. A Palotaszálló 90 éves izgalmas történetét taglaló, Képeslapok a palotából című könyvből megtudjuk, hogy a kisvasút számos, nem ritkán veszélyes színtere volt a 80-as években a lakótelepi kulcsos gyerekek számára, akik pénzérméket pattintottak a síneken, gyufaméreggel töltött töltényhüvelyt helyeztek a sínre a vonat elé, megdobálták a masinisztát, vagy különféle bátorságpróbákat álltak ki, például átfutottak az alagúton a menetrend ismerete nélkül. Szerencsére ma már ilyen incidensek nem történnek, azonban egy furcsaság most is megfigyelhető: az alagútban minden utas ordít. A párom szerint ez nemzetközi jelenség, de hogy mi az oka, azt nem tudja. (Várjuk a megfejtéseket kommentben.)
Egyszer fent, máskor lent
A Szinva-völgy fölött magasodó, a Jávor hegyre felkapaszkodó libegőhöz kicsit hosszabb, a palotától úgy 25 perces séta vezet a romantikus parkon át, ahol útközben akár szarvasgombát is vehetünk. Az alsó állomástól egy több mint ezer méteres pálya vezet a Fehérkő melletti Jávorhegyi rétre, az út negyed órás, 1100 méter hosszú, így van idő megcsodálni közben a lankás völgyeket. A látvány annyira szép, hogy elfeledkezem még a tériszonyomról is. A csúcsról számos túraútvonal indul a Bükkben, sőt egy oxigén sétakör nevű túrán is részt vehetünk, beszippantva a gyógyhatású hegyi levegőt. A biciklisek közkedvelt helye ez, lefelé menet látjuk, hogy többen is csak azért jöttek fel, hogy utána leroboghassanak a sziklás hegygerincen.
Hogy a tériszonyomat végképp meggyógyította a varázsos környezet, arra a legnagyobb bizonyíték, hogy a Hunguest Hotel Palota tornyába is felmerészkedek a csigalépcsőn. Kár lett volna kihagyni, és nemcsak azért, mert „fecsketávlatból” nézhetünk rá Lillafüredre, hanem megtekinthetjük a Palotaszálló történetéről készült kiállítást. Itt megtudjuk, hogy gróf Bethlen András földművelésügyi miniszter 1892-ben Vay Lilla úrhölgy tiszteletére keresztelte el az egyik vadászat során felfedezett, lenyűgöző szépségű helyet. Bethlen István miniszterelnök fejéből pattant ki azonban egy kormányüdülő megépítése a 20-as évek végén, a tervezéssel Lux Kálmánt, a neves építészt bízták meg, aki a kastélyt az 1400-as évek végének stílusában álmodta meg, idézve a Mátyás-korabeli paloták hangulatát. Erről tanúskodnak például az előcsarnok és a Mátyás terem reneszánsz mintára készült bútorai és üvegfestményei is. A palota megépítése, 1930 után az idegenforgalmi prospektusokban légúti- és neurotikus betegségek ajánlottak kezelést a magaslati klíma miatt. A légzőszervre gyakorolt pozitív hatás máig érezhető beleszippantva a hűvös hegyi levegőbe, és a neurózis ellenes hatás is, ha a tériszonyom eltűnésére gondolunk…
Ólomablakok. Fotó: Hunguest Hotel Palotában
És ha már légzőszervi gyógyulás: hazautazásunk előtt ellátogattunk a palotától mindössze 500 méterre található Szent István Cseppkőbarlangba, ahol 200 millió éves üledékes mészkövek között barangolhattunk mélyen, a hegy gyomrában. A tárlatvezető elmondta, a barlangban mindig 10 fok uralkodik, levegője por- és csíramentes, értékes mikroelemekben gazdag. Épp ezért a barlang Fekete-termében két miskolci kórház szervezésében érkeznek a különböző légúti megbetegedésekben szenvedő felnőttek és gyerekek, hogy naponta 3 órát itt töltsenek mindenféle légzőgyakorlatot végezve.
Nem búcsúzhatunk el Lillafüredtől úgy, hogy ne csónakoznánk még egyet a Hámori-tavon, ahonnan különösen szép kilátás nyílik a kastélyra. A legenda szerint egy Jézus szerű, különös alak jóvoltából az egykor a Hámori-tó helyén álló Fel-tóból sosem fogytak ki a halak, a 14–15. században a helybelieket és a diósgyőri pálos szerzeteseket is ellátta bőségesen a tó eledellel. Hal most is akad, és rengeteg rovar, szitakötő, amiket a szálló tornácán élő fecskék előszeretettel vadásznak le. Azt mondják, a Hámori-tavon az 1930-as, 40-es években vitorlázni is lehetett, téli időszakban pedig akár korcsolyázni is. Az andalító csónakázás közben jómagam is úgy érzem, mintha egy 40-es évekbeli mozifilm hősnője lennék (egyébként Lillafüreden több film is készült ebben az időben, például a Meseautó vagy az Egér a palotában). Nehéz is visszacsöppenni a valóságba, amikor elhagyjuk ezt a mesebeli helyet, és elindulunk a főváros felé.
Kirándulj a Bükkben
- Mutatjuk is, hogy vúúúúzik egy farkas a Bükkben
- Lenyűgöző videó: a Magas-Tátráig el lehetett látni a Bükkből
- Egy kis svájc a Bükkben: a hegyvidéki sajtkészítés titkai
Szponzorált tartalom
