Ahogyan mi is megírtuk, hangos a sajtó Krúbi Papp László Budapest Sportarénában tartott koncertje miatt, ebben pedig nem csupán a jó élmények, hanem sokak felháborodása is közrejátszik. A kiemelt állóhelyek körül alakult ki konfliktus a biztonsági őrök és vendégek között, mely során az egyik biztonsági őr sokkolót használt, többek szerint pedig volt, aki fojtófogással tepert a földre koncertre érkezőt. Időközben reagált az esetre Krúbi, valamint az Aréna ügyvezetője is.
Bennünk azonban felmerült a kérdés, hogy egyáltalán mi a hatásköre valójában egy biztonsági őrnek, meddig mehet el konfliktus esetén, nekünk pedig mire hasznos és mire érdemes számítanunk, ha váratlan helyzetben találjuk magunkat egy koncerten vagy más rendezvényen. Megkeresésünkre dr. Fialka György PhD, a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara országos elnöke és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára tisztázta a szabályokat.
Se sokkoló, se gázfegyver
A Krúbi-koncerten történtekkel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy mivel a rendőrség már foglalkozik az üggyel, ezért arról nem szeretne és nem is áll módjában nyilatkozni. Azt azonban többször is fontosnak tartotta kiemelni, hogy a személy- és vagyonőr nem rendőr. Éppen ezért egészen más szabályozások is vonatkoznak rá. Ami ebből következően biztos, hogy amennyiben tényleg tiltott eszköz használata és hatalommal való visszaélés történt, az nem engedhető meg, és cseppet sem szabályos.
A vagyonvédelmi törvény pontosan meghatározza, milyen eszközöket használhat egy személy- és vagyonőr. Szóba sem jöhet sem bilincs, sem sokkoló vagy gázfegyver. Kizárólag olyan, fegyveres biztonsági őröknél lehet fegyver, akik pénzőrzési és személyőrzési feladatokat látnak el, valamint szerződése és jogosítványa is van a cégnek a rendőrségtől ehhez. Egy eseményt biztosító őr maximum gázspray-t használhat, de azt is csakis akkor, ha kifejezetten a személyét éri támadás
– magyarázza Fialka György.
Korábban az elnöksége alá tartozó vagyonvédelmi kamarának megvoltak a szankcionáló eszközei egy-egy problémás ügy után, ma már azonban fő feladatuk és kötelezettségük a szakma fejlődésének irányítása, a kiegészítő képzések és vizsgák lebonyolítása. „Sajnos már a legelemibb dolgot sem tudjuk megtenni: fegyelmi eljárással és kamarából való kizárással élni” – teszi hozzá.
Fotó: GettyImages
Fel sem merülhet tettlegesség mint megoldás
Bár jogilag egy biztonsági cég alkalmazottja vagy megbízott vállalkozója elmarasztalható, az anyagi, erkölcsi felelősség az alkalmazóé. Tehát a vagyonőr cégé. Éppen ezért ezeknek a cégeknek van olyan felelősségbiztosítása is, mely éppen a problémás, kártérítési esetekre szolgál. Kérdés persze, hogy pontosan mi is minősül személy elleni támadásnak, mikor érezheti úgy jogosan egy őr, hogy cselekednie kell. Illetve egyáltalán mit cselekedhet.
Mint kiderül,
nemhogy bármilyen eszköz használata, de fojtófogás vagy verekedés sem megengedett.
A személy- és vagyonőr dolga és hatásköre az, hogy gond esetén határozottan, de kulturáltan kommunikáljon, valamint szükség esetén ellentartson. „Egy tömegben vagy csoportban kialakult konfliktus esetén az őröknek visszatartással kell élniük. Ez azt jelenti, hogy ilyenkor sorfalat állnak, ellentartanak, összekapaszkodnak” – fejti ki a kamara elnöke.
Azt is elmagyarázza, mit várhatunk el, ha egy koncerten valaki miatt veszélyben érezzük magunkat, vagy őrök úgy ítélik meg, hogy az illető veszélyt jelent. Itt is meglehetősen egyértelműek a lehetőségek. „Ki kell vezetni az illetőt, ami kézrátétellel történik. Határozott fellépéssel kikísérni őt, szükség esetén akár nem egyedül, hanem ketten. És nagyon oda kell figyelni, mert minden ilyen helyzet nagyon kényes szituáció. Az egyenruha pedig az embert kötelezi.”
A valódi felelősség a cégé
Fialka György alapvetően a megfelelő kommunikációban látja a konfliktusok rendezésének lehetőségét. „Egy jó vagyonőr nem engedi a konfliktus kialakítását, hanem világos kommunikációval elmondja, mit lehet és mit nem. Sokszor a probléma egy félreértelmezett szöveg vagy nem megfelelő stílus miatt alakul ki. Fontos tanítani a kulturált kommunikációt. Ha valamiben meg kell gátolnunk például egy koncertre érkezőt, akkor természetes, hogy az illető berzenkedni kezd. Éppen ezért fontos a higgadt helyzetfelismerés és a józan párbeszéd megőrzése az őrök oldaláról. A vagyonőr nem rendőr, ez nagyon fontos. Nincs joga letartóztatásra, feltartóztatásra. Neki a kommunikációjával kell elérni azt, amit a rendőr kényszerítéssel is meg tud tenni” – teszi hozzá.
Mint elmondja, a vagyonőrök pszichológiai és kommunikációs képzést kapnak, szituációs gyakorlatokat is szoktak végezni ezek során. És nem csupán az alapképzésen, hanem az ötévente ismétlődő kiegészítő képzéseken is. Ugyanakkor a vállalkozónak, tehát magának a cégnek kell tudnia ezen felül alkalmassá tennie saját embereit az adott feladatra, nekik kell tisztázniuk a pontos jogosultságokat is, az őrparancsnoknak pedig a helyszínen kézben tartania saját csapatát. Azokban az esetekben tehát, ahol az őr tetteit kivizsgálják, majd bebizonyosodik, hogy hibázott, valójában magának a cégnek kell felelősséget vállalnia a történtekért.
