A Notting Hill – Sztárom a párom nem véletlenül lett a földkerekség egyik legsikeresebb romantikus vígjátéka. Egy egészen hihetetlen, ugyanakkor sokunkban nagyon is élő/létező álmot váltott valóra a filmvásznon: mi történne, ha a kedvenc, korábban csak a mozivásznon látott filmsztárunk egyszer csak belépne az életünkbe, és randizhatnánk vele. Persze mind tudjuk, hogy Magyarországon nem léteznek igazi, A-listás, hétköznapi emberek számára elérhetetlen sztárok.
Vannak viszont celebek, akiket napról napra láthatunk a tévében és a bulvárban szerepelni, és bár lehet tudni, hogy idehaza a legtöbb híresség nagyjából olyan szinten él, mint egy multi középvezetője (ami azért nem egy elérhetetlen szint), ettől még az életmódjuk sokak szemében igen vonzó tud lenni, ahogyan persze ők maguk is. Erre játszik rá az RTL új műsora, a Celebrandi, amiben nyolc hazai celebritás keresi a szerelmet, és ad némi esélyt az egyszerű halandóknak, hogy általuk egy kicsit belekóstoljanak a hírességek életébe.
A Celebrandi celebjei, Schumacher Vanda és Jázmin Viktória (Fotó: RTL/ Katona László)
A magyar celeb vajon mi?
Abban talán már semmi meglepő nincs, hogy idehaza elég tágan értelmezzük a celebség fogalmát. Könnyen aggatják rá akár olyan emberekre is, akik pusztán az által kerültek reflektorfénybe, hogy egykor egy viszonylag ismert ember partnerei voltak, vagy sokadik mellékszereplői voltak valamilyen viszonylag sikeres tévéműsornak. Én mondjuk – valószínűleg a szakmámból adódóan – a nyolcból hétről tudtam, hogy kicsoda, és csak egyetlen név volt, akire rá kellett gugliznom, de abszolút értettem, amikor sok néző arra panaszkodott, hogy a képernyőn feltűnő celebek feléről akkor hallott először. Ne beszéljünk mellé: ez itt egyértelműen a B-vonal, és itt most nem emberi minőségről, meg hasonlókról beszélek, pusztán arról, mennyire számítanak ezek az emberek valódi sztárnak, igazán ismert embernek Magyarországon. A legtöbbjük nem igazán. De majd a Celebrandi után!
A műsor leghíresebb emberei egyértelműen a műsorvezetők: a Puskás-Dallos házaspár, akiket a Celebrandi – és maga a házaspár is – megpróbál egyfajta álompárként bemutatni, élő példaként egy egészséges, jó párkapcsolatra. Ők ketten ebből a szemszögből próbálnak segíteni a többieknek a párkeresésben, illetve tanácsokkal ellátni őket, miközben azon dolgoznak, hogy megfejtsék, mire vágynak az ismerkedésre vágyó sztárok valójában. Aztán ott van az ő asszisztensük/segédjük, a Puskás-Dallos randiügynökség incselkedő recepciósa és a műsor narrátora, Balázs Andi, aki elvileg a könnyedségért, a humorért és a Hal a tortánhoz hasonlóan a csípős kommentálásért hivatott felelni.
Frohner Fecó randizik (Fotó: RTL / Sajtóklub)
Az „igazi” pillanatok
Egy hasonló műsor sikerének titka általában a castingon múlik, és ha már párkeresés, akkor fontos, hogy tényleg elhiggyük a párkereső celebekről, hogy nemcsak a fizetési csekk miatt vállalták a kamerák előtti randizást, hanem valóban épp aktívan keresik az életük párját. Ebben a Celebrandi felemás képet mutat. Danics Dóráról, Bogdányi Titanilláról, Papp Zsomborról és Frohner Fecóról tényleg el tudtam hinni, hogy komolyan veszik a Celebrandit, a többi résztvevőről már nem annyira. A nemrég elvált Mikike inkább csak egy olyan fickónak tűnik, aki élvezi, hogy a hosszú házassága után ismét szabadon ismerkedhet, a táncos Köcse György pedig úgy néz ki, mint aki még maga sem tudja, mit akar a nőktől és az élettől.
A nők közül a szépségkirálynő Jázmin Viktória inkább tűnt megközelíthetetlen jégkirálynőnek, mint olyasvalakinek, aki örömmel ismerkedne, és bár őszintén mesélt arról, milyen traumatikus élmények vezettek ehhez, nem úgy tűnt, mint aki már készen áll nyitni. Schumacher Vandának pedig a Celebrandi is csak egy újabb projekt/kaland, amibe belevetheti magát, és közben elereszthet pár provokatív mondatot a nézettség növelése érdekében. Egyértelmű, hogy emiatt a Celebrandi azon részei az élvezhetőbbek, ahol a komolyan ismerkedők randijaiba kaphatunk bepillantást, mert ezeknek legalább van némi súlya. Amikor Bogdányi Titanillát visszautasítják, vagy amikor Danics Dórán látjuk, hogy végre talált valakit, aki igazán érdekli, azok tényleg olyan pillanatok, amikért érdemes randiműsort csinálni. Ilyenekből kellene sokkal több a Celebrandiba.
A Puskás-Dallos randiügynökség vezetői (Fotó: RTL/ Katona László)
Puskás-Dallos-Balázs
A nem a legjobban sikerült casting azonban a kisebb gondot jelenti a műsor élvezhetősége szempontjából. Sokkal nagyobb baj az a fajta, SOS Love-ot idéző körítés, amit ráaggattak. A randikat szervező Puskás-Dallos randiügynökség a recepciósával, a tengerimalacával és minden egyes mellékzöngéjével együtt iszonyatosan művi és modoros. Elképzelni sem tudom, melyik szerkesztő volt az, aki azt gondolta, hogy a Puskás-Dallos házaspárhoz vizitre érkező celebeket csacsogva fogadó Balázs Andinak ekkora teret kell adni.
Értékes percek mennek el a műsoridőből arra, hogy megnézzük, ahogyan az érkező celebek becsöngetnek, majd Andi már a kamerán keresztül jópofizni kezd velük, hogy aztán odabent az előtérben folytatódjon az üres locsogás. Ez tényleg maga a modoros időhúzás. Az persze nem ördögtől való gondolat, hogy Andi narrátorként is jelen legyen és csípős/szellemes megjegyzésekkel kommentálja a látottakat, csakhogy ehhez elfelejtettek neki csípős/szellemes megjegyzéseket írni, viszont így ez az elem pusztán csak idegesítő.
Sajnos nem sokat tesz hozzá a műsorhoz az sem, hogy a celebek a Puskás-Dallos házaspárhoz mennek be átbeszélni a randijaikat és randipartnereiket, mintha egyfajta terápiára járnának. Egyrészt az állandó szerelmemezés még egy romantikus lelkületű embert is ki tud hozni a béketűrésből, másrészt ezek a beszélgetések túlhúzottak, és többnyire elég érdektelenek, gyakran erőltetett poénkodással fűszerezve. A Celebrandiban így lesz tehát a jó alapötlet felduzzasztva egy végső soron rossz ritmusú, elnyújtott, poénkodó, de nem vicces és borzalmasan modoros realityvé, amit néhány őszinte, emberi pillanat és megszólalás tart csak a felszínen, de sajnos túl keveset kapunk ezekből.
A kritika a Celebrandi 5-7. epizódjai alapján készült.
